A gazdasági bűnözés állandó veszélyt jelent
A PwC tanácsadó cég felmérésében a válaszadók 100 százalékos növekedést tapasztaltak a gazdasági bűnözéssel és a visszaélésekkel kapcsolatban – azaz minden második hazai válaszadó cégénél történt ilyen jellegű bűncselekmény az elmúlt 24 hónapban.

 

Ez az eredmény azonban félrevezető: valószínűleg nem a tényleges visszaélések száma nőtt ilyen mértékben, hanem az azokkal kapcsolatos tudatosság javult. A PwC munkatársai elemzésükben 123 országból 7 228 szervezetet, köztük 71 vezető magyarországi céget vontak be. Globálisan a szervezetek 49%-a ismerte fel, hogy visszaélés, illetve gazdasági bűncselekmény áldozatává vált, Magyarországon ez az arány még magasabb, 51%. A magyarországi felmérés válaszadói továbbra is a hűtlen kezelést (42%) jelölték meg a leggyakrabban elkövetett gazdasági bűncselekményként. Ezt követik a fogyasztók által elkövetett visszaélések (39%), a kiberbűnözés (31%) és az üzleti szabályszegés (28%).

Az eredmények azt mutatják, hogy számos vállalat belső, illetve külső okok miatt nincs kellően felkészülve a visszaélések kezelésére. Ezért fontos, hogy egy szervezet minden szintjén tisztában legyenek azzal, hogy mi a visszaélés hatásmechanizmusa, illetve milyen intézkedéseket lehet és kell tenni megakadályozásuk érdekében. A PwC szakértői szerint elérkezett az idő arra, hogy a szervezetek a visszaéléseket egy új, holisztikusabb szemlélettel kezeljék, felismerve, hogy azok nem puszta kellemetlenséget, a vállalkozás „járulékos költségeit” jelentik, hanem egy valódi árnyék-iparágat képeznek.

"Vakfolt": mi az, amit nem látunk?

„Jelentős azon magyarországi válaszadók aránya, akik nem biztosak benne, hogy az elmúlt 24 hónap során kértek-e vállalatuktól kenőpénzt (44%), illetve a szervezet került-e hátrányba kenőpénzt fizető versenytárssal szemben (58%), ami komoly aggodalomra, illetve gyanúra ad okot. A fentiek jól illusztrálják a korrupció rejtett jellegét – ezért tekintjük a korrupciót egy valódi vakfoltnak Magyarországon” – mondta Polacsek Csaba, a PwC Magyarország Üzleti tanácsadás üzletágának cégtársa.

Az egyik legnagyobb kockázati tényezőt az üzletfelek jelentik. A felmérés alapján a vállalatokat legérzékenyebben érintő visszaéléseket Magyarországon többnyire külső felek követik el (58%), ami szembetűnő változás a korábbi felmérésünkhöz képest (33%). Azokban az esetekben, amelyekben a visszaélést külső fél követte el, a „külső felek” csoportjának jelentős hányadát valójában „hamis barátok” (frenemies), vagyis harmadik felek – megbízottak, szállítók – és ügyfelek alkotják. A 2016-ban készült kutatás óta a kiberbűnözés „felnőttkorba” lépett és jelentősen nőtt – ez a harmadik leggyakrabban elkövetett gazdasági bűncselekmény. A válaszadók 31%-a tapasztalt valamilyen kiberbűnözéssel kapcsolatos visszaélést, így Magyarország ebben a tekintetben elérte a globális szintet és ezen a területen mérték az eddig legnagyobb mértékű növekedést.

Számos fajtája közül Magyarországon leggyakrabban a kártevő szoftverek (44%) és az adathalászat (37%) fordul elő. A magyar vállalkozások egyre inkább tisztában vannak ezzel a fenyegetéssel, amit az is mutat, hogy egyre többen készítenek a kibertámadásokra vonatkozóan incidenskezelési tervet. A 2016-os felmérésben mért 42%-kal szemben idén a megkérdezettek 72%-a nyilatkozta, hogy saját cége rendelkezik incidenskezelési tervvel a kibertámadások elhárítására, 10%-uk azonban nem rendelkezik ilyen tervvel, és még csak nem is fontolgatja annak elkészítését.

„A vezérigazgatókra egyre inkább a vállalatok megtestesítőiként tekintenek, akiktől azt várják el, hogy állandóan figyelemmel kísérjék a vállalati kultúra és működés minden vonatkozását. Etikai vagy megfelelési gondok esetén pedig – a közvélemény és egyre inkább a hatóságok is – az üzleti vezetőket tartják személyesen felelősnek” – tette hozzá Polacsek Csaba. Erre utal az is, hogy a magyarországi válaszadók 17%-a szerint elsődlegesen a vezérigazgatók felelősek a vállalat formális üzleti etikai és megfelelési programjáért. A gazdasági visszaélések 21%-ára azonban még mindig olyan módon derül fény Magyarországon, amelyre a vállalat vezetésének nincsen befolyása.

A visszaélések továbbra is jelentős költségeket okoznak: a felmérésben részt vevő gazdasági bűncselekményeket elszenvedő vállalatok 45%-a több mint 100 ezer amerikai dollárt (25 millió forint felett) veszített Magyarországon. Ugyanakkor a visszaélésekkel szembeni védekezésben innovatív és fejlett technológiák gazdag tárháza áll a cégek rendelkezésére, amelyek lehetővé teszik az emberi viselkedés felügyeletét, elemzését, az abból való tanulást, valamint annak előrejelzését.

Az Electrosub folytatódik
A tavaly első alkalommal megrendezett esemény sikerére alapozva az Electrosub Konferencia és Kiállítás 2019-ben ismét meghirdetésre kerül. Az időpont ősziről tavaszira vált és a bővülés érdekében új lesz a helyszín is. Az alapkoncepció érdemben nem változik.
Additív technológia hibrid komponensekkel
Az anyaghozzáadásos-gyártás (additív technológia) nem egy teljesen új technológia, hiszen már az 1990-es évek végén a sztereolitográfiás gépekkel a technológia elindult a maga útján.
Mivel nyerhető meg az informatikai háború?
Az eleinte évszázadokban mérhető technológiai fejlődés kiugrásait idővel már évtizedekben mértük, majd években, pillanatnyilag szinte naponta jelenik meg olyan újdonság, ami akár újabb mérföldköve lehet a világ innovációjának.
Megfejtették a pisai ferde torony titkát
Ugyanannak a laza talajnak tulajdonítható a pisai ferde torony "földrengésállósága", mint amelyik a torony süllyedését és dőlését idézte elő több száz évvel ezelőtt - derítették ki olasz és brit mérnökök.
Kézikönyv helyett végeselemes szimuláció
A fémporos additív gyártás a hagyományos forgácsoló és képlékeny alakadó technológiákhoz képest igen fiatal eljárás, és mint ilyen, nem rendelkezik az előbbiekre jellemző évszázados tudásanyaggal és szakirodalommal.