A magyar cégek digitalizációs céljai
A digitális átalakulás létszükséglet a vállalatok túlélése szempontjából, az ehhez kapcsolódó attitűdök és tervek azonban nem kevés hiányosságot mutatnak. Magyarországon elsőként készített felmérést vállalati döntéshozók körében a digitalizációs stratégiákról a Spark Institute at IBS.

 

A válaszadók fele nem rendelkezik digitális stratégiával, ráadásul öt vezetőből csak egy érzi magát ehhez felkészültnek. Optimizmusra ad okot, hogy a megkérdezettek mindegyike fontosnak tartja a digitális eszközök használatát, 91%-uk jelentős üzleti potenciálként tekint rá. A mélyinterjús és az ezt megerősítő online kérdőíves felmérést a Spark Institute at IBS végezte 2017 októbere és 2018 januárja között. A felmérésben 117 résztvevő vett részt, 84%-uk klasszikus közép- és nagyvállalat vezetője, tulajdonosa, szakterületi üzletágvezetője volt, másik hányaduk startup típusú vállalat élén álló szakemberek. A budapesti székhelyű nemzetközi vezetőképző intézet azt vizsgálta, mit gondolnak a hazai közép- és nagyvállalati döntéshozók a digitális transzformációról. A felmérés célja volt, hogy árnyaltabb képet kapjon a digitalizációs kultúra léptékeiről a hazai vállalati szegmensben, illetve hogy feltérképezze, hol tartanak a vállalatok a digitális transzformáció folyamatában.

A felmérésből kiderült, nincs egy egységesen kialakult kép a fejekben: a vállalatvezetők 30-30%-a technológiai-IT kérdésként, vagy újszerű szemléletmódként értelmezi a digitális átállást. A megkérdezettek negyede számára a fogalom egyenlő a digitális kultúraépítéssel, minden hatodik résztvevő pedig módszertanként tekinteni rá. Ehhez mérten a többség bevétel-növekedést vagy éppen költségcsökkentést vár tőle, harmaduk új szolgáltatások vagy termékek bevezetéséhez látja a digitalizációban a megoldást, fennmaradó részük pedig új piacok meghódításához érez benne lehetőséget.

A digitális szemléletmód ma nélkülözhetetlen

A magyar vezetők nem kérdőjelezik meg a digitalizáció fontosságát, bár egyelőre nem tudatosan terveznek vele (54%-nak van digitális stratégiája). Szinte mindenki egyetért azzal az állítással (91%), miszerint az a cég, amelyik nem fektet digitális fejlesztésbe, nagy eséllyel elbukik, továbbá a résztvevők (92%-uk) nagyon fontosnak látják, hogy ma egy cég a digitális eszközöket, megoldásokat, szemléletmódot használjon. Döntésükben a kollégáktól érkező igények is közrejátszhat: kb. fele-fele arányban éreznek a válaszadók nyomást cégen belülről, hogy a vállalati működést átalakítsák technológiai eszközök segítségével. Ennek ellenére 23%-uk a következő egy évben sem tervez digitális stratégiaalkotást.

 


A megkérdezettek szignifikáns része (75%) felkészültnek vallja magát a digitalizáció hatására létrejövő változásokra és nyitottsággal néz szembe a kihívásoknak.


 

Többségük (68%) úgy véli, emiatt átstrukturálódnak a munkafolyamatok, és a munkavégzéshez szükséges tudás jellege is változik, ezért ugyanannyi, de más képességű emberekre lesz szüksége a jövő szervezeteinek. Attól sem félnek, hogy pozíciójuk veszélybe kerülne a megváltozott környezetben, sőt legnagyobb részük (73%) egyenesen úgy tekint a digitális átállásra, hogy annak hatására több szakmai lehetőség közül válogathat.

Szakértelem nélkül esélytelen a stratégiai fejlesztés

Az intézet a felméréséből kiderül, hogy a hazai cégek digitális transzformációjának három fő gátja van: a házon belüli szakértelem hiánya, a megszokott útról való letérésből eredő félelem (azaz a kis kockázatvállalalási hajlandóság), valamint a vállalati rugalmatlanság. A vizsgálatban résztvevő vezetők közül csak minden ötödik személy állította, hogy magabiztos tudással tudja segíteni a transzformációt. A döntéshozók többsége (42%) úgy érzi, hogy alapvetően tájékozott, ám közel ennyien vannak (39%), akik egyáltalán nem, vagy csak felszínes ismeretekkel rendelkezik a területről.

„Az elmúlt 3 évben számos nagyvállalat digitális transzformációját segíthettük, és úgy tapasztaljuk, hogy a vezetőknek három területen muszáj fejleszteniük magukat: az első a digitális szemléletmód és kultúra elsajátítása, a második a radikálisan új üzleti logikák lefordítása napi gyakorlatra, ami újfajta módszertanok használatát feltételezi és a harmadik felforgató technológiák mélyebb ismerete.” – emelte ki az eredmények közül Frankó-Csuba Dea, a Spark Institute at IBS CEO-ja. – „Intézetünk azon dolgozik, és programjainkat is úgy alakítottuk ki, hogy ezeken a területeken szűkítsük a vezetők jelenlegi tudásszintjének és az elvárt tudás közötti különbségét. A folyamat fontos első lépése, hogy a vállalatvezetők tudatosítsák magukban, hogy a digitalizáció technológiai szintű transzformációja együtt jár az üzleti modellek, együttműködési keretek és szervezeti kultúra átalakulásával is.”

Mára gyakorlatilag minden vállalat felismerte, hogy szüksége van digitalizációs fejlesztése, és erre a vezetők nyitottak is. Tízből kilenc felelős pozícióban lévő alkalmazott tervezi, hogy egy éven belül képzi magát valamilyen digitalizációval kapcsolatos üzleti vagy technológiai témában. Ennél is többen, összesen 93%-uk ismerte el, hogy a cégüknél már elindult valamilyen digitális transzformációs törekvés (a többségnél jellemzően mikro szintű). Emellett azon cégek fele, akik ez idáig nem rendelkeztek digitális stratégiával, tervezik a következő egy évben, hogy kialakítják. 

A kutatás felmérte azt is, hogy a vezetők önmagukban mit és hogyan fejlesztenének, amivel szerintük a digitalizációs tudással együtt javítani tudnák a cégük teljesítményét. Az agilis módszertanok elsajátítása, megnyerőbb kommunikációs képesség, a gyors, rugalmas, innovatív és kreatív gondolkodásmód, a kudarctűrés képessége és a piac mélyebb ismerete, valamint az ahhoz szükséges szaknyelvek megtanulása mind a listájukon szerepel.

 

Az Electrosub folytatódik
A tavaly első alkalommal megrendezett esemény sikerére alapozva az Electrosub Konferencia és Kiállítás 2019-ben ismét meghirdetésre kerül. Az időpont ősziről tavaszira vált és a bővülés érdekében új lesz a helyszín is. Az alapkoncepció érdemben nem változik.
Additív technológia hibrid komponensekkel
Az anyaghozzáadásos-gyártás (additív technológia) nem egy teljesen új technológia, hiszen már az 1990-es évek végén a sztereolitográfiás gépekkel a technológia elindult a maga útján.
Mivel nyerhető meg az informatikai háború?
Az eleinte évszázadokban mérhető technológiai fejlődés kiugrásait idővel már évtizedekben mértük, majd években, pillanatnyilag szinte naponta jelenik meg olyan újdonság, ami akár újabb mérföldköve lehet a világ innovációjának.
Megfejtették a pisai ferde torony titkát
Ugyanannak a laza talajnak tulajdonítható a pisai ferde torony "földrengésállósága", mint amelyik a torony süllyedését és dőlését idézte elő több száz évvel ezelőtt - derítették ki olasz és brit mérnökök.
Kézikönyv helyett végeselemes szimuláció
A fémporos additív gyártás a hagyományos forgácsoló és képlékeny alakadó technológiákhoz képest igen fiatal eljárás, és mint ilyen, nem rendelkezik az előbbiekre jellemző évszázados tudásanyaggal és szakirodalommal.