Az üzleti sikerben is meghatározó az innovációs készség
A közép-európai cégek többsége növeli kutatás-fejlesztési kiadásait, ugyanakkor nagyobb támogatást várnának el a kormányzatoktól.

 

A legtöbb vállalkozás számára azoknak a k+f tevékenységeknek a beazonosítása jelenti a legnagyobb kihívást, amelyekhez támogatások, illetve adókedvezmények vehetők igénybe – derül ki a Deloitte Central European Corporate R&D Report 2018 kutatásából. A kutatás során a közép-európai régió kilenc országában –Csehország, Észtország, Horvátország, Lengyelország, Litvánia, Magyarország, Románia, Szlovákia és Szlovénia – 329 vállalkozás képviselőit kérdezték meg.

A felmérés szerint a közép-európai vállalatok 52 százaléka k+f kiadásai növelését tervezi a következő egy-két évben, és a megkérdezett társaságok kétharmada (67 százalék) jelezte, hogy 3-5 éves távlatban növeli k+f kiadásait. A 2016-os kutatáshoz hasonlóan továbbra is az elérhető támogatások széles köre, illetve a képzett kutatók növelik leginkább a kutatás-fejlesztési kedvet. A vállalkozások harmada szerint nehéz pontosan azonosítani azokat a k+f tevékenységeket, amelyekhez támogatások, illetve adókedvezmények vehetők igénybe.

Hasonlóan magas azon cégek aránya, amelyek ezekkel kapcsolatban a szabályozás nehézségeire és bonyolultságára panaszkodnak. Ebben a vonatkozásban ugyanakkor javult a helyzet, mivel 2016-ban még a vállalkozások 31 százaléka emelte ki ezt a problémát. A gyakran említett kihívások közé tartozik még a költségek kiszámítása és elszámolása (23 százalék), míg a k+f tevékenységgel kapcsolatos kiadások nyilvántartását a megkérdezettek tizede tartja komoly problémának.

A kutatás arra is rámutatott, hogy a közép-európai cégek egy része nem foglalkozik érdemben a szellemi tulajdon védelmével. A megkérdezett vállalatok mindössze 67 százalékánál van titoktartási szabályzat, márkajelzéssel 47, míg szabadalmi védelemmel 44 százalékuk óvja szellemi tulajdonát, azonban 12 százalékuk semmilyen intézkedést nem tesz a szellemi tulajdon védelmében.

Márkus Csaba, a Deloitte k+f és állami támogatásokért felelős közép-európai vezetője a közleményben leszögezte: az olcsó munkaerőre építő üzleti modellek ideje lejárt. A közép-európai országok többségében – köztük Magyarországon – még az elsődlegesen belső piacokra fókuszáló vállalkozások is felismerték, hogy a hasznosítható kutatás-fejlesztés és innováció a fenntartható növekedés egyik lényegi eleme. A kiszámítható szabályozási és ösztönzési környezetben a vállalkozások nem csupán a rövid távon szükségszerű, hanem a középtávon és stratégiailag is fontos innovációs, illetve kutatás-fejlesztési tevékenységüket is erősítik – mutatott rá a szakember.

Daruk és emelők online karbantartása
Nyugat-Németország egyik gazdasági központja, egyben Európa legnagyobb technológiai klasztere a Rhine-Neckar városi régió, melynek energiaellátásáráról a Grosskraftwerk Mannheim AG (GKM) cég gondoskodik.
Szimulált hackertámadás a reptereken
Június elején Cyber Europe 2018 néven 30 országot érintő két napos gyakorlatot szervezett az ENISA, az EU kibervédelmi ügynöksége.
Az IoT és a mesterséges intelligencia után
Melyek lesznek a következő évtizedek felforgató technológiái, amelyek legalább olyan forradalmi változást idézhetnek elő, mint amilyet napjainkban például az IoT hoz az üzleti világ számára? Kiderül az SAP szoftvercég tanulmányából.
Az Emerson befejezte az Aventics akvizícióját
A felvásárlásnak köszönhetően az Emerson tovább bővíti hatókörét a fluidtechnikai és pneumatikai eszközök piacán.
Mindenkit meghekkeltek már, csak nem tud róla
Fontos, hogy a kibervédelmi fejlesztéseket már az üzleti stratégia kialakításánál figyelembe kell venni. Az alapvető nehézséget azonban nem feltétlenül az új biztonsági irányelvek bevezetése okozza, hanem azok megfelelő integrálása a szervezetbe.