Elismerik az Unió lézerkutatási programját
Az amerikai Tudományos, Mérnöki és Orvosi Akadémiák (NASEM) ultragyors lézerekről szóló tanulmánya példaként állítja az Egyesült Államok elé az európai Extreme Light Infrastructure (ELI) programot, amelynek egyik pillére Szegeden valósul meg.

 

Mint írják, a „második lézerforradalom” jelenleg Amerikán kívül zajlik: az Európában már működő, épülőfélben lévő és tervezett lézerinfrastruktúrák összteljesítménye ötször annyi, mint az Egyesült Államokban vagy Ázsiában. A neves szakértőkből álló, és Phil Bucksbaum, a Stanford Egyetem professzora által vezetett bizottság amerikai kormányzati kutatási ügynökségek megbízásából készítette el tanulmányát.

Ebben többek közt azt is megállapítja: az Egyesült Államok egyre nagyobb lemaradásban van a csúcsintenzitású, ultrarövid impulzusokat szolgáltató lézerforrások fejlesztésében és hasznosításában. Bár nagy teljesítményű lézereket elsőként az Egyesült Államokban kezdtek fejleszteni, az utóbbi évtizedben ezek eredményei nyomán Európában és Ázsiában valósulnak meg olyan nagyberuházások, amelyek új szintre emelik a technológia hasznosítását az alap- és alkalmazott kutatások területén.

Az orvostudománytól a szerszámgépekig

A petawatt-léptékű impulzuslézerek megjelenése (egy petawatt – egymilliószor milliárd watt) alapjaiban változtatta meg a kutatási lehetőségeket. Ezek a lézerek a világ teljes elektromos teljesítmény-igényének csaknem 100-szorosát adják le a másodperc törtrésze alatt (kb. egy pikoszekundum, ami úgy viszonyul egy másodperchez, mint a másodperc a világegyetem korához). Ezek a fényforrások különleges laboratóriumi körülmények között lehetővé teszik nukleáris reakciók vezérlését, csillagok belsejében uralkodó hőmérséklet elérését vagy akár a légüres térből előállított anyag „csodáját”.

A nagy intenzitású lézerfény és az anyag kölcsönhatását feltáró tudományos eredmények pedig olyan területeken alkalmazhatók a gyakorlatban, mint az orvostudomány (pl. rákgyógyítás), a nanotechnológia, a környezetvédelem. Az iparban a robotlézerek például több feladatra programozhatók, mint a mechanikus szerszámgépek, és a nagy intenzitású impulzuslézerek különösen jól használhatók a precíziós gyártási feladatokban.

A tanulmány az új típusú lézerkutatási irányokat meghatározó nemzeti és regionális együttműködések közt egyedülálló kezdeményezésnek nevezik az ELI programot, amely a Cseh Köztársaságban, Magyarországon és Romániában valósul meg, a három létesítményt pedig a hamarosan megvalósuló ELI Európai Kutatási Infrastruktúra Konzorcium (ELI ERIC) vonja majd közös ernyő alá.

Ez összecseng a tanulmány végső, összegzésnek tekinthető ajánlásával: az Egyesült Államoknak programokat kell indítania a nagy intenzitású lézeres technológia és az abból fakadó tudományos és gyakorlati alkalmazások fejlesztésére, valamint érdemes részt vennie az ELI-hez hasonló külföldi létesítményekben folyó kutatásokban is. A tanulmány rámutat arra is, hogy a lézerberuházásoknak köszönhetően megerősödtek a lézertechnológiát fejlesztő európai vállalkozások, mint például. a One-five, a Femtolasers vagy a Lumera Laser.

Az ELI-vel kapcsolatban megfogalmazott álláspont Magyarország számára is kedvező, hiszen ahogy Pálinkás József, az NKFI Hivatal elnöke egy tavaly decemberben folytatott konzorciumi tárgyalás eredményeként összegezte: ha az ELI megszerzi az Európai Kutatási Infrastruktúra Konzorcium (ERIC) minősítést, az a külső felhasználók bekapcsolódását is megkönnyíti a rendkívül költséges infrastruktúra hosszú távú fenntartásába.

A szegedi attoszekundumos lézerközpont megfelelő környezetet biztosít ahhoz, hogy laboratóriumi méretekben az ipari partnerek számára fejlesszenek különleges, nagy energiájú lézeres rendszereket, de már a lézerfejlesztés folyamata is többféle területen alkalmazható innovációt és gazdasági hasznot hozhat.

A gyártástámogatás nem varázslat
A Siemens PLM szoftverét - a vízió teljessége, és a végrehajtási képesség alapján - a vezető termékek közé sorolták a Gartner gyártástámogató rendszerekre (MES) készített mágikus négyzetében.
Ipar 4.0 Technológiai Központ nyílt
Szakmai megnyitón mutatták be az „Ipar 4.0 Modern Gyárak” kiemelt projekt és a Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem (BME) partnerségének eredményét, az Ipar 4.0 Technológiai Központot.
Mesterséges intelligencia kutatására is lehet pályázni
Az utóbbi két évhez hasonlóan idén is jelentős forrásra, 30 milliárd forintra pályázhatnak a vállalkozások az NKFI Alapból.
A szoftveralapú digitális átállás mozgatórugója
A Rockwell Automation bővülő Connected Services szolgáltatáskínálata segít kiépíteni és ezt követően kihasználni a hálózatba kapcsolt műveletek előnyeit.
Nem nyugszanak az orosz hackerek
Az amerikai szenátus elleni kémtevékenységet készítettek elő az elmúlt hónapokban azok az orosz számítógépes kalózok, akik kapcsolatban állnak az orosz kormánnyal.