Fordulóponton a hazai okosgyártás
A puszta hatékonyságnövelésen túl ma már más értéket is látnak az ipar 4.0-s beruházásokban a hazai gyártó vállalatok, derült ki az IDC Hungary friss felméréséből. Megjelent a platformszemlélet is, a hosszú távú digitalizációs stratégia azonban még ritkaság – mondja Bakk József, az elemző-tanácsadó cég ügyvezetője.

 

A negyedik ipari forradalmat az International Data Corporation (IDC) az ipari tevékenység digitális átalakításaként határozza meg, amihez a gyártó, nyersanyag- és energiakitermelő, valamint energiaszolgáltató vállalatok informatikai megoldások széles körét vezetik be és kapcsolják össze gyártási technológiáikkal. Az okosgyártást célzó beruházások fejlettebb szakaszba léptek Magyarországon, mivel a vállalatok már nemcsak felismerik, hanem tapasztalják, vagy legalábbis más szemmel mérik fel az ipar 4.0-s technológiákkal megvalósított fejlesztések üzleti értékét – állapította meg az elemző-tanácsadó cég hazai felmérése (IDC Ipar 4.0 kutatás – Magyarország, 2020).

– Három évvel ezelőtti, hasonló felmérésünk idején a hazai ipar sok szereplője még attól tartott, hogy ha meglévő, gyakran egymástól elszigetelt rendszerekből felépülő, hagyományos infrastruktúráját új technológiákkal kapcsolja össze, akkor túlbonyolítja környezetét és folyamatait, ami a megbízhatóság, a rendelkezésre állás vagy a biztonság rovására mehet – mondta Bakk József, az IDC Hungary ügyvezetője. – Az elérhető hatékonyságnövekedés előnyeihez mérten az ipar 4.0-s fejlesztések összetettségét és kockázatait a vezetők akkor még túl nagynak látták, de a megítélés azóta megváltozott. Tavaly persze a járványhelyzet rányomta bélyegét erre a területre is, de a COVID-19 nemcsak gazdasági bizonytalanságot okozó, gátló tényezőként, hanem a digitalizáció katalizátoraként is hatott. Az ipar 4.0-s megoldások hazai piacán ezért 2020-ban, bár a növekedés üteme a megelőző évhez képest a felére lassult, még mindig 10 százalék közeli bővülést mértünk.

A versenyképesség fejlődő mérőszámai

Mostani kutatásához az IDC Hungary 2020 őszén húsz mélyinterjút készített hazai ipari szereplőkkel. A szektor keresztmetszetét adó mintában a nemzetközi gyártó cégek itteni leányvállalatai mellett magyar tulajdonú közép- és nagyvállalatok kaptak helyet, folyamat- és diszkrét gyártók egyaránt, amelyek összbevételükkel a magyar ipar teljesítményének 20 százalékát adják. Tanulmányukhoz az elemzők emellett felhasználták a dolgok internetének (IoT) hazai piacáról készült, saját kutatásuk eredményeit, az IDC Europe Manufacturing Insights csapatától származó információkat, és a munkába bevonták a gyáriparra fókuszáló hazai szakértők, informatikai megoldásszállítók és tanácsadók körét is.

 

Bakk József ügyvezető igazgató, IDC Hungary
 

 

– Nemcsak a digitális technológia érettsége indokolja az okosgyári beruházások felgyorsítását, hanem az ügyfelek elvárásai is erre sarkallják az ipar szereplőit – mondta Bakk József. – A járványhelyzetben az ügyféligények hirtelen és sokat változtak, de folyamatos fejlődésük már korábbról sürgeti az ipar 4.0-s megoldások bevezetését. Mára a hazai iparvállalatok is felismerték, digitális átalakulást célzó beruházásaik sikerét nem mérhetik pusztán azon, hogy a hatékonyság növelésével milyen rövid idő alatt térülnek meg.

Bár ez továbbra is alapelvárás, a szektor szereplői mind nagyobb értéket látnak abban, hogy ipar 4.0-s fejlesztéseikkel többek között minőséget javíthatnak, a termelés folyamatait gyorsan és rugalmasan átalakíthatják és optimalizálhatják, termékeiket jobban testre szabhatják, vagy éppen időre szállíthatják. Egyre hangsúlyosabbá válik a fenntartható és az etikus működés tanúsításának igénye is, amit az okosgyárakban alkalmazott informatikai technológiák szintén megkönnyítenek. Csakúgy, mint a meghibásodásokat és a nem tervezett leállásokat megelőző, prediktív karbantartás kialakítását, rácáfolva a megbízhatóságot illető korábbi aggodalmakra.

A járványhelyzetben szintet léptek a biztonságos munkavégzésre és egészségvédelemre vonatkozó követelmények, amelyek teljesítésében a digitális megoldások – az érintés nélküli technológiáktól kezdve a videokonferencia-platformokon át az intelligens automatizálásig – szintén nélkülözhetetlenek. Mindezek a szempontok a COVID-19 válság után, az új normalitásban is érvényesek maradnak, várhatóan továbberősödnek, és az üzleti teljesítmény, a versenyképesség mind fontosabb mérőszámaivá alakulnak a hazai iparvállalatok körében is.

Emberek, robotok és stratégiák

Bár az ipar digitális átalakulása és az intelligens automatizálás most kezd lendületet venni, ezért nehéz lenne pontosan megjósolni, hogy a folyamat hol fog tartani tíz év múlva, ám abban biztosak lehetünk, hogy az ember továbbra is pótolhatatlan munkaerő marad – feladatai, vállalati szerepkörei azonban kétségtelenül változni fognak.

– Az éremnek mindig két oldala van – mondta Bakk József. – A magyar munkaerő viszonylag olcsónak számít, de a szektor ebből eredő versenyelőnye a bérfejlesztések következtében fokozatosan apad, miközben a vállalatok szakemberhiánnyal szembesülnek. Bizonyos munkakörökben egyre jobban megéri majd az embereket robotokra cserélni, míg másokban erre még sokáig nem lesz lehetőség, mind több munkafolyamatban pedig emberek és robotok fognak együtt dolgozni.

 

(Fotó: Schneider Electric)

Az automatizálás és robotizálás nyomán teljesen új munkahelyek, vállalati szerepkörök is létrejönnek, amelyek betöltéséhez azonban át kell képezni a felszabaduló munkaerőt, illetve új képességekkel érkező szakembereket toborozni. Az ipar digitális átalakulásának sikere múlhat azon, hogy a vállalatok miként kezelik a fejlesztések emberi vonatkozásait, művelik szervezeti kultúrájukat.

Fontos sikertényező a fejlesztések helyes megközelítése is. Az ipar 4.0-s megoldásokban hardvereszközök, szoftvermegoldások, hálózati technológiák és szolgáltatási modellek sora – Big Data analitika, gépi tanulás és mesterséges intelligencia, automatizálás, szenzorok, mobil és viselhető eszközök serege, kiterjesztett és virtuális valóság, 5G és IoT, peremhálózat (edge) és felhő stb. – találkozik a gyártási technológiával. Összekapcsolásukat és összehangolásukat megkönnyíti, ha a vállalatok célmegoldások bevezetése helyett digitális platformokra építenek.

– Bár a platformszemlélet hívekre talál a hazai iparvállalatok körében, a hatékony és sikeres ipar 4.0-s fejlesztésekhez hosszú távú digitalizációs stratégia is szükséges, amit sokuk ma még nélkülöz – mondta Bakk József. – Néhány német gyártó vállalat akár tíz évre előre felrajzolja az ívet, kidolgozza a stratégiai fejlesztések ütemtervét, a túlnyomó többség azonban nem lát előre ilyen messzire a jövőbe. Döntő fontosságú ezért, hogy a szektor szereplői hozzáértő és tapasztalt partnereket vonjanak be projektjeikbe, akikkel kiválaszthatják a folyamatokat, amelyeket elsőként érdemes digitalizálni, valamint a lépéseket is megtervezhetik a további fejlesztésekhez, hogy azok rövid távon is a kívánt eredményeket hozzák, ugyanakkor egymásra épüljenek, képességeik, előnyeik hosszú távon is összeadódjanak.

Az ipar 4.0 megoldások tíz szegmensre tagolt hazai piacán a legnagyobb szelet továbbra is az ipari robotoké, ami aligha meglepő, mivel ezek a gépek a legértékesebbek. Az okosgyártásba beruházó vállalatok azonban együttműködő és szolgáltató robotokra is egyre inkább költenek, amelyek az emberi közreműködést csökkentő vagy a személyes jelenlétet nem igénylő munkafolyamatok gyorsabb kialakítását könnyítik meg. Mind nagyobb az ellátási láncok digitalizálására és a szimulációk készítésére szolgáló megoldások szegmense is, és a járványhelyzetben ezek a területek még több figyelmet kaptak.

– A nehéz pénzügyi helyzetbe kerülő vállalatok a halaszthatónak ítélt okosgyári beruházásokat érthetően későbbre ütemezték át, figyelemre méltó azonban, hogy ezekről sem tettek le végleg – mondta Bakk József. – A következő öt évben, 2021–2024 között ezért erős, két számjegyű növekedést várunk Magyarországon, az ipar 4.0-s megoldások piaca a tavalyi 460 millió dollár körüli szintről az előrejelzési időszak végére több mint megduplázódhat. Bár a felhőalapú megoldások karcsú szegmensében az évi átlagos növekedés üteme 20 százalék körüli lesz, a piac legnagyobb szeletét alkotó on-premise, azaz házon belül bevezetett megoldások szegmense is 15 százalékkal fog bővülni, így még sokáig meghatározó szerepük lesz a hazai okosgyárakban. Minderre az újabb fejlemények tükrében visszatérünk majd szeptemberi Smart Manufacturing konferenciánkon is.

Személyre szabott telematikai szolgáltatások a szállítmányozási szektorban
Európa vezető telematikai szolgáltatója, a Bridgestone tulajdonában lévő Webfleet Solutions budapesti képviselettel bővíti szolgáltatásait a magyar üzleti ügyfelek számára.
A járvány felgyorsította az 5G és Wi-Fi 6 fejlesztéseket
A járvány hatására globális szinten nőttek a fejlett vezeték nélküli szolgáltatásokba történő befektetések, a vállalatok világszerte az 5G és a Wi-Fi 6 felé fordították figyelmüket, felgyorsítva ezzel az innovációt és digitális átalakulást – áll a Deloitte legutóbbi felmérésében.
Egyre népszerűbb az emelt szintű informatikai érettségi
2020-tól kötelező az emelt szintű érettségi az egyetemi felvételihez. Ez a változás az informatika érettségikre különösen nagy hatással volt: az előző évhez képest tavaly közel 2000-rel több diák jelentkezett emelt szintre. Megnéztük, miért?
Időzített bomba a kocsiban: az EGR-szelep
Minden autóban, a tervezési sajátosságok miatt bármelyik pillanatban megadhatja magát a rendszer, ha nincs megfelelően tisztítva.
Reverse Engineering – fordított tervezés, vagy visszafejtés
Mi is az a Reverse Engineering? Hogyan integrálható a tervezési folyamatokba? Mikor érdemes Reverse Engineering folyamatot használnunk? Milyen előnyökkel jár? Miért okoz szoftveres kihívást egy Reverse Engineering feladat? Cikkünkben ezekre a kérdésekre kerestük a választ.