Gyors kilábalást várnak a magyar vezetők
A PwC Magyarország az elmúlt tíz év során minden évben felmérte a hazai vállalatok vezérigazgatóinak várakozásait. A kutatás kezdete óta sosem tapasztalt mértékű az optimizmus a globális gazdaság és a magyar gazdaság növekedési ütemével kapcsolatban. 2021-re minden második vállalat létszámnövekedéssel kalkulál.

 

A pandémia azonban elmélyítette azokat az aggodalmakat, amelyekkel a vezetők eddig is kénytelenek voltak szembenézni. Míg tavaly 21% tartott az adóterhek növekedésétől, ez az arány idén 50%, a válsághelyzetekre való felkészültség, a munkaerő romló egészségügyi állapota és a félrevezető tájékoztatás szintén nagyot ugrott előre a kockázati tényezők listáján a vezérigazgatók szemében.

A PwC Magyarország idén tizedik alkalommal kérdezte meg a hazai vállalatvezetőket, összesen 240 első számú döntéshozót. A vezetők 65%-a gondolja a globális és a magyar gazdaságról is, hogy a növekedési ütem gyorsulni fog – ez az előrejelzés az eddigi legoptimistább jövőkép. A tavalyi várakozásokhoz képest – 9, illetve 16% várt növekedést – hatalmas ugrás tapasztalható, erre magyarázatul szolgál az is, hogy a Covid-19 miatti megtorpanás után visszapattanást várnak a vezetők, mivel a járvány vége belátható közelségbe került.

Optimizmus a láthatáron

Nem érzékelhető ekkora elmozdulás a saját bevételek alakulásával kapcsolatos előrejelzéseken, ami azzal is magyarázható, hogy 2015 óta a megkérdezettek jelentős többsége mindvégig bizakodó volt a 12 hónapos kilátásokat illetően. A vállalatok árbevétel-növekedési kilátásai szinte egyeznek a tavalyi optimizmus mértékével, a 3 éves perspektívát nézve pedig a pozitív várakozások tovább javultak.

Az elmúlt évben a nagyvállalatok személyi állománya a világjárvány ellenére nem változott jelentősen a vezérigazgatói interjúk alapján, harmaduk nyilatkozott úgy, hogy kénytelen volt csökkenteni alkalmazotti létszámát. Ez arra utal, hogy a makroszinten kimutatható munkanélküliség-növekedés inkább a kkv-szektor elbocsátásaihoz köthető. Ugyanakkor 2021-re újra minden második megkérdezett vállalatvezető létszámnövekedéssel kalkulál, és a következő három évre ez az arány felkúszik egészen 62%-ra.

Mélyülő aggodalmak

A PwC elemzése szerint az elmúlt években lassulásra számítottak a vezetők a gazdaság húzóerejét illetően. A növekedés megtorpanását a járvány hozta el, és az így előállt új helyzet új hangsúlyokat és gondolkodást is eredményezett. A kutatás megállapításai azt mutatják, hogy a változás bekövetkezése elmélyítette azokat az aggodalmakat, amelyekkel a vezetők eddig is kénytelenek voltak szembenézni, amikor vállalatuk növekedését tervezték.

Átlagosan tíz százalékponttal emelkedett minden kockázati tényező esetében azok aránya, akik tartanak az adott faktortól. A dobogó legfelső fokára, mintegy 82%-os aránnyal, betört a pandémia és más egészségügyi járványhelyzet okozta fenyegetettség. A világjárványt a szakemberhiány és az árfolyamingadozás követi, nyomában a bizonytalan gazdasági növekedéssel és a kiberfenyegetettséggel. Talán nem meglepő, hogy a stratégiai kockázatkezelésbe legtöbben ezt az első négy tényezőt, valamint a változó fogyasztói magatartást és a gyors technológiai változást építik be.

Néhány elem jelentős változást mutat tavalyhoz képest: a növekvő adóterhektől közel 30 százalékponttal többen tartanak, minden második vezető valós veszélynek jelölte, attól tartva, hogy a pandémia alatt bevezetett gazdaságfenntartó támogatásoknak ez lesz a forrása. Aggasztó még a válsághelyzetekre való felkészültség szintje, a munkaerő romló egészségügyi állapota, és a félrevezető tájékoztatás. Mindhárom tényező esetén megközelítőleg 25 százalékponttal növekedett azok aránya, akik tartanak tőle.

Újratervezés: digitális gyorsulás

A növekedési tervek területén nagy változást nem hozott a 2020-as év: tovább csökkent, de még mindig legjellemzőbb vállalás a működési hatékonyság javítása, második helyen az új szolgáltatás vagy termék piacra dobása, illetve az organikus növekedés terve szerepel. Tovább csökkent közben azok aránya, akik új stratégiai szövetséget, vagy más vállalkozókkal, vagy startupokkal való együttműködést terveznek. Szintén strukturálisan csökkent a külpiacok fontossága, ha növekedési tervekről van szó.

 

 

„Az újratervezés jellemzően stratégiai szinten zajlik, a vezérigazgatók fele a szervezeti célokat is változtatja a Covid-19 okozta válság hatására. Akik változtatnak, döntően vállalatuk jövőállóvá tételét, fenntarthatóságát jelölik meg célként, és erősebben akarnak visszatérni az új normalitásba. A magyar vezérigazgatók több mint háromnegyede digitális transzformációra tervez többet költeni, 77% költséghatékonysági kezdeményezésekbe invesztál. Az viszont nem jó hír, hogy csökkent a külpiaci fókusz. A digitális transzformáció mellett az export a legjobb eszköz a sikerhez” – emelte ki Lőcsei Tamás, a PwC Magyarország vezérigazgatója.

A legtöbb szektor esetében a hosszú távú hatásokkal kapcsolatos várakozások közül kiemelkednek az online térben való jelenléttel, az automatizálással és a technológiai fejlődéssel összefüggők. Tízből hat vállalatvezető tervez továbbá innovációs, vagy kutatás-fejlesztési befektetést, és a kiberbiztonságba is ennyien fektetnek többet a jövőben. Szintén több mint a vállalatok fele növeli a ráfordításait a vezetőfejlesztés terén, és alig marad el az 50%-tól azok aránya, akik az ESG, vagyis a környezeti, társadalmi és vállalatirányítási kezdeményezésekre akarnak többet áldozni az elkövetkező időszakban.

Középpontban a munkaerő

Miközben a vállalatok egyharmada kénytelen volt 2020-ban csökkenteni munkavállalói létszámát, a tervek szerint ez a csökkenés csak átmeneti. Ugyanakkor a megváltozott és megtanult új működésben a munkavállalóhoz kapcsolódó elvárások is változtak. A versenyképességhez való hozzájárulást elsősorban a szervezeti kultúra fontosságában, az elkötelezettség és belső kommunikáció erejében, a munkavállalói alkalmazkodóképességen és a munkavállalók jólétében látják ma a vezetők. A hatékonyság növelését az automatizálás és a technológia alkalmazásával szándékoznak elérni.

„Összességében a járvány minden emberi tényezőt bizonytalanná tett a vállalatoknál. Félünk tőle, hogy nem lesz megfelelő szakember az egyes feladatokra, ugyanakkor félünk a munkanélküliségtől is. A munkaerő stratégiai fontosságát az is jól szemlélteti, hogy a cég sikeres működését garantáló prioritások listáján a két legfontosabb tényező a munkavállalókhoz kapcsolódik” - hangsúlyozta Lőcsei Tamás.

A Covid-19 hatásai

Koncz Barbara, a PwC Magyarország adó- és jogi tanácsadási üzletágának cégtársa elmondta, hogy a felmérés alapján a vállalatok több mint egyharmadát (38%) nem érintette hátrányosan a járványhelyzet. Azok a vállalatok, amelyek működésére negatívan hatott a pandémia, a legtöbben 2022-re teszik, hogy teljesítményük eléri a járvány kitörése előtti szintet. Tehát gyors javulást remélnek a vezetők. 

„A GDP-vel és a vállalat árbevételével kapcsolatban a legtöbben úgy vélekednek, hogy 2020 volt a »szűk esztendő«, 2021-re gyors kilábalást várnak. Összességében úgy tűnik, a Covid-19 okozta válságot átmenetinek érzik a cégvezetők, amely kezelésének kulcsa a képzett, jó egészségnek örvendő szakképzett munkaerő, a digitalizáció, valamint a kockázati tényezők vállalati stratégiába építése lesz” –tette hozzá a PwC cégtársa.

 

 

Az eredmények szerint a digitalizáció és automatizáció jelentőségét szinte minden iparágban fokozta a koronavírus-járvány. A pénzügyi szektorban például az online vásárlás térnyerését a vállalatvezetők 86%-a várja a következő 12 hónapban. Ezzel párhuzamosan az árukhoz és a szolgáltatásokhoz való fizikai helyszínen történő hozzáférés igényének csökkenését közel 70% prognosztizálja, és a készpénzhasználat visszaszorulására is számítanak.

A személyes munkakörülményei szinte mindenkinek megváltoztak, így azok a vezetők is hiányolnak valamit a Covid előtti életükből, akik cégének teljesítményét nem érintette hátrányosan a vírus. A legtöbben, a megkérdezettek háromnegyede, a munkavállalókkal és a vásárlókkal vagy az ügyfelekkel folytatott személyes kapcsolatépítést hiányolja, és szintén a többségnek hiányérzete van amiatt, hogy az irodában most nincs lehetősége motiválni a munkavállalóit. Egyharmaduknak hiányoznak az utazások, az irodai spontán találkozások, és egynegyedük jobban értené az ügyfeleit vagy munkavállalóit, ha személyesen látná reakcióikat. Önmagában az irodai munkavégzés azonban csak a válaszadók 8%-ának hiányzik, mutat rá a PwC kutatása.

Személyre szabott telematikai szolgáltatások a szállítmányozási szektorban
Európa vezető telematikai szolgáltatója, a Bridgestone tulajdonában lévő Webfleet Solutions budapesti képviselettel bővíti szolgáltatásait a magyar üzleti ügyfelek számára.
A járvány felgyorsította az 5G és Wi-Fi 6 fejlesztéseket
A járvány hatására globális szinten nőttek a fejlett vezeték nélküli szolgáltatásokba történő befektetések, a vállalatok világszerte az 5G és a Wi-Fi 6 felé fordították figyelmüket, felgyorsítva ezzel az innovációt és digitális átalakulást – áll a Deloitte legutóbbi felmérésében.
Egyre népszerűbb az emelt szintű informatikai érettségi
2020-tól kötelező az emelt szintű érettségi az egyetemi felvételihez. Ez a változás az informatika érettségikre különösen nagy hatással volt: az előző évhez képest tavaly közel 2000-rel több diák jelentkezett emelt szintre. Megnéztük, miért?
Időzített bomba a kocsiban: az EGR-szelep
Minden autóban, a tervezési sajátosságok miatt bármelyik pillanatban megadhatja magát a rendszer, ha nincs megfelelően tisztítva.
Reverse Engineering – fordított tervezés, vagy visszafejtés
Mi is az a Reverse Engineering? Hogyan integrálható a tervezési folyamatokba? Mikor érdemes Reverse Engineering folyamatot használnunk? Milyen előnyökkel jár? Miért okoz szoftveres kihívást egy Reverse Engineering feladat? Cikkünkben ezekre a kérdésekre kerestük a választ.