Helyettünk is döntenek
A mesterséges intelligencia (AI) a technológiai forradalom küszöbén áll, az AI elterjedése pedig alapvetően változtatja meg a társadalmunkat - áll az IDC piackutató intézet legfrissebb előrejelzésében.

 

A Huawei által támogatott jelentés szerint az AI algoritmusokat rövidesen az élet szinte minden területén alkalmazzák majd – a vásárlástól az önvezető autókon és a robotikán át az egészségügyi diagnosztikáig –, a mesterséges intelligencia szerepe pedig olyan alapvető lesz, mint a gőzgépé az ipari forradalomban. Az AI terjedésében kulcsszerepet játszó okostelefonok mindenki kezébe elviszik a technológiát, minthogy 2021-re a világ lakosságának 60 százaléka használ majd okostelefont. Az IDC jelentésében azt vizsgálta, hogyan változtatja meg az okostelefonok jövőjét a mobil mesterséges intelligencia és miként hat majd a technológia a felhasználók mindennapi életére. A kutatócég előrejelzését a mesterséges intelligencia megoldások szállításában és a technológia kutatás-fejlesztésében meghatározó iparági szereplőkkel folytatott interjúkra, kutatásokra és egyéb forrásokra alapozta.

A jelentés szerint az iparág szereplői a technológia fejlődés új, korszakalkotó irányának tartják a mesterséges intelligenciát, az AI technológia elterjedésében pedig döntő szerepet kapnak az okostelefonok, amelyek az elmúlt években a világ legnagyobb számítástechnikai platformjává nőtték ki magukat. Az előrejelzés szerint 2017 végére a világ lakosságának fele fog okostelefont használni, és a következő négy évben 8,1 milliárd okostelefont szállítanak le világszerte. Az okostelefonok globális penetrációjának növekedése magával hozza a mesterséges intelligencia széleskörű elterjedését és felhasználását is. Eközben az okostelefonok intelligens készülékekké válnak, amelyek megjósolják majd a felhasználó következő lépését, és cselekedni is fognak helyette.

Együttműködő adatok

Az IDC szerint az okostelefon iparág jövője a „mobil” mesterséges intelligencián múlik, vagyis azon, hogy a felhő és a készülékek mesterséges intelligenciája (cloud AI és on-device AI) megfelelően tud-e együttműködni. Az AI által használt óriási, strukturálatlan adathalmaz feldolgozása jelenti ugyanis a fejlesztések legnagyobb nehézségét, az adatok megfelelő értelmezéséhez elengedhetetlen a felhő technológiája. A felhő ereje tanítja majd a hatalmas mennyiségű strukturálatlan adatokat kezelő AI algoritmusokat; a készülékekbe épített AI chipkészlet pedig biztosítja a készülék számára, hogy alkalmazza azt, amit az AI algoritmus megtanult. Összegezve: a felhő technológia segítségével a készülékek megtanulják a szükséges funkciókat, és képessé válnak értelmezni az általuk feldolgozott komplex adatokat.

A chipkészletek segítségével a mobilkészülékek jobban megértik majd a felhasználót, és automatikusan személyre szabott szolgáltatásokat nyújtanak. Ugyanakkor egy ilyen teljesítményű chipkészlet megtervezése nagy kihívás, tekintve az okostelefon mérete, a tápegység és a fogyasztás által szabott korlátokat. A mobilgyártók közül elsőként a Huawei alkalmazta legújabb Mate 10 Pro készülékben új, neurális számítási egységet tartalmazó HiAI chipkészletet – Kirin 970 –, de ezek a kutatóintézet szerint hamarosan a legtöbb prémium okostelefonban is elérhetők lesznek. Az IDC szerint mindez alapvetően megváltoztatja az okostelefonok jövőjét, és olyan új felhasználói élményt és képességeket biztosítanak, amelyet ma még el sem tudunk képzelni.

Adatokból tudás

A kutatóintézet előrejelzése alapján az AI-nak köszönhetően az elkövetkezendő tíz évben megoldás születik a hatalmas információtömegek strukturált, biztonságos feldolgozására és tárolására, amelyet a szerkezetek többek között a felhasználói viselkedés megfigyelésekor és lemodellezésekor, vagy a környezeti elemek vizsgálatakor halmoznak fel. A mobil mesterséges intelligencia olyan területeken hozhat érdemi fejlődést, mint a fotózás, az egészségügy, a közlekedéslogisztika és az információbiztonság.

Az intelligens készülékek megvizsgálják és megjegyzik, hogy tulajdonosuk milyen alkalmazásokat használ és ezt a nap melyik szakában teszi. A Machine Learning, azaz gépi tanulás segítségével a szerkezetek önmaguktól képesek az adatbázisok kezelésére anélkül, hogy erre külön utasítani kellene őket. Az okostelefonok esetében jellemzően a beszédfelismerésért, az ujjlenyomat leolvasásért és az akkumulátor energiagazdálkodásáért felelős terület kiegészül az úgynevezett Deep Learning-gel. A funkció a lineáris feldolgozás helyett hierarchikus sorendben, rétegről rétegre hasznosítja az adatokat, ezzel újabb és újabb kiegészítő információkat szerez és bonyolultabb műveleteket képes végrehajtani. A Deep Learningnek köszönhetően olyan tevékenységek valósíthatók meg, mint a kamera általi tárgy-, és képfelismerés, vagy akár az egészségi állapot diagnosztizálása.

 


Az IDC előrejelzése szerint az intelligens készülékek hamarosan képesek lesznek a különböző forrásból érkező információk komplex értelmezésére és a felhasználó nevében való cselekvésre.


 

A mesterséges intelligenciának köszönhetően a szerkezetek megértik az ember kognitív, motoros és kommunikációs képességeit, illetve előre tervezhető cselekvési módokat modelleznek a környezeti tényezőkre, szituációkra adott emberi reakciók függvényében. A telefonok kamerája az orvosi diagnosztika és a kiterjesztett valóság (AR) területén is jelentősebb szerepet kaphat. A készülékek olyan, ma még nem is létező alkalmazásokban használják majd ezeket a funkciókat, amelyek felismerik a betegségeket, monitorozzák az egészségügyi állapotot és az eredményeket továbbítják az illető orvosa felé, vagy 3D modelleket állítanak elő belsőépítészeti alkalmazásokhoz. Éveken belül a mobil és felhő alapú MI kombinációjának köszönhetően megbízható, intelligens készülékek kerülhetnek az emberiség több mint felének birtokába, ami új perspektívákat nyit az információtechnológia területén. Az IDC szerint 2021-re a világszerte kognitív és mesterséges intelligencia rendszerek fejlesztésekre fordított összeg elérheti akár az 57,6 milliárd dollárt is.

Az űrtechnológia szolgálatában
Lampoldshausen a székhelye a Német Légi és Űrrepülési Központ (DLR) rakétameghajtással foglalkozó tesztüzemének, ahol számos európai űrtechnológia fejlesztését is végzik.
Digitális platformot fejleszt a Knorr-Bremse
A projekt célja olyan IoT megoldás fejlesztése és üzemeltetése, amelynek segítségével a gyártóvállalatok sikeresen megvalósíthatják folyamataik vertikális és horizontális integrációját.
Ajándék kulcsok a gépi képalkotó és azonosító termékekhez
A Cognex kedvező áron kínált gyártásautomatizálási megoldásai segítik a vállalatokat termékeik minőségének javításában, a termelési hibák kiküszöbölésében, valamint a gyártási költségek csökkentésében.
A jövő vezérlőközpontja
A DynaGridCenter projekt keretében a Siemens a tudomány és a kutatás területén aktív partnerekkel együttműködve fejlesztette ki az elektromos hálózati vezérlőközpontok következő generációját.
Ipari érintőképernyős táblaszámítógépek új generációja
Mára ezek az eszközök egy magasabb fejlettségi fokra jutva már nem csak okoskijelzőként, hanem – egyes vezérlési feladatok átvételével – önálló központi egységként is használhatók.