Internethez kapcsolt eszközök tervezése
Ha internetalapú eszközt tervezünk az ipar számára, érdemes elsajátítanunk egy üzleti gondolkodásmódot, ahol a legfontosabb szempont a hatékonyság.

 

A csúcskészülékek egyre hasznosabbá és izgalmasabbá teszik az internetet, ugyanakkor bonyolultabbá is. Az „élő” forgalmi kameráktól kezdve a fittségmérőkön át az okosórákig az internetalapú eszközök tábora napról napra egyre szélesebbé és sokszínűbbé válik, olyan rejtett készülékeket integrálva, melyek túlmutatnak a számítógépeken és szervereken, amikre az internetet elsődlegesen kitalálták.

Ezeknek az eszközöknek az újratervezése, finomítása és integrációja minden bizonnyal a következő 10–15 év legmeghatározóbb technikai kihívásai között fog szerepelni. Ha jól csináljuk, és nem tévesztjük szem elől a célokat, akkor az internet továbbra is az emberiség legdinamikusabban fejlődő találmánya marad. A becslések szerint 2020-ra 50 és 100 milliárd között lesz azoknak az eszköznek a száma, amelyek az IoT-hez kapcsolódnak. Annak érdekében, hogy maximalizálhassuk ennek lehetőségét, meg kell könnyítenünk ezeknek az eszközöknek a digitális infrastruktúrába való bevezetését.

 

A kulcs az együttműködésben és az információmegosztásban rejlik

 

A Solidworks is a gördülékeny együttműködést és a digitalizációt szem előtt tartva fejleszti portfólióját, és vezetett be három új terméket is a piacra az elmúlt 5 évben, a Solidworks Conceptual Designert, a Solidworks Industrial Designert és a Solidworks Xdesignt. Mindhárom felhőalapú megoldás. Az első két szoftvernél a fő szempont az volt, hogy a tervezés során ne az egyes elemeken vagy alkatrészeken legyen a hangsúly, hanem az ötletek gyors megragadásán, a közös koncepciófejlesztésen, a kommunikáción és a megosztáson. Az Xdesign ezeknek a programoknak a folytatása, ahol a cél már egy olyan teljes értékű CAD-rendszer létrehozása volt, ami egy böngészőalapú alkalmazás, kiválóan működik mobil eszközökön, és nem igényel letöltést.

A rendelkezésre álló szoftvereken túl az internethez kapcsolódó eszközök tervezésekor az emberi tényező meghatározó szereppel bír. A mérnökök tudása és innovatív gondolkodása, ami új termékeket és eszközöket eredményez. De hogyan is történik mindez? A tervezők számára ennek legfontosabb módja, hogy folyamatosan emlékeztetik magukat, kiknek terveznek: az Egyénnek, az Iparnak vagy a Rendszernek (hivatali projektek).

Három szabályt érdemes fejben tartani:

• Minden internetfelhasználó az információhoz való hozzáféréssel pénzt szeretne megtakarítani, vagy pénzt szeretne keresni. Törekedjünk arra, hogy olyan eszközöket hozzunk létre, amivel a felhasználók kényelmes módon tudnak időt spórolni. 

• Határozzunk meg az Egyén, az Ipar és a Rendszer speciális igényeit egyesével, és gondoljuk át, milyen további szükségleteik lehetnek a jövőben. Tegyük fel a kérdést: Hol találkozik ezeknek a csoportoknak az igénye, és hol fog elágazni vagy metszeni egymást a jövőben? 

• Találjuk ki, hogyan különíthetjük el az egyes célcsoportok speciális igényeit, akik számára tervezünk, és rangsoroljuk azokat!

Tervezés az Egyén számára

Habár az internet kezdetben a vezetés számára lett kifejlesztve, az Egyén tette munkája és játéka során egy sokrétű eszközzé. Amikor az Egyén számára tervezünk egy internetalapú eszközt, elkerülhetetlen, hogy a felhasználó kreativitására építsünk:

• készítsünk olyan tárgyakat, amik számos életmóddal és műszaki adottsággal kompatibilisek; 

• ne adjunk hozzá olyan tulajdonságokat, amikről az hisszük, hogy az emberek használni fogják, vagy majd idővel megtanulják használni; 

• ha egy bonyolult képességgel szeretnénk ellátni a terméket, hagyjuk a továbbfejlesztett fázisra, tegyük opcionálisan letölthető tartalomba vagy egy későbbi „deluxe” modellbe.

Solidworksszel tervezett NEST termosztát figyeli az egyén időbeosztását, illetve mozgását, és úgy programozza magát, hogy maximális kényelmet és energiamegtakarítást biztosítson

 

Minden első kiadásnak egyszerűnek kell lennie, hogy az Egyén gyorsan elsajátíthassa a használatát, és biztonsággal tudja kezelni. Kevés felhasználó van, aki százszázalékos vezérlési tudást szeretne az eszközei felett, de arra szinte mindenkinek szüksége van, hogy a beállításokat módosíthassa, illetve számára szükségtelen programokat bezárhasson. Az Egyén sokkal komfortosabban érzi magát, ha tudja, mit csinál a készüléke, és irányíthatja azt. Éppen ezért:

• tervezzünk olyan eszközöket, amik jól átlátható tartalmat kínálnak, hogy az Egyén a kreativitását felhasználva alakíthassa tovább;

• kezdjük egyszerűen, és adjuk meg a lehetőséget a felhasználónak, hogy saját életmódjának megfelelően testreszabhassa azt;

• ne terheljük le a felhasználót olyan dolgokkal, amikről azt gondoljuk, hogy jó lesz neki. 

Egy termék sokkal sikeresebb, ha kevesebb, de hasznos képességgel rendelkezik, mert az Egyén tudni fogja, mit kap, és mit kell majd megtanulnia az eszköz beszerzése után. Érdemes szem előtt tartani, hogy nem az Egyén feladata, hogy kitalálja, hogyan használja az eszközt, és ha túl körülményesnek érzi a tanulási folyamatot, nem fogja használni (vagy eláll a vásárlásától). Ahhoz, hogy az eszköz sikeres legyen, vegyük figyelembe a következő tényezőket:

• tervezzünk logikus eszközöket, amiket könnyen lehet használni, és sikerélményt adnak;

• az Egyénnek úgy kell tekintenie az eszközére, mint egy korábbi továbbfejlesztésére vagy életminőségének javítására. A hozzáadott értéknek valósnak és kézzelfoghatónak kell lennie; 

• az eszköznek kompatibilisnek kell lennie a legkülönbözőbb hálózati készülékekkel. Ha egy eszköz nem működik jól más eszközökkel egy ökorendszerben, könnyen rossz híre terjedhet.

Tervezés az Ipar számára

Ha internetalapú eszközt tervezünk az ipar számára, érdemes elsajátítanunk egy üzleti gondolkodásmódot, ahol a legfontosabb szempont a hatékonyság. Az ipar pénzt termel, miközben két dolgot tesz: eléri értékesítési céljait, és hatékonyan kezeli ügyfeleit, valamint alkalmazottjait. Terméktervezőként az utóbbira koncentrálunk. Ha képesek vagyunk olyan eszközt létrehozni, ami segít egy cégnek az emberek kezelésében, segítünk a cégnek eladásokat is generálni, ez azonban nem feltétlenül működik visszafelé is.

Képzeljük el, hogy tervezünk egy vonalkód-leolvasót raktárkészlet nyomon követéséhez. Ahhoz, hogy megfelelően végezhessük el a munkánkat, súlyoznunk kell a kritikus változókat, hogy a termék hatékonyabbá tegye az ipart. Felmerülnek a következő kérdések: A könnyű használhatóság fontosabb, mint a biztonsági protokoll? Meg fogja érni betanítani az embereket az eszköz használatára, vagy legyen kisebb tudása és intuitív a használata? Sok esetben hasznos befektetés az alkalmazottaknak egy új technológia elsajátítása – ha az eszköz vagy alkalmazás pénzt és időt spórol hosszú távon. De felmerül a kérdés: elavulttá válik-e a technológia, mire teljesen megtanulják, és mennyit veszít a cég az új eszköz alkalmazásával?

 

Solidworksszel tervezett Smartbelly szeméttároló, ami valós időben gyűjt adatokat, és interneten keresztül jelzi, ha megtelt és üríteni kell

 

Az Ipar számára készülő termékeknél az adott cég céljai a meghatározók. A tervezési szempontok rangsorolásánál pedig vegyük figyelembe a következőket:

• Állítsunk össze alapvető tervezési irányelveket, amik összhangban vannak az Ipar céljaival. Ha az eszközünk megfelel az Ipar céljainak, értékesnek fogják találni. 

• Tartsuk észben, hogy az Ipar minél több információt szeretne kapni az Egyénről és alkalmazottjairól, de nem szívesen tesz közzé adatokat a Rendszer számára, így a terméknek az Ipar érdekeit kell védenie úgy, hogy közben nem ad ki bizalmas információt a versenytársaknak sem. 

• A hosszú élettartamra és a bővíthetőségre irányuló célkitűzések fontos szempontok – a tervezett elavulás soha nem jó, különösen a tömeges értékesítésnél.

• Minden változó a kompatibilitásban egy újabb fokát adja az eszközök komplexitásának, hogy kapcsolódhassanak az IoT-hez. A silány kompatibilitás időt vesz el, az Ipar számára pedig minden perc számít.

Tervezés a Rendszer számára

Az internetalapú eszközök tervezése a hivatal számára kevésbé szól az internet szépségeiről, sokkal inkább az internetet használó eszközök azonnali képességeiről. A rendszert nem érdekli a klímarendszerek távoli vezérlése, ha mondjuk egy katona jelzi, hogy melege van egy sivatagi kiképzés során. A rendszer érdeke egyszerű és haszonelvű: megvédeni az Egyént, felügyelni az Ipart, és új utakat találni a profitszerzésre. Ha a Rendszer számára tervezel eszközöket, kihívásokat kell megoldanod és szükség-alapú terveket készítened, amik lehet, nem fognak népszerűvé tenni.

A rendszer a „táplálkozási lánc” tetején szeret elhelyezkedni, így számára tervezni internethez kapcsolt termékeket a meghatározott célok miatt kevesebb kreativitást enged. Azonban a kiemelkedő tervezőmérnökök ezt is előnyükre tudják fordítani, hiszen a kevesebb változó és a meghatározott feladat lehetővé teszi, hogy nagyobb hatást gyakoroljanak egy egyedülálló és rendhagyó megoldással.

Például érzékelők hálózatát megtervezni, hogy nyomon követhessék egy híd hőtágulását, egy igazán konkrét feladat, amit nagy valószínűséggel megbízásos szerződéssel osztanak egy tervezőre. Itt a tervezés nem az ipar vagy az egyén számára történik, ahol már maga a megjelenés (és néha az újdonsági faktor) eladja a terméket. A terméket már eladták, most a tervezőmérnökön múlik, hogy működjön is. Függetlenül attól, hogy űrkutatási vagy szállítmányozási részlegeknek tervezünk, valószínű, hogy előre meghatározott specifikációk szerint dolgozunk, nagyon pontos szándékkal. Az ilyen feladatok olyan mérnököket igényelnek, akik a kötöttségeket kapaszkodóként használják a végső megoldás eléréséhez, és akik képesek áthidalni a szakadékot a mérnöki tudomány és a valóvilág között. 

Ezt az áthidalást elősegíti az elkövetkező 10–15 év folyamatos fejlesztése és forradalmi változásai a tervezés és gyártás számára elérhető eszközök és technológiák területén. Az együttműködő és vizualizációs eszközök, valamint a felhőalkalmazások növekvő használata, teljesítmény- és raktárhely-kihasználása, az additív megmunkálás és a kapcsolt eszközök robbanásszerű elterjedése olyan trendek, amik befolyásolják majd a jövőnk alakulását. Hiszen mára az internethez kapcsolódó eszközök és az ipar új korszaka szétválaszthatatlanná vált.

Az ipar 4.0 kulcsa a folyamatokban részt vevők számára adott mérnöki információk automatikusan történő eljuttatása, ahol a tervadatok a megfelelő időben, a megfelelő formátumban jutnak el a megfelelő részlegekhez, egy sokkal hatékonyabb termékfejlesztési folyamatot eredményezve. A Solidworks egyre bővülő megoldásai a piac igényeit folyamatosan szem előtt tartva segítik a mérnökök munkáját, hogy könnyen hozhassanak létre olyan nagyszerű terveket, amiket egyszerűen és fennakadások nélkül tudnak megosztani, kommunikálni és legyártani, így a hatékony és gazdaságos munkafolyamatok mindenki számára elérhetők legyenek.

A belsőégésű motorokat is fejleszti a német autóipar
Az elektromos mobilitásra való átállás mellett a belsőégésű motorok továbbfejlesztésével kíván megfelelni a környezetvédelmi követelményeknek a német autóipar - közölte Matthias Wissmann, a német autógyártók szakmai képviseleti szervezete elnöke.
Ipar 4.0 - hátrányban a kisvállalkozók
A digitalizáció és a negyedik ipari forradalom jelentette kihívásokkal a visegrádi országok mikro- és kisvállalkozásainak jelentős része nincs tisztában, a vállalkozók nem érzik azt, hogy foglalkozniuk kellene a kérdéssel.
Új módszerek ipari adatok feldolgozásához
A Project Scio ad hoc analitikákat biztosít és összetett elemzéseket végez azokból a strukturált és strukturálatlan adatokból, amelyeket gyakorlatilag a vállalatban rendelkezésre álló bármelyik forrásból le tud kérdezni.
Biztonságos erőművet ígér a Roszatom
Bizonyos munkákban, például az építő-szerelő bázis létesítése során vagy az energetikai gépgyártás terén a magyar beszállítói arány jelentősen meghaladhatja a 40 százalékot a Paks II. beruházás megvalósításában.
A legjobbak közé kerülhetnek
A vállalatok az egyre szorosabb verseny miatt igyekeznek rövidíteni a termékek piacra jutási folyamatát, miközben egyre fontosabb, hogy mindezt költséghatékony módon lehessen elérni. Ehhez nyújt hatékony támogatást például a végeselem-analízis.