Két új magyar kutatási központ alakul
Mintegy nyolcmilliárd forinttal támogatja az Európai Bizottság két új magyar kutatási konzorcium létrehozását a termelésinformatika és termelésirányítás, valamint a molekuláris orvostudományok területén.

 

A Horizont 2020 keretprogram Teaming pályázatán elért eredmény a magyar kutatók kiemelkedő sikere – hangsúlyozta Pálinkás József, a Nemzeti Kutatási, Fejlesztési és Innovációs (NFKI) Hivatal vezetője, aki kiemelte azt is: a kiegészítő hazai forrásokkal, valamint a résztvevő magyar és nemzetközi intézmények támogatásával a két program összesen 22 milliárd forintból valósulhat meg a következő hét évben. A kutatás-fejlesztés terén alacsonyabb teljesítményű európai országokban új kiválósági központok létrehozását elősegítő nagy presztízsű pályázat 10 nyertesét – köztük portugál, szerb és bolgár projekteket – erős versenyben, 27 ország összesen 169 pályázatból választották ki két lépcsőben – fűzte hozzá Pálinkás József. A sikeres magyar pályázást az NKFI Hivatal koordinálta.

A pályázat eredményeként a Magyar Molekuláris Medicina Kiválósági Központ (HCEMM) a Debreceni Egyetem, a Semmelweis Egyetem és a Szegedi Egyetem, valamint az MTA Biológiai Kutatóközpontja együttműködésével valósul meg. A projekt szakmai igazgatója, Fésüs László kiemelte: Magyarország jelentős eredményeket könyvelhet el az egyébként rendkívül költséges molekuláris orvostudományok terén. Az új központtól azt várják, hogy csökkentheti a résztvevő intézmények közötti széttagoltságot, segítve többek között a közös infrastruktúra-fejlesztést is.

Klinikai alkalmazás és digitális kultúra

"Biztos vagyok abban, hogy egy sikertörténet elején járunk" – fogalmazott Fésüs László, aki hangsúlyozta azt is: az összesen 15,6 milliárd forintos projekt megvalósításában közreműködik a németországi Európai Molekuláris Biológia Laboratórium, amely az élettani kutatások terén az Európai Unió legsikeresebb központja.

Az új kiválósági központ olyan orvosbiológiai kutatásokra fog koncentrál, amelyek a nem járványszerűen terjedő, de tömegeket érintő – világszinten évi 30 millió áldozattal járó – népbetegségekkel foglalkoznak. Külön hangsúlyt kapnak a Magyarországon is igen elterjedt immunológiai, daganatos, anyagcserés, valamint szív- és érrendszeri megbetegedések – hangsúlyozta Martinek Tamás projektmenedzser, aki szerint az új központ gyorsítani tudja majd a kutatási eredmények klinikai alkalmazását és új terápiás módszerek kidolgozását is.

A Termelésinformatikai és Termelésirányítási Kiválósági Központ (EPIC) a Magyar Tudományos Akadémia Számítástechnikai és Automatizálási Kutatóintézetében (MTA SZTAKI) és a Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetemen (BME) jöhet létre. Mint Kádár Botond projektmenedzser elmondta, az új központ elsősorban a gyártási digitalizáció területére, a kiberfizikai termelési rendszerekre fog koncentrálni.

Az ipari gyártás a magyar GDP tekintélyes részét, mintegy 25-26 százalékát teszi ki, és a magyar kormányzat célja ennek további emelése. Ebben fog tudni segíteni a több mint negyven résztvevőt, köztük számos piaci szereplőt maga mögött tudó 6,5 milliárd forintos projekt az innovációs folyamat felgyorsításával és a digitalizációs kultúra terjesztésével az ipar területén – hangsúlyozta Kádár Botond. A programban a német Frauenhof Társaság is részt vesz a felhalmozott szakmai tudás átadásával.

Electrosub: új helyszínen várják a szakembereket
A Jövő Gyára által is támogatott Electrosub Elektronikai és Elektrotechnikai Konferenciának és Kiállításnak október 11-13. között a budapesti Terminal 1 Airport Event Center ad otthont.
Miskolci gyárát bővítette a Bosch
A legújabb beruházás eredményeként regionális szolgáltató központtal egészült ki Miskolcon a Robert Bosch Power Tool Elektromos Szerszámgyártó Kft., amely így Európa legnagyobb kéziszerszám gyárává, a Bosch vállalatcsoport legnagyobb egységévé vált.
A gépi tanulás az új trend a robotikában
A PwC által készített tanulmány szerint a gépi tanulás 2030-ra 15,7 trillió dollárral járul majd hozzá a világgazdaság teljesítményéhez. Ez az összeg nagyobb, mint Kína és India együttes teljesítménye.
A Panasonic GridEye Gen2 szenzor használata
A Panasonic intelligens hőmérsékletérzékelője, a GridEye szenzor segítségével megvalósítható a jelenlét érzékelése, az emberek számlálása, több egyidejű mozgás követése, vagy akár a gesztusvezérlés. Cikkünkben a szenzortípus második generációját mutatjuk be.
Új szakaszba lép az ember-gép kapcsolat
A Dell Technologies jelentése szerint 2030-ra minden vállalat technológiai szervezetté válik, és már most el kell gondolkozniuk infrastruktúrájuk és munkaerejük „jövőállóságán”.