Közelharc az informatikusokért
ha olyan szektort keresünk, amely a pandémiás időszakban is szédítő sebességgel bővült, valószínűleg az informatikai terület kerülne ki abszolút győztesként.

 

A magyar munkaerőpiacról jelenleg közel 44 000 IT-szakember hiányzik. A COVID-hatás ráadásul jelentősen felpörgette a digitalizációt és az automatizációt is, így még inkább égető kérdés az utánpótlás a HR-szakemberek és cégvezetők körében. Az informatika továbbra is a 3. legnépszerűbb tanulmányi terület hazánkban, ugyanakkor úgy tűnik, a felsőoktatásnak szintlépésre van szüksége, ha tartani akarja a tempót a piac fejlődésével. Vajon honnan érkeznek az újgenerációs IT-sok és mi vár a szektorra a következő években? A kérdésre a WHC Csoport munkatársai vezető szakemberek segítségével keresték a választ az áprilisi IT & Telco & Startup iparági HR Fest rendezvényen.

Az elmúlt évben világszerte nőtt a kereslet az informatikai szakemberek iránt, ráadásul egyre több területre szivárog be a digitalizáció és az automatizáció, ezért kulcsfontosságú cél a képzett szakemberek bevonzása. Magyarországon is nehéz betölteni a nyitott álláshelyeket, többek között ennek – és a kiválasztási folyamatok online térbe költözésének – köszönhetően ma már akár 80 napba is telhet, amíg a toborzók megtalálják a megfelelő jelölteket a kiírt pozíciókra.

Bár a piaci szereplők egymással is versenyt futnak a jelöltekért, az igény és a kínálat is elég változatos: vannak, akik inkább a kezdőket keresik, hogy saját üzleti céljaiknak megfelelően képezhessék őket, míg más vállalatok elsősorban több éves tapasztalattal rendelkező kollégákat toboroznak. Az informatikusok egy része eközben bátran próbálkozik érdekesebb projektek vagy jobb fizetés reményében, míg mások biztonsági játékot játszanak.

„Még a stabilan bővülő informatikai szektorban is láthatunk nagyon érdekes HR-trendeket. A korábbiakhoz képest is jelentősen nőtt például a mobilitás a szakmában, sokan – cégek és munkavállalók egyaránt – számítanak arra, hogy a hibrid modell és a távmunka tartósan velünk marad. Ez egyrészről veszélyeket is tartogathat, mert a hazai informatikusok a külföldi ajánlatok felé fordulhatnak, ugyanakkor más kiváló szakembereket végre visszacsábíthatnak a magyar vállalatok, hiszen a hazai bérek reálértéke kifejezetten versenyképesnek számít a szektorban” – mondta el Göltl Viktor, a WHC Csoport ügyvezetője a HR Fest online szakmai konferencián.

Az informatikusok már visszavágynak az irodába

A Telenor Hungary és 4iG humánerőforrás-vezetői egyetértettek abban, hogy a kiválasztási folyamatok kulcsmozzanata a pontos, célzott értékajánlatok megfogalmazása, mely hozzásegíti a vállalatokat, hogy pontosan azokat a szakembereket szólítsák meg, akikre valóban szükség van. Emellett sikeres eszköz az informatikusok toborzásában a munkavállalói ajánló program. Gothárdi Ibolya, a 4iG HR igazgatója szerint ma már a jelöltek közel fele kollégák ajánlásának köszönhetően kerül a cég látókörébe, így ők a munkáltatói márkaépítésre szánt források egy részét már erre a területre csoportosítják.

A fluktuáció ellen is vannak csodaszerek a HR-vezetők tarsolyában, a friss házon belüli felmérések szerint az IT-szakemberek az izgalmas projekteket és az összetartó csapatot, a vezetők rugalmas hozzáállását díjazzák leginkább, és alig várják, hogy újra visszatérhessenek az irodai közösségbe. Nézzük az érem másik oldalát: mire lesz szükségük az IT-soknak a versenyképességhez? Minden jel arra mutat, hogy vállalati oldalról nem csillapodik majd a kereslet a kiváló informatikusok iránt, az elvárások és a hangsúlyok azonban eltolódhatnak.

Előtérbe kerül a specifikált iparági szaktudás és egyre fontosabb lesz az ún. soft skillek fejlesztése. A változó, kihívásokkal teli világban óriási szükség lesz olyan informatikus szakemberekre, akik könnyen és szívesen tesznek szert új tudásra, sikeresen működnek együtt kollégáikkal és más területekkel, valamint üzleti szemlélettel képesek megközelíteni mindennapi feladataikat. Ez tulajdonképpen a cégek és a munkavállalók közös sikere is: akik együtt tudnak fejlődni a válság időszakában, azok számíthatnak tartós eredményekre a piacon.

Lemarad a felsőoktatás, felzárkóznak a nők

A hosszú ideje tartó krónikus munkaerőhiány következtében természetesen az utánpótlás kérdése továbbra is kiemelten foglalkoztatja az informatikai szektor HR-szakembereit. A KSH adatai alapján a 2019/2020-as akadémiai évben az informatika a harmadik legnépszerűbb tanulmányi terület volt a gazdasági és műszaki képzések mögött, a kifejezetten pályakezdőket célzó Zyntern.com álláskereső oldal felmérése szerint pedig a frissdiplomás IT-sok már átlagosan nettó 270 ezer forintot kérnek kezdőbérként.

Megyeri Mirtill, a portál társalapítója, illetve HR- és kommunikációs vezetője szerint nagyon biztató jel az is, hogy az IT-területen sokkal közelebb áll egymáshoz a pályakezdő nők és férfiak bérigénye, mint más szektorokban, így tehát kijelenthetjük, hogy a hölgyek is egyre magabiztosabbak a technológia világában. A Zyntern kutatásából ugyanakkor az is kiderült, hogy az informatikus hallgatókat és frissdiplomásokat érintette legkevésbé a COVID-hatás, csupán 15%-uk vesztette el az elmúlt időszakban a munkaviszonyát (ez főként agyakornokat érintette), illetve ők aggódnak legkevésbé karrierkilátásaik miatt.

Kisebb optimizmusra van okuk a felsőoktatási képzőhelyeknek, hiszen az informatikai területen tanuló hallgatók 80%-a alapképzésre jár, és nagyon úgy tűnik, hogy amint a fiatalok vonzó alternatívát jelentő ajánlatot kapnak a cégektől, hajlamosak félbehagyni a képzést és rögtön kilépni a munkaerőpiacra. Bárdos Kristóf, a Green Fox Academy társalapítója és ügyvezetője úgy látja, az egyetemek és főiskolák olyan akadémiai-elméleti alapot adnak, melynek például a kutatás-fejlesztés területén lehet hasznát venni, a pályakezdő pozíciókban azonban kevésbé.

A szakemberek abban biztosak, hogy óriási mozgás várható a közeljövőben a munkaerőpiacon: egyre több területre szivárog majd be a mesterséges intelligencia, az automatizáció vagy éppen a robotizáció, így a versenyképesség érdekében komoly erőforrásokat kell majd fordítani az átképzésekre, a digitális kompetenciák fejlesztésére és a szakmák közötti átjárhatóság támogatására. Azzal, ha a közgazdászokat és mérnököket, vagy éppen a jogászokat és marketingeseket felvértezzük ezzel a tudással, enyhíthető a területre jellemző égető munkaerőhiány, ráadásul olyan pozíciók és funkciók jelenhetnek meg a vállalatoknál, melyek új távlatot nyithatnak az üzleti stratégiákban.

Személyre szabott telematikai szolgáltatások a szállítmányozási szektorban
Európa vezető telematikai szolgáltatója, a Bridgestone tulajdonában lévő Webfleet Solutions budapesti képviselettel bővíti szolgáltatásait a magyar üzleti ügyfelek számára.
A járvány felgyorsította az 5G és Wi-Fi 6 fejlesztéseket
A járvány hatására globális szinten nőttek a fejlett vezeték nélküli szolgáltatásokba történő befektetések, a vállalatok világszerte az 5G és a Wi-Fi 6 felé fordították figyelmüket, felgyorsítva ezzel az innovációt és digitális átalakulást – áll a Deloitte legutóbbi felmérésében.
Egyre népszerűbb az emelt szintű informatikai érettségi
2020-tól kötelező az emelt szintű érettségi az egyetemi felvételihez. Ez a változás az informatika érettségikre különösen nagy hatással volt: az előző évhez képest tavaly közel 2000-rel több diák jelentkezett emelt szintre. Megnéztük, miért?
Időzített bomba a kocsiban: az EGR-szelep
Minden autóban, a tervezési sajátosságok miatt bármelyik pillanatban megadhatja magát a rendszer, ha nincs megfelelően tisztítva.
Reverse Engineering – fordított tervezés, vagy visszafejtés
Mi is az a Reverse Engineering? Hogyan integrálható a tervezési folyamatokba? Mikor érdemes Reverse Engineering folyamatot használnunk? Milyen előnyökkel jár? Miért okoz szoftveres kihívást egy Reverse Engineering feladat? Cikkünkben ezekre a kérdésekre kerestük a választ.