Megfejtették a pisai ferde torony titkát
Ugyanannak a laza talajnak tulajdonítható a pisai ferde torony "földrengésállósága", mint amelyik a torony süllyedését és dőlését idézte elő több száz évvel ezelőtt - derítették ki olasz és brit mérnökök.

 

A világhírű műemlék nem sokkal építésének kezdete, 1173 után elkezdett dőlni a laza talajréteg és a rosszul lefektetett alapok miatt, dőlésszöge elérte az 5,5 fokot, ennek ellenére az 58 méter magas torony legalább négy pusztító földrengést túlélt épségben 1280 óta – emlékeztetett a Phys.org tudományos-ismeretterjesztő hírportál. A mérnököket régóta foglakoztatja a kérdés, miért élhette túl az erős földrengéseket a pisai ferde torony.

Az építmény sebezhetősége miatt a szakemberek úgy vélték, hogy már egy mérsékelt földrengésnek súlyos károkat kellene okoznia az épületben, sőt akár romba is dönthetné azt. A Római Tre Egyetem és a Bristoli Egyetem tudóscsoportja megtalálta a választ: a dinamikus talajszerkezet-kölcsönhatás (DSSI) jelenség áll a rejtély hátterében. A talaj és a szerkezet kölcsönhatása egy érintkezési probléma a talaj felszíne és a szerkezeti elemek között.

A kutatócsoport tanulmányozta a rendelkezésre álló szeizmológiai, geotechnikai és szerkezeti információkat, és arra a következtetésre jutott, hogy a torony nagy magassága és szilárdsága együtt a talaj lazaságával jelentős mértékben módosítja az épület vibrációs sajátosságait oly módon, hogy a torony nem rezonál a földrengés talajmozgásával. Ez a pisai torony fennmaradásának kulcsa – olvasható a Bristoli Egyetem közleményében.

"Ironikus, hogy ugyanannak a talajnak tulajdonítható az, hogy a pisai ferde torony túlélte a földrengéseket, mint amelyik az épület instabilitását okozta, és annak idején majdnem a ferde torony összeomlását idézte elő – közölte George Mylonakis, a Bristoli Egyetem professzor, a talaj-szerkezet kölcsönhatás szaktekintélye.

A tudás mellé forrás is lesz jövőre
Minimális befektetéssel is jelentősen lehet növelni a hatékonyságot és a nyereséget, amire a legtöbb hazai kis- és középvállalkozásnak szüksége is lenne.
Okostelefonnal is vezérelhető a KUKA robot
A robomotion GmbH és a SOTEC GmbH olyan alkalmazást fejlesztett, amely rugalmassá teszi és leegyszerűsíti a robotvezérlést. Így a KUKA KR 3 Agilus robot okostelefonnal, felhőből vezérelhető.
Új megoldások a karosszériagyártásban
Technológiai és közlekedésbiztonsági szempontból óriási előrelépést jelent a hidegen és melegen hengerelt, változó falvastagságú acélok, valamint az acél-alumínium komponensek széleskörű alkalmazása.
Meteorológiai radarokat zavarhatnak vezeték nélküli eszközök
Egyre nagyobb gondokat okoz a meteorológiai állomások által használt frekvenciasávok tisztán tartása, ami elengedhetetlen ahhoz, hogy valós időjárás-előrejelzéseket készítsen az Országos Meteorológiai Szolgálat.
Sportos teljesítményre tervezték az elektromos Jaguárt
Az elektromos járművek leginkább akkor tudják teljesítményüket igazán megmutatni, amikor hirtelen kell elindulniuk a közlekedési lámpáknál. Ez annak köszönhető, hogy álló helyzetből, azonnal képesek kifejteni a legtöbb nyomatékot.