Munkatárssá váló robotok
Finoman megfogja a fém alkatrészt, majd átadja kollégájának, eközben nagyon figyeli a másik minden mozdulatát, hogy megállhasson, mielőtt egymásnak ütköznének. Könnyed, ám gondos mozdulatokkal dolgozik, és soha nem hibázik.
 
Ez nem más, mint az APAS-asszisztens, a robot, amely képes fizikai kontaktus nélkül együtt dolgozni az emberekkel. Az asszisztensrobot az idei Hannover Messén bemutatott Bosch Munkahely 4.0 átfogó koncepció része, amely szerint a jövő ipari munkahelyei teljesen össze lesznek kapcsolva egymással, és elsősorban a munkavállalók igényeire összpontosítanak. „Az elkövetkező évtizedek alapvető változásokat hoznak majd a gyártóipari munkákban. Ipar 4.0 szakértőként és vezető innovátorként a Bosch a változás élére áll. Aktívan alakítjuk a jövő munkahelyét, ember és gép között minden eddiginél szorosabb és gördülékenyebb munkakapcsolatra törekszünk, amely során az Ipar 4.0 és a hálózatba kapcsolt világ vívmányai elsősorban a dolgozókat támogatják, megkönnyítve a munkájukat és munkahelyi életüket” – mondta Stefan Hartung, a Robert Bosch GmbH igazgatótanácsának tagja.
 
Mesterséges intelligencia ipari környezetben
 
A Munkahely 4.0 ember és gép szoros együttműködését valósítja meg – ennek egyértelmű bizonyítéka az APAS-ellenőr is. Tanulási képfeldolgozó funkciójának segítségével az APAS-ellenőr automatikusan érzékeli, ha egy gyártási alkatrész felülete nem felel meg a specifikációnak. Csupán egyszer kell a gépnek megtanítani, hogy mekkora eltérés engedélyezhető, és hogy mikor kell leselejtezni az alkatrészt.
 

A mesterséges intelligenciának köszönhetően a gép a tanultakat képes minden minőségellenőrzésnél alkalmazni és azokat önállóan végezni.


 
Vagyis az embert helyettesíteni ebben a monoton munkakörben és valamennyi alkatrész esetében következetesen magas minőséget biztosítani. A hálózatba kapcsoltság következtében a Munkahely 4.0 által generált gépadatok összegyűjthetők, elemezhetők és megjeleníthetők: a termelési környezet állapotára vonatkozó információkat a dolgozók egyetlen képernyőn, például ciklusidő-elemzés, illetve alkatrész- vagy hibaszámlálók útján figyelhetik. Így bármikor ellenőrizhetik, hogy minden a terv szerint történik-e.
 
 
 
 
Manapság az ipari vállalkozásoknak és munkatársaiknak gyorsan kell reagálniuk az új követelményekre és a piaci változásokra, egy rugalmas gyártóeszköz segítségével még jobban meg tudnak felelni az aktuális igényeknek. Jó példa erre a Bosch gyártósora Homburgban, ahol a Bosch több mint 2000 különböző alkatrészből 200 különböző hidraulikus modult képes gyártani. A hálózatba kapcsoltságnak köszönhetően az alkatrészek egymás utáni rendelése automatikusan történik, a teherautókba és traktorokba beszerelt modulok vezérlik az olyan üzemi és hajtási hidraulikákat, mint a rakodófelületek döntése vagy az eke felemelése.
 
A gyártósor kilenc állomása egy okoshálózaton keresztül van egymáshoz kapcsolva. Az állomások a minden munkadarab részét képező RFID azonosító chip alapján tudják, hogy a készterméket miként kell összeszerelni, és hogy milyen további munkafázisokra van szükség. A hidraulikus alkatrészek összeszereléséhez szükséges munkatervek lehívása és megjelenítése a monitorokon kép vagy videó formájában, automatikusan, az adott munkatárs anyanyelvén és képzési szintje szerint, testre szabottan történik.
Az ipari robotok is áldozattá válhatnak
Egyre több kiberfenyegetéssel kell szembenézniük a vállalatoknak, beleértve a zsarolóvírusokat, az üzleti e-maileket érintő visszaéléseket és az IoT-eszközöket célzó támadásokat, ráadásul immár a kiberpropagandával is meg kell küzdeniük.
Arduino Due alkalmazás GridEye szenzorral
Cikksorozatunk befejező részében a GridEye szenzorral megvalósítunk egy önállóan futó Arduino Due alkalmazást, mely a mini hőkamera képét egy 8X8-as RGB LED mátrixon jeleníti meg, miközben a céltárgy mozgását egy szervomotorral igyekszünk követni.
Bajba kerülhetnek a magyar beszállítók
Egy elemzés szerint öt éven belül komoly nehézségekkel szembesülhet a magyar ipar az elektromos autók elterjedése miatt. Elsősorban a nagy autógyártók beszállítói hálózatának csökkentése és a munkaerő mérséklése jelentheti a legnagyobb veszélyt.
Új kihívások a szakképzésben
A magyarországi munkaerőpiacon az európai átlagnál magasabb a digitális analfabéták aránya, amiért elsősorban a köznevelés hiányosságai tehetők felelőssé. A csorbát az oktatáspolitikai szakemberek az informatikai és műszaki tudományágak kutatóival és az iparági szereplőkkel karöltve próbálják kiköszörülni.
Okosautók kibercsapdában
Az autóipar növekvő kiberbiztonsági kihívásaira a Kaspersky Lab és az AVL elkészítette annak a biztonsági egységnek (Secure Communication Unit - SCU) a prototípusát, amely lehetővé teszi a zavarmentes kommunikációt az autó alkatrészei valamint az autóval összekapcsolt infrastruktúra között.