Valós előnyök a virtuális gyárból
Napjainkra a gyártóiparban általánossá vált az a tendencia, hogy a korábbinál sűrűbben jelenjenek meg új modellek a piacon.

Ennek az elvárásnak a gyártók csak úgy tudnak költséghatékonyan megfelelni, ha a gyártást megelőzően virtuális körülmények között tesztelik termékeiket. A digitális gyártás által biztosított előnyökről a graphIT Kft. munkatársaival, Sallay Péter ügyvezetővel és Molnár Zsolt vezető PLM-konzultánssal beszélgettünk.

 A szakmai diskurzusban és a műszaki publikációkban is mintha némi fogalomzavar lenne tetten érhető a digitális gyár és a virtuális gyár meghatározásában, számos esetben szinonimaként használják a szakemberek e két kifejezést. Segítsenek a pontos definíció meghatározásában!

– Molnár Zsolt: Talán úgy lehetne különbséget tenni a két fogalom között, hogy a digitális gyár inkább a tervezésről szól, a virtuális gyár pedig egy olyan szoftvermegoldás, amelynek segítségével gyártási lehetőségeket tudunk kipróbálni a fizikai beüzemelés előtti fázisban. De voltaképpen hasonló kontextusban használjuk a két kifejezést: arról van szó, hogy olyan megoldások alkalmazását tesztelhetjük a virtuális térben, amelyek a fizikai gyártás valós költségei nélkül – a sikeres tesztelések után – egyszerűen implementálhatók a tényleges gyártási folyamatokba.

 Milyen igények hívták életre a virtuális gyár által kínált megoldásokat?

– Valós ipari problémákra – mindig jobbat kell gyártanunk – képes hatékony választ adni a virtuális gyár által kínált technológia. Ismerünk, és sok esetben alkalmazunk a folyamatokat optimalizáló más megoldásokat is, akár a klasszikus lean módszereket, amelyek szintén sokat segítenek a gyártás hatékonyságának növelésében, de számos területen a globális optimum elérése a cél, és ebben tud segíteni a virtuális gyár.

 

Molnár Zsolt vezető PLM konzultáns és Sallay Péter ügyvezető: Üzleti és technológiai folyamatok modellezését kínálják hatékony eszközökkel

 

Példaként említhetem a CAD-szoftverek egyik legnagyobb felhasználóját, az autóipart, ahol a folyamatszimuláció ma már iparági sztenderdnek számít. Az elmúlt év tapasztalatai alapján mondhatom, hogy számos iparágban sokat segíthet a szimuláció alkalmazása egy-egy gyártási folyamat optimalizálásában, még a valós termelés beindítása előtt.

 Amikor virtuális gyárról beszélünk, elsősorban gyártási technológiákra gondolunk, de a valóságban egy gyár felépítése, üzemeltetése nemcsak erről, hanem például beruházási, üzleti és a humán erőforrás alkalmazásához kapcsolódó döntésekről, vagyis pénzről is szól. Milyen segítséget nyújt ez az eszköz a vállalati menedzsment döntéseihez?

– Talán az eddig elmondottakból is kiderült, hogy a virtuális gyár egyik legnépszerűbb területe a folyamatszimuláció. Ez egy olyan eszköz, amelynek segítségével üzleti döntéseket is hozhatunk. Jelentős megtérülést értünk el az egyik felhasználónknál úgy, hogy a szimulációnak köszönhetően egy gyártószalagon jóval kevesebb palettát kellett felhasználni az eredetileg tervezettnél, több ezer eurót megtakarítva.

 Milyen folyamatokat kell végiggondolni a virtuális gyár felépítése során?

– Éppen az a lényeg, hogy ugyanazokat a folyamatokat szimuláljuk, mint ami a valós gyárban működni fog. A szimuláció validálási fázisában megnézzük, hogy mennyire valósak az eredmények – ez különösen egy már működő gyártósor esetében érdekes –, és ha azt látjuk, hogy 99 százalékban leképezi a virtuális gyártósor a valóst, akkor az egy jól használható modell a továbbfejlesztésre, az elért eredményeket pedig teljes egészében át lehet emelni a valós gyártásba.

 A graphIT által forgalmazott Siemens PLM Software portfólióban is jelentős helyet foglal el a virtuális gyárral kapcsolatos koncepciók és megoldások fejlesztése. Melyek a legfontosabb elemek?

– A Siemens virtuális gyárában hat blokk érhető el: a gyártervezés, a gyártási folyamatok szimulációja, a robotizálás, a mérnöki adatok kezelése, a gyártási ergonómia, és a minőségmenedzsment. Ezek a legfontosabb elemek a virtuális gyárban, amit kiegészít egy hetedik is, amely legalább ilyen fontos. Ez pedig maga a Siemens vállalat. A világ egyik legnagyobb technológiai cégéről van szó; hatalmas gyártókapacitással rendelkezik szinte minden földrészen. Önmaga is használja az általa fejlesztett technológiákat a saját gyáraiban, és olyan igényeket tud megfogalmazni fejlesztéseivel kapcsolatban, amelyek még jobban kezelhetővé teszik ezeket a termékeket.

 A virtuális gyárat alkotó elemek önmagukban is hatékony megoldást kínálnak egy-egy problémára, milyen többletet ad az, hogy ez a hat szoftvertermék egy rendszert képez?

– Az egyik ilyen közismert tényező az, hogy ha valamit több elemből rakunk össze, akkor jó esetben kihasználhatjuk a bennük rejlő szinergiákat. De meg van az a további előnyük is – ahogy erről az imént szó volt –, hogy külön-külön is megállják a helyüket, hiszen számos cégnek nem is kell a teljes portfóliót alkalmazni. Aki egy logisztikai szimulációt kíván végezni, annak nincs szüksége például robotizálásra, pedig az is a csomag része. Tehát minden cég azt kapja, amire szüksége van: akár a teljes csomagot, akár csak egyes részeit.

 A virtuális gyár technológiai fejlődését milyen irányba befolyásolja az egyik leggyorsabban fejlődő terület, a dolgok internetje (IoT)? 

– Szerintem ez egy normális evolúciós folyamat, annak ellenére, hogy főleg az informatikai cégek nagy hype-ot csinálnak ekörül. Abszolút természetes, hogy egy szerszámgép vagy egy robot szóljon, hogy befejezte a munkáját, és akinek ez fontos információ, az tudjon róla. Ha valamelyik gépnek „problémája van”, szóljon, hogy gond van, és előbb-utóbb természetes lesz a gépek közötti kommunikáció is.

Ahhoz, hogy egy jó folyamatszimulációt készítsünk, adatokra van szükségünk. De sok cégnél problémát okoz az információk összegyűjtése, egyszerűen azért, mert ahány gépük van, mind más gyártótól származik. Különböző a gépek adatkezelési sémája, ezért a berendezések köszönő viszonyban sincsenek egymással. A cégek nem feltétlenül költenek arra, hogy központi adatgyűjtést készítsenek. Én abban látom az IoT hatalmas jövőjét, hogy mindegyik gép ugyanazon a nyelven fogja megadni az adatait, bármilyen gyártótól is származzon. A gépek beszélgessenek egymással, legyen egy közös nyelve a gyártásnak. 

 A virtuális gyár teljes portfóliójának vagy akár csak egyes elemeinek alkalmazása során milyen támogatásra számíthat egy multinacionális vállalat, vagy egy 2-3 fős, tőkeszegény startup vállalkozás?

– Én nem így választanám szét a felhasználókat. Általában a kisebb cégeknél sincsenek egyszerűbb folyamatok, mint a multiknál, csak kisebb méretűek, ennyi a különbség. Jellemzően két szélsőséget tudunk megkülönböztetni: az egyik, amikor egy cég úgy dönt, hogy ő házon belül tartja a komplett know-how-t, csak szoftvert vásárol, és annak segítségével megoldja a problémáját. Ilyenkor egyszerű szoftverértékesítésről van szó: segítjük a szoftver használatában, tanfolyamokkal támogatjuk.

A másik véglet az, amikor az ügyfél azt mondja, hogy egy gyártási folyamattal kapcsolatos problémája van. De nincs szakembere, aki megtanulná egy szoftver használatát, nem akar vásárolni sem, csak a problémáját oldjuk meg. Ebben az esetben szolgáltatásként elkészítjük a szimulációs modellt, felépítjük a gyártósorát, és közösen találunk megoldást a problémára. A két véglet között elég széles a mezsgye: a cégek jellemzően felkérnek egy pilot projektre, majd vesznek egy szoftvert és felépítik házon belül a szükséges tudást.

 A graphIT portfóliójában mekkora területet képviselnek a virtuális gyárhoz kapcsolódó megoldások? 

– Egyre nagyobb szeletről beszélhetünk. Persze nehéz összehasonlítani egy klasszikus CAD-területtel, ami rendkívül széles termékpalettával rendelkezik, és megoldásai hosszú ideje elérhetők a szakemberek számára. A legfőbb probléma, hogy a piac sem ismeri ezeket a megoldásokat.

Azzal tisztában vannak, hogy ha valamit modellezni kell, ahhoz egy CAD-szoftverre van szükség, de kevesen tudják, hogy létezik komplex megoldás az adott problémára. Bizonyos szempontból az edukációnál és a piacépítésénél tartunk, de összességében nagyon ígéretes terület a virtuális gyár.

 Az említett edukációs folyamatba illeszkedik a digitálisgyár.hu nevű blog is?

– Eredetileg arra gondoltam, hogy az a sok szakmai információ, érdekes megoldás, amit látok magam körül, értékes tartalmat jelenthet másoknak is, miért ne osszam meg az érdeklődőkkel? Sokszor az eredeti témától elkanyarodva születnek a legérdekesebb kommentek, és a látogatottsági adatok azt mutatják, hogy szükség van egy lazább, kötetlenebb keretre is, noha alapvetően szakmai beszélgetés folyik a blogon. A háttérbe persze arra is gondolunk, hogy ha népszerűvé tesszük a virtuális gyárhoz kapcsolódó megoldásokat, azok előbb-utóbb üzletet is generálnak.

 A magyar ipar általában mennyire felkészült az új, internetes technológiák kezelésére, fogadására?

– Tapasztalatom szerint a hazai gépipar magas szinten áll. Korszerű gépeket és technológiákat használnak a kis- és közepes vállalatok is az esetek többségében, amit egyébként kikényszerít a nemzetközi piac is, ahol a hazai cégek sikerrel helytállnak. Egészen egyszerűen minőséget kell gyártanunk, nem hiszem, hogy ez megoldhatatlan feladat lenne. Az, hogy megszületnek-e azok a beruházási döntések, amelyek a további fejlődéshez szükségesek, biztosan időt vesz majd igénybe, de szükség lesz rájuk. 

Miért a Siemens?

 A Siemens a világ egyik leginnovatívabb vállalataként a virtuális gyár koncepcióján kívül számos más területen is a fejlődés motorja. Hogyan képes folyamatosan megtartani vezető szerepét?

Sallay Péter: A Siemens egyik nagy előnye, hogy minden egyes innovációját a saját gyáraiban is kipróbálja és alkalmazza, közvetlen tapasztalatokat szerezve egy-egy megoldás hatékonyságáról. Számos, ma már ipari szabványnak számító technológia megalkotója, és szinte minden iparágban találkozhatunk a termékeivel, akár a digitális gyártásról vagy éppen a szerszámgéppiac egyharmadát lefedő Sinumeric vezérlésről legyen szó.

Fontos tényező a jövő szempontjából, hogy a Siemens is kezdeményező szerepet vállalt az Industrie 4.0 koncepció kidolgozásában, amely a jövő gyártási-termelési koncepcióit hivatott összefogni. A cég innovációs erejét és sokszínűségét reprezentálja a londoni City-ben álló Siemens Urban Sustainability Centre nevű bemutatóterem, ahol a Siemens felvonultatja azokat a technológiákat, sok esetben még a kutatás-fejlesztés fázisában lévő ötleteit, melyek jövőbeni alkalmazásával élhetőbbé válhatnak városaink.

 

Automatizált sonkagyártás
A tiroli Haimingben található csúcstechnológiájú üzemből évente 5 000 tonna hústermék kerül ki. A Copa-Data Ezüst Partnerének számító ematric gmbh által bevezetett, a zenon szoftverplatformra épülő általános gyárautomatizálási megoldás lehetővé teszi a tradicionális finomságok rendkívül hatékony előállítását.
Digitális tanácsadó gépgyártóknak
Mesterséges intelligenciával és fejlett analitikával, felhőalapú megoldásokkal és automatizálással az ipar szereplői transzparenssé tehetik teljes értékláncukat, így a piac minden hirtelen változására, nemcsak a kihívásokra, hanem a feltáruló üzleti lehetőségekre is azonnal reagálni tudnak.
Milliárdos befektetést kapott a magyar 3D nyomtatógyártó
A koronavírus elleni küzdelem több iparágban is tovább erősítette a 3D technológia jelentőségét és lehetőségeit. A 3D nyomtatás a jövőben a költséghatékonyság növelését és a folyamatok egyszerűsítését hozhatja a gyártási folyamatokban, ezzel is segítve a járvány elleni védekezést.
Még nem önvezető, de a balesetek száma már csökken
Miközben a forgalom háromszorosára nőtt, az európai utak sokkal biztonságosabbá váltak az elmúlt 30 évben. Az uniós közúti halálesetek száma 2001 és 2019 között több mint a felével csökkent, ami nagy mértékben köszönhető a fejlett vezetéstámogató rendszer (Advanced Driver-Assistance System, ADAS) elterjedésének.
Elérhető automatizálás a magyar kkv-k számára
A moduláris rendszerek alkalmazása és a tervezési feladatok csökkentése a kkv-k számára is megtérülő beruházássá teszi a robotizálást.