1800 milliárd dollárt kellene költeni energiahatékonysági beruházásokra
Idén akár 624 milliárd dollárt is költhetnek energiahatékonysági beruházásokra világszerte a tavalyi 600 milliárd dollár után – derül ki a Nemzetközi Energiaügynökség (IEA) előrejelzéséből.

 

A tanulmány szerint a tavalyi 2,2 százalékról 2030-ra 4 százalék fölé kellene emelni az energiahatékonyság növelésének ütemét, így a jelenlegi energiafogyasztás és a károsanyag kibocsátás is az egyharmadával eshetne vissza, sőt még 12 millió új munkahely is létrejöhetne. A Nemzetközi Energia Ügynökség 8. Éves Globális Energiahatékonysági Konferenciáját 2023-ban a Schneider Electric-kel közösen szervezte meg Versailles-ban.

Az évtized végére a jelenlegi duplájára kellene javítani az energiafelhasználásunk hatékonyságát az energiaellátás biztonsága és a globális átlaghőmérséklet emelkedés Párizsi Klímaegyezményben megfogalmazott 1,5 °C-os szint alatt tartásának érdekében – többek között ez derül ki az IEA új elemzéséből. Június 6-8. között rendezte meg a Nemzetközi Energiaügynökség Franciaországban éves globális energiahatékonysági konferenciáját, melynek társrendezője a Schneider Electric volt, és amelyre a világ több mint 80 országából mintegy 700-an látogattak el, köztük 30-nál is több miniszter, illetve 50-nél is több nagyvállalat vezérigazgatója. Az esemény házigazdája Agnès Pannier-Runacher, Franciaország energiaátmenetért felelős minisztere és Fatih Birol, az IEA ügyvezető igazgatója voltak.

 

„Ma úgy látjuk, erős támogatottsága van az energiahatékonyság növelésének. A világ energiafogyasztásának több mint 70 százalékát képviselő országok a globális energiaválság kezdete óta új vagy továbbfejlesztett hatékonyságjavító kezdeményezéseket vezettek be. Most még nagyobb sebességbe kell kapcsolnunk, és az évtized végére meg kell dupláznunk az energiahatékonyság terén elért eredményeket. Úgy vélem, hogy ez a nagyszabású globális konferencia, amelynek örömmel vagyok társszervezője Pannier-Runacher francia miniszterrel, megadhatja a lendületet a törekvések és a cselekvés felgyorsításához” – mondta el Fatih Birol, az IEA ügyvezető igazgatója.

 


 

„Az energiatakarékosság és az energiahatékonyság a legegyszerűbb és leginkább kézenfekvő válasz mind az energia-, mind az éghajlati válságra. A tiszta energiára való áttérés legfontosabb lépései közé tartoznak, és ezért megtiszteltetés számomra, hogy társszervezője lehetek ennek a fontos globális konferenciának. Örülök, hogy szorosan együttműködhetek a Nemzetközi Energiaügynökséggel annak érdekében, hogy világszerte nagyobb hangsúlyt fektessünk az energiahatékonyságra” – tette hozzá Agnès Pannier-Runacher, Franciaország energiaátmenetért felelős minisztere.

 

A rendezvényre időzítve adta ki az IEA az Energiahatékonyság: A cselekvés évtizede (Energy Efficiency: The Decade for Action) című jelentését, melyben kiemelték, hogy amennyiben sikerülne az energiahatékonyság növelésének ütemét a tavalyi 2,2 százalékról 2030-ra 4 százalék fölé emelni, azzal számottevő mértékben csökkenthetnénk az üvegházhatású gázok kibocsátását, többmillió új munkahely jönne létre és alacsonyabbak lehetnének az energiaszámlák. A tanulmány szerint a múlt évben elért 2,2 százalékos eredmény az elmúlt öt év átlagának kétszerese, azonban további jelentős javulásra van szükség abban, hogy milyen hatékonyan használjuk fel a megtermelt energiát.

Az elemzés szerint, ha 2030-ra sikerülne elérni a 4 százalékos szintet, akkor a globális energiaigény éves szinten 190 exajoullal csökkenhetne, míg a fosszilis energiahordozók elégetéséből származó szén-dioxid-kibocsátás 11 gigatonnával eshetne vissza. Ez a jelenlegi energiafogyasztás és károsanyagkibocsátás közel egyharmada. Az energiahatékonyság kétszeresére növelése az évtized végére 12 millió új munkahelyet teremthetne a tanulmány szerint.

Az elmúlt évben mintegy 600 milliárd dollárt költöttek világszerte energiahatékonysági beruházásokra, idén pedig ez az összeg várhatóan eléri a 624 milliárd dollárt. Az IEA elemzése szerint a 4 százalékos szint elérése érdekében a már létező kormányzati programokat még gyorsabban kell végrehajtani, illetve fel kell pörgetni a rendelkezésre álló, a hatékony energiafelhasználást támogató technológiák bevezetését. Az elemzés készítői arra is rámutattak, hogy lényegesen több anyagi forrást kellene fordítani erre a célra, a 4 százalékos szint eléréséhez az évtized végén már évente mintegy 1800 milliárd dollárt.

„Az energiafogyasztás optimalizálásának prioritást kell élveznie az éghajlatváltozás és az energiaválság kezelésében. A jó hír, hogy minden szükséges eszközünk megvan ehhez. Amivel viszont nem rendelkezünk, az az idő: egyszerűen nem vesztegethetünk el több időt a villamos áram használatára történő átállásban és a digitális energiahatékonysági technológiákban rejlő lehetőségek kiaknázásába” – hangsúlyozta Jean-Pascal Tricoire, a Schneider Electric elnöke.

Versenyelőny átgondolt szoftverbeszerzéssel
Az elmúlt évek gazdasági folyamatai előtérbe hoztak egy új szempontot a közepes méretű cégek számára: az ellenálló képességet. Olyan döntéseket kell meghozniuk, amelyek rövid és hosszú távon is biztosítják a stabilitást és a növekedést, mindezt a versenyképesség megtartása mellett.
A kirakós utolsó darabja a raktári automatizálásban
Az egyre összetettebbé váló globális ellátási láncoknak egyre nagyobb nyomást kell elviselniük az exponenciálisan növekvő online kereskedelem, a változó vásárlói igények és a munkaerőhiány miatt.
Innovációs versenyt rendez fiataloknak a Bosch - több mint 4 millió forint a tét
A hibrid innovációs verseny idén szeptember 29-30-án várja a középiskolás és egyetemista indulókat, akik szívesen tesztelnék problémamegoldó képességüket olyan hardveres és szoftveres kihívásokban, melyekkel valós változást hozhatnak az emberek életébe.
Hamar eldől, hogy a lányok nem lesznek mérnökök
A pályaválasztás legtöbbször már a középiskoláig eldől, és a támogató közeg hiánya miatt választja kevesebb lány a műszaki-technológiai hivatást – állapítja meg a CETIN Hungary Zrt. kutatása.
Bármikor beüthet a kritikus rendszerhiba a magyar cégeknél
Bőven van mit behoznia Magyarországnak a digitális gazdaság területén. Az uniós ranglistán 22. helyen áll a magyar piac 43,8 pontjával, szemben az 50 pont feletti EU-s átlaggal. A lemaradás a cégvilágban is érezhető, ami részben az informatikushiánnyal, a képzett szakemberek iránti jelentős kereslettel magyarázható.