2025: a leépítések éve – amikor az interim menedzsment válik kulcsstratégiává
Az elmúlt hónapokban Magyarország ipari szektorában több jelentős szervezeti átalakulás és létszámcsökkentés zajlott le, sok vállalat számára vált kérdéssé, hogyan biztosítsák a működés stabilitását akkor, amikor a hagyományos toborzás és új állandó vezető felvétele nem járható út.

 

Ebben a gazdasági környezetben az interim menedzsment nem csupán átmeneti megoldás, hanem stratégiai tartalék lehet, ami segíti a vállalatokat a működés fenntartásában, átstrukturálásban és a stabilitás megőrzésében. Az idén nyilvánosságra hozott adatok szerint 2024 áprilisa és 2025 áprilisa között a 15 legnagyobb hazai gyárnál összesen 4655 fővel csökkent az alkalmazottak száma, ami átlagosan 7,8 százalékos létszámcsökkenésnek felel meg — derül ki a HR Portal korábbi cikkéből.

A vizsgált 15 vállalat közül 11-nél kevesebb dolgozó van, mint egy éve; csak négy gyárnál nőtt enyhén a létszám. A statisztikák rámutatnak: amikor csökken a kereslet, a gyárak először a kölcsönzött munkaerőt bocsátják el, így a kimutatott adatok valószínűleg alábecsülik az elbocsátások valós mértékét.

Ez a tendencia nem csupán a betanított- és szakmunkások (ún. kékgalléros munkavállalók) körét érinti, hiszen a karcsúsítási kényszer egyre gyakrabban jelent veszélyt az indirekt állományra, a szakértői és vezetői pozíciókra is. Máshol pedig “csak” a létszámstop nem engedi a szervezetet elhagyó szakemberek pótlását. Az így kialakuló kapacitás- és kompetenciahiány viszont komoly kockázattal jár a vállalatok szervezeti működése szempontjából.

Miért nem mindig járható út a hagyományos toborzás?

A klasszikus toborzás és új vezető felvétele ma Magyarországon sok vállalat számára nem járható út: a hosszú kiválasztási folyamat, a betanítás, valamint a bérek és adminisztráció okozta terhek mellett a gazdasági környezet kiszámíthatatlansága is növeli a kockázatot. A 2025-ös HR-trendek szerint a hazai cégvezetők egyre nagyobb nyomás alatt állnak: egyszerre kell kezelniük a költségek növekedését, a produktivitási elvárásokat, az automatizációt és a szakemberhiányt.

 

A karcsúsítási kényszer egyre gyakrabban jelent veszélyt az indirekt állományra

 

Mindez oda vezet, hogy egyre több vállalat kezd alternatív, rugalmas humán­erőforrás megoldásokban gondolkodni. Ilyen helyzetben az interim menedzsment rugalmas, célzott és költséghatékony alternatívát kínál: a cég ideiglenesen – de biztos kezekben – tölthet be vezetői vagy szakértői pozíciókat, anélkül, hogy hosszú távú elköteleződést vállalna.

„A mostani gazdasági környezetben a klasszikus toborzás sok esetben nem járható út: bérköltség, hosszú betanítás, bizonytalan jövő. Egy interim szakemberrel viszont gyorsan, célzottan és hosszú távú kötelezettségek nélkül tudunk szakértői-vezetői kapacitást biztosítani – pontosan akkor, amikor a cégnek a stabil működés a legfontosabb” – mondja Nagy András, a Tribound Management ügyvezető partnere.

Ez a modell különösen időszerű 2025 végén, amikor az ipar visszaesése, a bér- és költségnyomás, valamint a munkaerő-piaci bizonytalanság sok vállalatnál strukturális átalakulásra kényszeríti a cégeket. Az interim menedzsment – amilyet a Tribound kínál – ilyenkor nem pusztán átmeneti opció, hanem tudatos stratégiai döntés.

 

| Illusztrációk: Adobe Stock

Szoftverrel bővíti hálózati kapacitását az osztrák áramcég
Az áramszolgáltatók számára egyre nagyobb kihívást jelent a napelemek, szélerőművek és az úgynevezett „prosumerek” megjelenése, akik nemcsak fogyasztják, hanem termelik is a villamos energiát. Mindez sokkal összetettebbé teszi a hálózat működését, miközben nincs idő és lehetőség hosszadalmas fejlesztésekre.
A kvantummérnökök lehetnek a következő évtizedek legkeresettebb szakemberei
A kvantumtechnológia már ma is aktívan formálja az adatfeldolgozási folyamatokat, a precíziós szenzorokat és az anyagtudományi innovációkat, a következő évtizedekben pedig a globális ipar egyik legfontosabb növekedési motorjává válhat.
A fizikai mesterséges intelligencia új korszakot nyit a robotikában
A Deloitte Tech Trends 2026 kutatás legfrissebb elemzése szerint a fizikai mesterséges intelligencia (physical AI) új korszakot nyit a robotikában. Az előre programozott, merev működésű gépeket egyre inkább olyan alkalmazkodó, tanuló rendszerek váltják fel, amelyek képesek komplex, változó és kiszámíthatatlan környezetben is biztonságosan működni.
Papíripari kapacitásbővítés 70,8 milliárd forintból Dunaföldváron
A Vajda-Papír Csoport négy fejlesztési projektet magában foglaló, nagyszabású bővítési programot jelentett be, amely kiterjed a vállalat kapacitásbővítő beruházására, a hozzá kapcsolódó képzési projektre, a megújuló energiatermelést célzó fejlesztésre, valamint a profitrepatriálás keretében megvalósuló kapacitás bővítő beruházásra.
PM JAM másodszor: egy nap a projektmenedzsment legforróbb kérdéseiről
Mesterséges intelligencia, adatalapú döntéshozatal, ideális csapatfelépítés, agilitás a transzformációs projektekben... És még sok-sok kurrens téma várja az érdeklődőket a PM JAM 2026-on.