Egy pécsi víz-, energia- és hulladékgazdálkodási vállalat is ezzel szembesült, amikor két centrifugálszivattyú a működés során ismételten meghibásodott – főként akkor, amikor azok szárazon futottak. A problémát súlyosbította, hogy a szivattyúk a leállás után nem voltak újraindíthatóak: a salak nemcsak lerakódott a belső részekre, hanem maradandó károsodást is okozott. Az emiatt szükséges gyakori alkatrészcserék, valamint az előre nem tervezett karbantartások és leállások többször is fennakadást okoztak a biomassza-erőmű működésében. Az így keletkező többletköltségek jelentősen megnövelték az üzemeltetés költségét.
Az erőműnek megbízható és tartós szivattyúmegoldásra volt szüksége a megújuló energiatermelés során keletkező, sűrű, erősen koptató, szilárd részecskéket tartalmazó iszap szállítására – különösen az előre tervezett karbantartási leállások idején, amikor a berendezések rendelkezésre állása kiemelten fontos. A két pécsi energiatermelő egységet szalma- és fahulladék táplálja, amelyet a térség mezőgazdasági termelői, erdészeti vállalkozásai és fűrészüzemei biztosítanak.
A biomassza elégetése során keletkező hő a kazánban lévő vizet gőzzé alakítja, amely nagy nyomáson meghajtja a turbinagenerátor lapátjait, így termelve elektromos energiát. A folyamat végén keletkező hamu a kazán aljában gyűlik össze, és annak hatékony eltávolítása kulcsfontosságú a folyamatos üzem biztosításához.
A tervezett karbantartási leállás során a kazánokat nagynyomású vízzel mossák át, hogy a benne felhalmozódott anyagok könnyebben kezelhetők és eltávolíthatók legyenek. A tisztítás során keletkező hamuiszap a kazán alatti gyűjtőgödörbe folyik. A mosást követően visszamaradó szilárd részecskékből alakul ki a salak, amely a biomassza-égetés mellékterméke. Ez az iszapszerű közeg nemcsak hamut, hanem szennyvizet, kormot, iszapszemcséket, kavicsokat és fémdarabokat is tartalmaz, így erősen koptató, szennyezett közegnek számít.
Tömlőszivattyúval oldják meg a hamuiszap-kezelés kihívásait
A telephelyen használt két centrifugálszivattyú feladata az lett volna, hogy ezt a hamuiszapot a hulladékgödörből továbbítsa. Azonban a szivattyúk nem voltak képesek szárazon futni, így a rendszerben gyakran fellépő levegős állapotok és a szárazon járatás során meghibásodtak. A centrifugálszivattyúk működése közben, ha nem áll rendelkezésre megfelelő folyadékmennyiség, nem képesek újraindulni. Az ilyen esetekben az üzemeltetők nem tudják beindítani a szivattyúkat, a salak pedig bennreked, további károkat okozva az eszköz belső szerkezeteiben.
A Bredel tömlőszivattyú megbízhatóan és hatékonyan továbbította a vízben lévő akár 2–3 cm-es szilárd részecskéket is. | Forrás: WMFTS
A víz-, hulladék- és energiaágazatban működő vállalat elégedetlen volt a centrifugálszivattyúk használata után jelentkező intenzív karbantartási igénnyel és a gyakori alkatrészcserékkel, amelyek elengedhetetlenek a berendezések hatékony működéséhez. Ennek következményeként a pécsi erőmű úgy döntött, hogy kipróbálja a Watson-Marlow Fluid Technology Solutions (WMFTS) tömlőszivattyúját. Az üzemeltetők pozitív tapasztalatokat szereztek, hiszen a Bredel tömlőszivattyú megbízhatóan és hatékonyan továbbította a vízben lévő akár 2–3 cm-es szilárd részecskéket is – olyan anyagokat, amelyeket a korábban alkalmazott centrifugálszivattyúk nem tudtak kezelni.
2024 óta az erőmű évente kétszer, alkalmanként 5–7 egymást követő napon keresztül alkalmazza a Bredel szivattyút a biomassza kazán alatti hulladékgödör kitisztítására, a salakos szennyvíz és a hamuiszap eltávolítására (a nagyobb darab salak visszamaradásával). A szivattyú akár 50%-os szárazanyagtartalommal bíró iszapot is képes kezelni. A Bredel 100 tömlőszivattyú nagy szilárdanyag-tartalmú, abrazív közegre is alkalmas, és működés közben képes szárazon futni – mindezt minimális karbantartási igény mellett. A Bredel tömlőszivattyúkat kifejezetten magas szilárdanyag-tartalmú homokos és iszapos közegek szállítására tervezték; akár 80%-os szilárdanyag-tartalmú szuszpenzió továbbítására is képesek.
„A Bredel perisztaltikus szivattyú a korábban használt centrifugálszivattyúkat váltotta le, hogy megbízhatóbb és alacsonyabb karbantartási igényű megoldást biztosítson a biomassza hamut tartalmazó hulladékiszap szivattyúzása során. A Bredel csőszivattyú még ilyen kihívásokkal teli környezetben is képes hatékonyan kezelni a nagy sűrűségű, kemény szemcséket tartalmazó közeget – mindezt minimális kopás mellett. A korábban alkalmazott szivattyúk minden egyes bevetés után meghibásodtak, amikor a salakos szennyvíz szivattyúzására használták őket. Ezzel szemben a Bredel szivattyú olyan megoldást kínál, amelyet a vállalat gyorsan és hatékonyan tudott kipróbálni – és amely olyan feladattal is megbirkózott, amivel korábban egyetlen más szivattyú sem” – mondta Andri Ferenc, a WMFTS magyarországi értékesítési mérnöke.
A Bredel tömlőszivattyú az erőmű fenntarthatósági célkitűzéseit is támogatja. A Pécsett megújuló energiaforrásokból előállított villamos energia több mint 30 ezer háztartás és 450 középület fenntartható fűtését teszi lehetővé, miközben – a vállalat becslése szerint – évente mintegy 150 ezer tonna szén-dioxid (CO₂) kibocsátása kerülhető el. A biomassza-égetés során keletkező hamu újrahasznosítása is fontos szerepet kap, hiszen azt műtrágya-alapanyagként hasznosítják tovább.
| Nyitókép: A pécsi erőmű | Fotó: Wikipédia
