A digitális szuverenitás ma már stratégiai kérdés a vállalatok számára
A mesterséges intelligencia napjainkban egyre inkább a digitális reziliencia egyik legfontosabb hajtóerejévé válik, ám eközben a működést is komplexebbé teszi. Ezért a vállalatoknak újra kell gondolniuk az adatok, a modellek és az infrastruktúra feletti kontroll kérdését.

 

A SUSE friss kutatása rámutat arra, hogy a digitális szuverenitás ma már stratégiai kérdés a vállalatok számára, amit a válaszadók 98 százaléka prioritásként kezel, ám mindössze 52 százalékuk tett eddig konkrét lépéseket ezen a területen. A SUSE szakértői szerint az olyan nyílt infrastruktúra nyújtja a legjobb megoldást, amely egyszerre képes támogatni az innovációt, a megfelelőséget és a digitális rezilienciát. Ezt a válaszadók 94 százaléka is megerősíti, akik kulcsfontosságúnak tartják az open source megoldásokat a digitális szuverenitás fenntartásához.

A SUSE idén Prágában tartotta éves globális konferenciáját, a SUSECON-t, ahol április 20. és 23. között több fontos bejelentés mellett legfrissebb kutatásának eredményeit is bemutatta a digitális reziliencia helyzetéről és kihívásairól. A kutatás 309 IT-vezető bevonásával készült 5 országban, és azt vizsgálta, hogyan gondolkodnak a vállalatok a digitális szuverenitásról, vagyis arról, hogy mennyire tudják saját kézben tartani adataikat, informatikai működésüket és technológiai döntéseiket. A téma egyre fontosabbá válik, mivel a szervezeteknek egyszerre kell megfelelniük az ügyféligényeknek, a szabályozási elvárásoknak és az AI terjedésével együtt járó új kihívásoknak.

Az AI korában felértékelődik a szuverenitás

A SUSE kutatása szerint a szervezetek többsége érzi a terület jelentőségét, hiszen a válaszadók 98 százaléka prioritásként kezeli a digitális szuverenitást. A megvalósítással azonban sok helyen még lemaradásban vannak, mivel csupán 52 százalék tett eddig konkrét lépéseket. A technológiai beszerzésekben egyre erősebben megjelenik a digitális szuverenitás, így a résztvevők 45 százaléka szerint a legutóbbi ajánlatkéréseikben is szerepet kapott ez a szempont, 42 százalék pedig végül kifejezetten ez alapján választott beszállítót. Sok esetben azonban csak külső nyomásra kerül előtérbe a kérdés: 41 százalék csupán akkor foglalkozik érdemben a témával, ha ezt ügyféloldali elvárás vagy szabályozás kényszeríti ki.

Mindeközben a digitális szuverenitás jelentősége a mesterséges intelligencia terjedésével együtt nő, az AI ugyanis egyszerre gyorsítja az innovációt és növeli a működési kockázatokat. Egyre fontosabb, hogy a vállalatok pontosan átlássák, hogy milyen adatokra épülnek a modelljeik, hogyan tanították azokat, és milyen környezetben működnek. A kontroll hiánya ezen a területen a technikai kockázatokon túl üzleti problémákhoz is vezethet, például erodálhatja az ügyfelek bizalmát a cég iránt.

Középpontban a reziliencia és a kontroll

A SUSE kutatása szerint a válaszadók 64 százaléka úgy látja, hogy a következő öt évben a digitális reziliencia legfontosabb hajtóereje az AI transzparenciája lesz, ami a modellek eredetének, betanításának és működésének átláthatóságát takarja. A digitális reziliencia viszont többet jelent a puszta védelemnél. Egyre fontosabb szerepet játszik benne az is, hogy a vállalatok mennyire tudják megőrizni az irányítást egy összetett, gyorsan változó technológiai környezetben. A kutatás szerint a szervezetek a reziliencia legfontosabb elemei közé sorolják a kiberbiztonságot és a fenyegetésészlelést (63%), a többfelhős vagy hibrid működés diverzifikálását (52%), a biztonsági mentést és helyreállítást (45%), valamint a folyamatos monitorozást (44%).

 

A szuverenitás szinte mindenkinek fontos, de csak 52% tesz érte valóban
 

 

Az átfogó védelem és a technológiai működés kérdései mellett pedig fontos terület a szolgáltatói döntések feletti kontroll is. A vállalatok továbbra is erősen támaszkodnak a globális, nagy felhőszolgáltatókra: a válaszadók 65 százaléka úgy látja, hogy ezek a szereplők továbbra is meghatározóak a digitális szuverenitást támogató szolgáltatások biztosításában. A nagy szolgáltatók által kínált sebesség és kényelem tehát még mindig vonzó a vállalatok számára, miközben egyre fontosabb az adatok és a működés feletti kontroll házon belül tartása. Ezért nő az igény a nyitott és egymással jól együttműködő megoldásokra.

A megoldás a nyitott infrastruktúra

A kutatás szerint a nyílt forráskód a digitális reziliencia egyik alapja. A válaszadók 94 százaléka nagyon vagy rendkívül fontosnak tartja ebből a szempontból az open source megoldásokat. A SUSE szakértői is egyetértenek abban, hogy a napjainkban felmerülő elvárások mellett az olyan, nyílt környezetek nyújtják a legjobb megoldást a vállalatok számára, amelyek egyszerre támogatják az innovációt, a megfelelőséget, a rezilienciát és az adatok feletti kontrollt. Pontosan ezt teszik lehetővé az olyan megoldások, mint a SUSE Linux Enterprise Server, a SUSE Rancher Prime és a SUSE AI, amelyek segítségével a szervezetek nagyobb ellenőrzést gyakorolhatnak saját adataik, modelljeik és informatikai környezetük felett, kisebb beszállítói függőség mellett.

 

| Illusztráció: SUSE

Kevés lány választ mérnöki pályát hazánkban
Magyarország az Európai Unió utolsó előtti helyén áll a tudományos és mérnöki munkakörökben dolgozó nők arányát tekintve. A legutóbbi, 2024-es felmérés szerint az érintett szakemberek mindössze 31,7 százaléka volt nő. Ennek részben az az oka, hogy a lányok műszaki pályaválasztását továbbra is számos előítélet és bizonytalanság nehezíti. Az Együtt a Jövő Mérnökeiért Szövetség (EJMSZ) ezért személyes példaképekkel, céglátogatásokkal, mentorprogrammal segíti a fiatalokat a mérnöki pálya megismerésében.
A kaszinómilliárdos indiánok is bíznak a magyar mérnöki szaktudásban
A Floridai Szeminol Indiántörzs számos különleges jogosítvánnyal rendelkezik. Ezek közé tartozik a kaszinóüzemeltetés joga. Az így keresett dollármilliárdokat manapság már ügyesen be is fektetik, így jutottak hozzá a Hard Rock franchise-hoz is, amit a közelmúltban a Hard Rock Hotel & Casino létesítménnyel gazdagítottak Florida egyik igazi gyöngyszemében, Fort Lauderdale-ben. A gitár alakú épület homlokzatának látványos lézershow-ja viszont már a magyar mérnöki szakértelem jó hírét öregbíti. A részletekről Borna Zoltánt, az Air Tech Trade Kft. szervizvezetőjét kérdeztük.
Technológiavezéreltté válik az autóipari utópiac
Ahogy a járművek egyre kifinomultabb elektromos rendszereket és elektronikus alkatrészeket tartalmaznak, úgy érik el képességeik határát a hagyományos szervizberendezések. Az akkumulátor tesztelése, az akkumulátorfelügyelet és -töltés, az indítási segítségnyújtás, a diagnosztika és a járművek állapotfelmérése egyre inkább a modern autóipari szervizszolgáltatások szerves részévé válik. Az így keletkező lehetőségeket és kihívásokat sehol sem lehetett jobban megismerni, mint a Automechanika Frankfurt szakkiállításon.
Magyar műholdak, amelyek éjjel és felhős időben is „látnak”
Felhős időben és éjszaka is megbízható adatokat ad majd a vízügy, a mezőgazdaság és a katasztrófavédelem számára a magyar HULEO földmegfigyelő műholdprogram. A program űrszegmens fővállalkozója (prime contractor), a REMRED Zrt. versenyeztetési eljárás során az olasz MetaSensing vállalatot választotta ki a rendszer két radaros műholdja legfontosabb berendezésének, a radarnak a fejlesztésére.
Magyar siker az ipari robotika élvonalában
A WorldSkills versenyt gyakran a szakmák olimpiájaként emlegetik, ahol a világ legtehetségesebb fiatal szakemberei mérik össze tudásukat. A WorldSkills Shanghai 2026 versenyen 64 szakmában közel 1 400 versenyző képviselte országát a világ egyik legnagyobb kiállítási központjában, a National Exhibition and Convention Center (NECC) falai között.