A katasztrófa egyértelművé tette, hogy egyrészt a jogszabályok felülvizsgálatára, frissítésére van szükség a hasonló tragédiák megelőzése érdekében, másrészt az építőipari szereplőknek is tenniük kell azért, hogy erősítsék a biztonságot, javítsák a minőséget. Mindkét területen történt előrelépés az elmúlt években. Az ágazat ezirányú fejlődésében komoly szerepet játszott az építőipari folyamatok, azon belül a tűzvédelmi eljárások digitalizációja.

A londoni Grenfell Tower-ben aznap hajnalban az egyik lakás konyhájában egy zárlatos hűtőgép kapott lángra. A tűz az ablakon kicsapva percek alatt terjedt át a rossz minőségű, olcsó és tűzveszélyes anyagokból készült homlokzatra. Két óra elteltével a felsőbb szintek már lángokban álltak. Bár a tragédiát követő vizsgálatok alaposságára utal, hogy az ügyben 30 millió dokumentum született, a tárgyi bizonyítékok száma meghaladta a 2500-at és több mint ezer embert hallgattak ki, a felelősséget nem sikerült megállapítani, így senkit sem marasztaltak el az elhúzódó pereskedésekben. Lépéskényszerbe került a politika, lépéskényszerbe kerültek az építőipari szereplők.

Adatok és tűzbiztonság

Az új tűzvédelmi törvényt (Fire Safety Act) többéves előkészítés után tavaly fogadták el, az épületbiztonsági törvény (Building Safety Act) pedig nemrégiben, idén április 28-án kapta meg az uralkodó jóváhagyását. Az utóbbi, 262 oldalas jogszabály a brit szaksajtó értékelése szerint mérföldkőnek számít, az utóbbi 40 év legfontosabb változását jelenti az építésbiztonsági előírásokban. A törvény világosan meghatározza valamennyi résztvevő feladatait és felelősségét az építőipari folyamatokban, a tervezéstől kezdve a kivitelezésen át egészen az épületek fenntartásáig, üzemeltetéséig.

Bár a legtöbb részletszabály csak 12-18 hónap múlva lép életbe, a Grenfell Tower tragédiája felgyorsította az átállást a korábbinál jóval szigorúbb eljárások alkalmazására az ágazatban. Európa legjelentősebb tűzvédelmi szakmai fórumának, a Firex-nek idén májusban London adott otthont, a találkozón komoly érdeklődés övezte azokat a digitális megoldásokat, amelyek segítenek megelőzni a hasonló katasztrófákat, javítják a hatékonyságot és a biztonságot.

„A szigetországban számos cég használja a tűzvédelemben az általunk kifejlesztett szoftvert, amely rugalmasan alkalmazható a folyamatosan változó, szigorodó jogszabályi környezetben. Egyrészt jelentősen csökkenti az adminisztrációt, egyszerű és könnyen kezelhető módon biztosítja az adatok naprakész rögzítését, a jelentések, beszámolók összeállítását, amivel a felhasználók időt és pénzt takarítanak meg. Másrészt, ha valaki hibázott, a folyamatok pontos dokumentálásának köszönhetően utólag is egyértelműen, gyorsan megállapítható a felelősség” – mondja Simon Szilárd, a PlanRadar építőipari és épületfenntartási szoftvert hazánkban is forgalmazó bécsi cég magyarországi képviselője.

A korszerű szoftverek előnye, hogy segítségükkel nem csak szöveges tartalmakat, táblázatokat, hanem fotókat, videókat is lehet tárolni, visszakereshető módon rendszerezni, vitás esetben akár egyetlen gombnyomással előhívni, bizonyítékként bemutatni. Ez a fajta adatrögzítés és feldolgozás a tűzvédelmi szabályok szigorodásával egyre inkább megkerülhetetlenné válik az építőiparban, mert minden helyzetben biztonságot nyújt a projektek valamennyi szereplőjének. A világ minden táján.

(Címlapkép: Wikipédia)