A felhőtechnológia 7000 milliárd forintos GDP-növekedést hozhat Magyarországnak
A felhőszolgáltatásokat használó magyar vállalatok egy alkalmazottra jutó éves bevétele közel 2,4 millió forinttal magasabb, mint az ilyen szolgáltatásokat nem használó versenytársaiké.

 

A közelmúltban megjelent Felhőtechnológiák Magyarországon: Gazdasági hatástanulmány című, a Deloitte által az IVSZ számára az Amazon Web Services-szel (AWS) partnerségben készített felmérés szerint a felhőhasználat további növekedése évente átlagosan 1,7 - 2,7%-kal járul hozzá a magyar bruttó hazai termékhez (2023-hoz képest), attól függően, hogy a kormány semlegesen vagy támogatóan viszonyul-e a felhőhöz. Ennek a tartománynak a két végpontja közötti különbség 10 év alatt 7000 milliárd forint többlet GDP-t jelent.

"Az IVSZ számára készített tanulmány rávilágít a felhőalapú számítástechnika átalakító erejére a magyar vállalkozások és a társadalom számára. Az AWS-nél elkötelezettek vagyunk amellett, hogy támogassuk a szervezeteket a digitális átalakulásban, lehetővé téve az innovációt, a hatékonyságot és a fenntartható növekedést. A felhő bevezetése optimalizálja az IT-beruházásokat, csökkenti a költségeket és új bevételi forrásokat szabadít fel, elősegítve a versenyképes és innovatív üzleti környezetet.

Emellett a felhőalapú számítástechnika a munkaterhelések konszolidálásával és az energiahatékony adatközpontok kihasználásával létfontosságú szerepet játszik a fenntarthatósági erőfeszítések előmozdításában. Örömmel dolgozunk együtt a magyar vállalkozásokkal, startupokkal és a közszféra szervezeteivel, hogy képessé tegyük őket a felhőben rejlő lehetőségek kiaknázására, és egy rugalmasabb és virágzóbb Magyarország megteremtésére" – mondta Gianni Romolo, az Amazon Web Services közép-kelet-európai terjeszkedésért felelős vezetője.

 

 

Hozzátette, hogy a gyors és átfogó fejlődés igazi motorja a mesterséges intelligencia (MI) és a felhőtechnológia együttes alkalmazása lehet, mert ezekkel többek közt jelentősen lefaraghatóak a beruházási költségek is. Köszönhetően annak, hogy egy chatbot vagy egyéb generatív MI megoldás működéséhez szükséges MI modell beruházási volumene jóval kedvezőbb bérléssel a felhőben, mint helyben telepített infrastruktúra létrehozásával.

Hasonlóképp optimalizálhatóak a működési költségek is felhő környezetben. Saját adatközpontban a közvetlen és közvetett elektromos energia fogyasztása külön költségtényező, míg a felhőszolgáltatók az energiát lényegesen alacsonyabb költségszinten szerzik be, mint amire a magyar vállalatoknak általában lehetősége nyílik. Továbbá a felhő és az MI együtt a kínált funkcionalitás, illetve a hardver erőforrások elérhetősége szempontjából egyaránt versenyképes alternatívát kínál többek közt a nagyméretű adattárak és számítási kapacitások biztosításával.

Felhőtechnológiák Magyarországon című hatástanulmányból ugyanakkor az is kiderül, hogy a mesterséges intelligenciával megtámogatott felhőszolgáltatások 15-25%-kal csökkenthetik az IT ráfordításokat, illetve 25-40%-kal növelhetik az IT produktivitását. Gianni Romolo rámutatott, hogy ezek az tények is alátámasztják az AWS által is képviselet stratégiát, ami szerint mesterséges intelligencia (MI) és a felhőtechnológia együttes fejlesztése, illetve üzemeltetése elengedhetetlenül szükséges a technológiai versenyképesség megteremtéséhez és folyamatos fenntartásához.

 

| Nyitókép: illusztráció, Adobe Stock

A már meglévő MI-technológiák alkalmazása segítheti a sikeres energiaátmenetet
A Világgazdasági Fórum (WEF) jelentése szerint a már meglévő technológiák felhasználásával is 31 százalékkal csökkenthetné az emberiség az energiaintenzitást, ami 2030-ra már éves szinten 2000 milliárd dollárnyi megtakarítást eredményezhetne.
Együttműködési megállapodást kötött a Messer a Pécsi Tudományegyetemmel
A Pécsi Tudományegyetem és a Messer hosszútávú, hidrogéntechnológiára vonatkozó együttműködési megállapodást kötött. A felek célja a hidrogén szakmérnöki oktatás és a hazai hidrogén infrastruktúra gyakorlati fejlesztése.
Új korszak kezdődik az energiahatékonyságban
Az energiahatékonyságról szóló törvény módosításai az EKR kötelezettjei számára megemelik a végső felhasználók körében elérendő megtakarítás mértékét, érintik az energetikai auditra kötelezettek körét és előírják a hitelesített energiamegtakarítások közzététel előtti, Magyar Energetikai és Közmű-szabályozási Hivatal (MEKH) általi előzetes ellenőrzését is.
Az e-járművek terjedésével speciális tűzvédelmi irányelvekre is figyelni kell
A hazai zöld rendszámos járművek száma már nyáron átlépte 100 ezret, és a 2024-es év végére a tisztán elektromos járművek száma is 70 ezer fölé nőtt. Ezzel már most kilencszer annyi teljesen elektromos autó fut a magyar utakon, mint négy évvel ezelőtt, 2026-ra pedig várhatóan ez ismét megduplázódik.
A toxikus vezető akár évekig „bujkálhat” egy vállalatnál
Sokan ismerik, de kevesen beszélnek róla. A toxikus vezetők sok szervezetben jelen vannak, azonban keveset tudunk arról, hogy mi jellemzi ezt a vezetési stílust, hogyan ismerhetjük fel az intő jeleit, és mit tehetünk ellene.