A generatív MI a rutinos fejlesztőket hozza helyzetbe
A mesterséges intelligenciának köszönhető termelékenységi nyereség szinte teljes egészében a szenior szoftverfejlesztőknél csapódik le, nem a kezdőknél – bár az MI-t a juniorok többet használják.

 

A Science folyóiratban megjelent tanulmány szerint – amelyet a Budapesti Corvinus Egyetem és a bécsi Complexity Science Hub kutatói jegyeznek, – a népszerű Python programozási nyelv függvényeinek csaknem 30 százalékát ma már az MI írja az Egyesült Államokban. A mintegy 170 ezer szoftverfejlesztőt vizsgáló kutatás szerint a generatív MI-eszközök gyors terjedése ellenére a termelékenységi és innovációs nyereség szinte teljes egészében a tapasztalt programozók körében koncentrálódik, így tovább szélesíti a készség- és jövedelmi különbségeket az informatikai munkaerőpiacon.

„Sokan azt várják, hogy a mesterséges intelligencia segít majd abban, hogy a kevésbé tapasztalt munkavállalók is olyan hatékonyak legyenek, mint a szenior kollégáik” – mondta Wachs Johannes, a Budapesti Corvinus Egyetem kutatója és a tanulmány egyik szerzője. „Mi ennek épp az ellenkezőjét találtuk: a különbség nő, nem csökken.”

A szerzők egy gépi tanuláson alapuló módszerrel azonosították a GitHub szoftverfejlesztő platformon a mesterséges intelligencia segítségével írt függvényeket több mint 30 millió Python programozási kódban. Az elemzés hat országra terjedt ki: az Egyesült Államokra, Kínára, Franciaországra, Németországra, Indiára és Oroszországra.

A kezdők többet, a tapasztaltak produktívabban használják

Az eredmények szerint az Egyesült Államokban 2024 végére a Python-függvények mintegy 29 százalékát már generatív MI írta. Ez továbbra is vezető pozíciót jelent, bár az előny szűkül: Németország és Franciaország 23–24 százalékos aránnyal szorosan követi az amerikai szintet, India pedig közelíti a 20 százalékot. Kína és Oroszország ezzel szemben későn és lassabban alkalmazkodott, részben a hozzáférési korlátozások és a cenzúra miatt.

 

A generatív MI nemcsak a kód mennyiségét, hanem annak jellegét is megváltoztatja

 

A kutatók becslése szerint az MI használatának amerikai felfutása átlagosan 3,6 százalékkal növelte a szoftverfejlesztői munka termelékenységét. A növekedés azonban szinte kizárólag a tapasztalt fejlesztőknek köszönhető, akik 6,2 százalékkal tudták növelni a megírt kódok (commitek) számát. A kevésbé tapasztalt programozók körében nincs érdemi termelékenységi hatás.

Érdekesség, hogy miközben az MI-eszközöket a GitHubhoz újonnan csatlakozó fejlesztők arányaiban gyakrabban használják – kódjuk mintegy 37 százalékában, szemben a veteránok 27 százalékával –, az ebből származó előnyöket mégis a rutinosabb programozók tudják jobban kiaknázni. Nemek szerint a tanulmány nem talált érdemi különbséget az adaptációban.

Az MI segít új területekre merészkedni

A generatív MI nemcsak a kód mennyiségét, hanem annak jellegét is megváltoztatja. Az MI-t használó fejlesztők nagyobb eséllyel kombinálnak egymással korábban nem használt szoftverkönyvtárakat, például adatvizualizációs, természetes nyelvi feldolgozási vagy webes technológiákat. A modellek szerint az amerikai fejlesztők átlagos MI-használata 2,7 százalékkal növelheti az új könyvtárkombinációk számát, ami arra utal, hogy könnyebben lépnek be új technikai területekre. Ez az „felfedezési előny” is szintén főként a tapasztaltabb fejlesztőknél jelentkezik.

Az amerikai adaptációs arányok feltűnően közel állnak azokhoz a számokhoz, amelyeket a Microsoft és az Amazon saját belső felméréseikben közöltek. A kutatás egyik újdonsága, hogy nemcsak vállalati vagy egyedi példákat vizsgál, hanem országok között is összehasonlítható képet ad a generatív MI terjedéséről.

Több tízmilliárd dollárnyi értéket hozott létre

A szoftverfejlesztés – és különösen a nyílt forráskódú fejlesztés – jól szemlélteti, hogyan alakítja át a mesterséges intelligencia a munkát: minden hozzájárulás naplózott, időbélyeges és visszakövethető. A szerzők becslése szerint az MI-alapú kódolóeszközök már most évente több tízmilliárd dollárnyi értéket teremtenek az amerikai gazdaságban, bár a pontos összeg továbbra is bizonytalan.

Az adaptáció gyors, de nagyon eltérő, országok és egyének között egyaránt. Ez arra utal, hogy a mesterséges intelligencia nem egy automatikus, különbségeket csökkentő technológia, hanem egy olyan eszköz, amely a meglévő egyenlőtlenségeket képes felerősíteni.

 

| Illusztrációk: Adobe Stock

Stratégiai kihívások az EU AI Act bevezetésében
Az Európai Unió mesterséges intelligencia rendelet (EU AI Act) bevezetésének készültségi foka a tagállamok szintjén jelentős eltéréseket mutat, ami komplex és fragmentált szabályozási környezetet eredményez.
Hajtástechnika - a robotika következő generációjához tervezve
A hajtástechnika jövője új dimenziókkal és funkciókkal a robotikai alkalmazásokhoz – az új BXI a FAULHABER portfóliójának eddigi legerősebb integrált hajtórendszere, melyet a modern robotikai alkalmazások új követelményeinek figyelembevételével fejlesztettek ki.
Váratlan csomagot kaptál? Lehet, hogy csalók szerezték meg az adataidat
Az elmúlt hetekben egyre többen számolnak be arról, hogy olyan csomagot kaptak, melyet nem is rendeltek meg. Bár elsőre akár szerencsés véletlennek is tűnhet a váratlan küldemény, a háttérben gyakran egy online csalási forma, az úgynevezett brushing scam állhat – figyelmeztetnek az ESET kiberbiztonsági szakértői.
Egy új töltő még nagyobb lendületet adhat az e-autózásnak
Egyszerre akár 12 járművet is lehet tölteni a Schneider Electric új töltőberendezésével. A StarCharge Fast 720 egyaránt használható kereskedelmi és ipari ingatlanoknál, de flottakezelők számára is kiváló megoldást jelenthet.
Célegyenesben Szegeden az első krio-elektronmikroszkópos platform fejlesztése
Szintlépés az anyagtudományok, a nanotechnológia, a molekuláris biológia, valamint a kapcsolódó transzlációs medicina és gyógyszerkutatási fejlesztések területén – többek között ezek az eredmények várhatók a Szegedi Tudományegyetemen (SZTE) létrejövő Krio-Elektronmikroszkóp Műszerközponttól.