A Deloitte szakértői a Tech Trends elemzésekben már korábban is felhívták a figyelmet a biztonság szerepére, azonban a kvantumszámítógépek küszöbön álló megjelenése miatt a bevett titkosítási gyakorlatok korszerűsítése soha nem volt még ennyire időszerű és sürgető. Az informatika szakemberek munkájának egyik alapvető feltétele az adat, ami nem csak rendelkezésre kell, hogy álljon, de megfelelő védettségűnek is kell lennie.

Az adatok sértetlensége kulcsfontosságú a hatékony adatgazdálkodáshoz és ahhoz, hogy az AI-modellek pontos információkból tanuljanak. De ugyanilyen fontos mindezek bizalmasságának megőrzése is az adatátvitel (például tőzsdei kereskedés vagy diagnosztikai eszközök) és tárolás (például biztonsági mentések, pénzügyi modellek vagy tranzakciós nyilvántartások) során is, mivel ezek garantálják a digitális gazdaság működését.

Az adatok titkosítása, a kriptográfia – ami matematikai algoritmusokat felhasználva garantálja az információ sértetlenségét és bizalmasságát – mindenütt jelen van. Még az internetes böngészők is titkosítási szabványokat használnak a kommunikációhoz. A Deloitte legfrissebb Tech Trends elemzése alapján aggodalomra az ad okot, hogy ezek a szabványok, elterjedtségük miatt, nehezen változtathatók meg.

Eközben a kvantuminformatika rohamléptekkel fejlődik. Olyan vállalatok, mint az IBM, a Fujitsu, a Microsoft, illetve kevésbé ismert szereplők, például az Atom, már kvantumprocesszorokat fejlesztenek, amelyek számítási kapacitása messze meghaladja a mai legjobb számítógépekét. Egyes processzorok már több mint 1000 qubit (kvantumbit, a kvantum-információelméletben az információ alapegysége) teljesítményűek.

A kriptográfia mindenütt jelen van

Ráadásul a Massachusetts Institute of Technology (MIT) nemrégiben olyan új módszert mutatott be a fotonok és atomok összekapcsolására, ami nagyságrendekkel csökkentheti a számítás és az eredmények kiolvasása közötti időt, ezzel megszüntetve a kvantumtechnológia fejlődésének egyik szűk keresztmetszetét.

„Mindez azért fontos, mert mai titkosítást feltörni képes kvantumszámítógépek már a 2030-as évektől képesek lesznek feltörni a jelenleg használt titkosítási módszereket. Sőt egyes hírek arra utalnak, hogy már most is vannak olyan kvantumszámítógépek, amik alapvető algoritmusokat törtek fel, ezzel veszélyeztetve akár a legerősebb titkosítási szabványokat is” – mondta Szöllősi Zoltán, Deloitte Magyarország Kibervédelmi Tanácsadás partnere.

Szerencsére már megjelentek a lehetséges megoldások is. Például a National Institute of Standards and Technology (NIST) által ajánlott posztkvantum-kriptográfiai algoritmusokon alapuló megoldásokat fejlesztenek a kulcsbeágyazás és digitális aláírások védelmére és további innovációk megjelenése is várható. Ugyanakkor azt is figyelembe kell venni, hogy bár az úgynevezett kriptográfiailag releváns kvantumszámítógépek (CRCQ), amik képesek feltörni a ma ismert titkosításokat, a becslések szerint 5–10 éven belül érkezhetnek meg, az ezeknek ellenálló titkosítási rendszerekre való átállás is akár ugyanennyi időt vehet igénybe.

Ez pedig azért is kockázatos időszak, mert a támadók már most is begyűjthetik a titkosított adatokat későbbi visszafejtés céljából. A kvantumkorszak sajátossága, hogy a korábbi, informatikai rendszerek 2000. év problémájával ellentétben, ahol az időzítés pontosan ismert volt, de annak gyakorolt hatása nem, addig a CRCQ-k megjelenésének hatása ismert, de időpontja bizonytalan. Ezért sok szervezet még nem tekinti prioritásnak a felkészülést, annak ellenére, hogy a hatás hatalmas lehet.

„A kvantumszámítógépek megjelenése hatalmas előnyökkel kecsegtet – például felgyorsíthatják az új gyógyszerek felfedezését a komplex molekulák szimulálása révén –, egyben példátlan biztonsági kihívásokat is jelentenek. A digitális adatokra támaszkodó szervezetek számára elengedhetetlen, hogy proaktívan készüljenek fel ezekre a fenyegetésekre” – foglalta össze az előttünk álló korszakváltás egyik fő feladatát Scibor Lapies Deloitte Lengyelország Technology & Transformation üzletágának partnere.

| Illusztráció: Adobe Stock