A luxus kategóriára összpontosít a Mercedes-Benz
Az autógyártó vezetője, Ola Källenius a Handelsblatt című német üzleti lap szerint a jövőben a beruházások több mint háromnegyedét a legnagyobb profitot ígérő városi terepjárókra és a limuzinokra fordítják.

 

Így 2026-ra 60 százalékra emelkedik a luxusautók, köztük az S-osztályba tartozó limuzinok, az elektromos meghajtású EQS modellek, a Mercedes-AMG-k részesedése a csoport teljes értékesítésből. "Ami mindig is a márkánk lényege volt, az most már a stratégiánk magja is: a luxusszegmens" – idézte a Handelsblatt a vállalat igazgatótanácsának elnökét, aki elmondta, hogy az üzleti modellt és a termékportfóliót még következetesebben ahhoz az alapelvhez igazítják, hogy a Mercedes-Benz csoport építse "a világ legkívánatosabb autóit".

Ola Källenius kiemelte, hogy a mennyiség helyett a minőségre összpontosító stratégia nem vezethet további létszámleépítésekhez, és az üzemek kapacitásának jelentős kiigazításához sem. A Handelsblatt vállalati forrásokból származó értesülései szerint az irányváltás a többi között azt jelenti, hogy a belépő szintű Mercedeseknél – köztük a CLA-osztály modelljeinél – 2024-től hétről négy karosszériaváltozatra szűkül a kínálat. A B-osztály modelljei teljesen kikerülnek a kínálatból, és az A-osztály is hamarosan megszűnik "a jelenlegi formájában" – írta az üzleti lap a hírportálján.

 

Az új stratégia középpontjában a luxusszegmens

 

Hozzátették, hogy az átalakítás eredményeképpen sokkal többet kell majd fizetni az új Mercedesekért. A belépő szintű ár 28 ezer euróról (10,9 millió forint) valószínűleg 33 ezer euró fölé emelkedik – írták, rámutatva, hogy a stuttgarti központú vállalat a drágább modellekre összpontosítva igyekszik több nyereségre szert tenni. A társaság tavaly az első számú üzletágában, a luxusautók és kishaszongépjárművek gyártásában (Mercedes-Benz Cars & Vans) 14 milliárd euró üzemi eredményt (EBIT) ért el.

Ez az egy évvel korábbi 6,8 milliárd euró bő kétszerese. Az árbevétel-arányos nyereségmutató minden korábbinál nagyobb, 12,7 százalék volt, szemben a vállalat előrejelzésében szereplő 10-12 százalékkal. A Kecskeméten is autógyárat működtető társaság tavaly leválasztotta és a frankfurti tőzsdére vitte teherautógyártó üzletágát (Daimler Truck), február elején pedig bejelentette, hogy Daimler helyett Mercedes-Benz csoport néven működik tovább.

Csökkenő árbevétel, növekvő nyereség

A kecskeméti Mercedes-Benz Manufacturing Hungary Kft. 2021-ben 3,1 milliárd euró árbevételt ért el az előző évi 3,4 milliárd euróval szemben; az adózás előtti nyeresége viszont nőtt: a 2020. évi 41,6 millió euró után tavaly 67,6 millió euró lett – közölte a társaság. A beszámoló szerint a Mercedes-Benz kecskeméti gyára 2021-ben több mint 135 ezer járművet gyártott, mintegy 25 ezerrel kevesebbet, mint 2020-ban.

Az előző évinél alacsonyabb gyártási darabszám mellett elért magasabb nyereség feltételeit az teremtette meg, hogy a kecskeméti gyár modellmixében egyértelműen túlsúlyban voltak tavaly az eredményességhez jelentősebb mértékben hozzájáruló típusok: az EQB, a plug-in hibrid és az AMG modellek. A közleményben emlékeztetnek arra, hogy a kecskeméti gyárban 2021 februárjában kezdődött el egy második présüzem építése, amely várhatóan 2022 végétől további 200 munkavállaló foglalkoztatását biztosítja.

Az új présüzemben alkalmazott technológiáknak köszönhetően a formatervezés, a fejlesztés, a tervezés, a szerszámkészítés és a gyártás folyamatai még összehangoltabbá válnak. A fejlesztés különös jelentősége, hogy a kecskeméti gyárban készülő kompakt gépjárművek a jövőben még a jelenleginél is nagyobb arányban állnak majd olyan alkatrészekből, amelyek kizárólag helyben készülnek.

 

Hibrid modell összeszerelése a kecskeméti Mercedes-Benz gyárban (Kép: Mercedes-Benz)

 

Később, 2021 áprilisában ugyancsak sikeresen indult el az A-osztály plug-in hibrid verziójának gyártása, majd augusztusban legördült a gyártósorokról a másfél milliomodik Kecskeméten készült autó. Az EQB Magyarország első tisztán elektromos meghajtású sorozatgyártott járműve, a modell gyártásának őszi elindítása a magyar autóipar számára is történelmi esemény volt. A globális csiphiány miatt ugyanakkor a kecskeméti gyárban 2021 januárjában, áprilisában, majd júliusban és augusztusban is volt egy-egy termelésleállás, az elmúlt télen pedig egy egész hónapra szünetelt gyártás.

A vállalat több mint 4500 munkavállalójával továbbra is Magyarország egyik legnagyobb és legstabilabb foglalkoztatója. A pandémia és az ellátási láncokban jelentkező kihívások ellenére a cégnek egy kollégájától sem kellett megválnia. A nagy volumenű projektek kapcsán – ilyen az EQB sorozatgyártása és az új présüzem építése – viszont további munkavállalókkal bővült a létszám. A 800 millió euróból épített kecskeméti autógyárban a termelés 2012. március 30-án indult el. A társaság 2018 júniusában megkezdte a meglévő gyár bővítését mintegy 320 milliárd forintból, majd 2020 decemberében újabb 50 milliárd forintos bővítést jelentettek be.

(Címlapkép: Pexels)

Szoftverrel bővíti hálózati kapacitását az osztrák áramcég
Az áramszolgáltatók számára egyre nagyobb kihívást jelent a napelemek, szélerőművek és az úgynevezett „prosumerek” megjelenése, akik nemcsak fogyasztják, hanem termelik is a villamos energiát. Mindez sokkal összetettebbé teszi a hálózat működését, miközben nincs idő és lehetőség hosszadalmas fejlesztésekre.
A kvantummérnökök lehetnek a következő évtizedek legkeresettebb szakemberei
A kvantumtechnológia már ma is aktívan formálja az adatfeldolgozási folyamatokat, a precíziós szenzorokat és az anyagtudományi innovációkat, a következő évtizedekben pedig a globális ipar egyik legfontosabb növekedési motorjává válhat.
A fizikai mesterséges intelligencia új korszakot nyit a robotikában
A Deloitte Tech Trends 2026 kutatás legfrissebb elemzése szerint a fizikai mesterséges intelligencia (physical AI) új korszakot nyit a robotikában. Az előre programozott, merev működésű gépeket egyre inkább olyan alkalmazkodó, tanuló rendszerek váltják fel, amelyek képesek komplex, változó és kiszámíthatatlan környezetben is biztonságosan működni.
Papíripari kapacitásbővítés 70,8 milliárd forintból Dunaföldváron
A Vajda-Papír Csoport négy fejlesztési projektet magában foglaló, nagyszabású bővítési programot jelentett be, amely kiterjed a vállalat kapacitásbővítő beruházására, a hozzá kapcsolódó képzési projektre, a megújuló energiatermelést célzó fejlesztésre, valamint a profitrepatriálás keretében megvalósuló kapacitás bővítő beruházásra.
PM JAM másodszor: egy nap a projektmenedzsment legforróbb kérdéseiről
Mesterséges intelligencia, adatalapú döntéshozatal, ideális csapatfelépítés, agilitás a transzformációs projektekben... És még sok-sok kurrens téma várja az érdeklődőket a PM JAM 2026-on.