A modularizálás és az automatizálás a zenon szoftverplatform mögött álló filozófiánk lelke. A legújabb – zenon 12 – verzióval a zenon jelentős mérföldkőhöz érkezett a moduláris automatizálási platformok és az okosgyár felé vezető úton. A gyártórendszerek modularizálására és a projekttervezés automatizálására alternatív megoldásként tekintenek – nem utolsósorban azért, mert nincs elegendő szakképzett dolgozó a műszaki területeken. De hogy jutottunk idáig? Milyen lépések vezettek minket erre a pontra?
Az ipar digitalizációja már tart egy ideje, de még nem alkalmazzák maradéktalanul. Vajon folytatódik a terjedése, és egyre gyakoribbá válik?
Thomas Punzenberger: Az ipar digitalizációjának számos meghatározása létezik, ahogy vállalatból is többféle van. Az okosgyárakban a gyártórendszerek kapcsolódnak egymáshoz és a távoli helyszíneken lévő rendszerekhez is, a saját IT-rendszerek mellett az ipari eszközök internetes hálózatán keresztül. Ez nem csupán azt jelenti, hogy a korábban analóg folyamatokat és a folyamatokkal kapcsolatban rögzített adatokat digitálisan fel lehet térképezni. Ha megfelelően használjuk, az OT és az IT kombinációja jelentős működési könnyebbséget kínál, és lehetővé teszi a vállalatok számára a hatékonyságuk és gyorsaságuk növelését és az ügyfélkiszolgálás fokozását a meglévő adatok egységesítése és értékelése révén. Ha egyszer rátalálnak erre az útra, a vállalatok kitartanak mellette, hiszen a digitalizációnak ez a formája mindig számos előnyt kínál a versenyképesség és az értékteremtés területén.
A COPA-DATA-t 1987-ben alapította, még mielőtt megszülettek volna olyan kifejezések, mint például az okosgyár, az IIoT, vagy az OT és IT közötti konvergencia. Számított erre a fejlődésre?
Thomas Punzenberger (középen) a COPA-DATA vezérigazgatója és Günther Haslauer (jobbra), a szoftvertervezési osztály alelnöke
Thomas Punzenberger: A digitális módszereket alkalmazó vállalatok fokozódó értékteremtése – ami már korábban is megfigyelhető volt – a COPA-DATA megalapításának központi eleme volt. A zenonnal olyan megoldást hoztunk létre, amely kiaknázza a digitális technológia által kínált lehetőségeket, és tervezésénél fogva segítséget nyújt az embereknek, hogy könnyebben végezhessék el a feladataikat, mint a hagyományos módszerekkel. Ebben a tekintetben, a szoftverekre fókuszáló megközelítésünkkel idejekorán megvalósítottuk a nagy részét annak, amit ma digitalizáció alatt értünk. A piaci igények és az igények által vezérelt műszaki kapacitás párhuzamosan, egymást is ösztönözve fejlődött az elmúlt 35 évben. Minden divatos kifejezés mögött a COPA-DATA minden fejlesztési törekvésének alapvető célja manapság az, hogy a berendezések működése biztonságosabbá, egyszerűbbé és átláthatóbbá váljon a felhasználók számára.
Hogyan illeszkedik a modularizálás és az automatizálás a digitalizáció szélesebb koncepciójába?
Thomas Punzenberger: Egyre jellemzőbb, hogy a gépeket és berendezéseket már nem egyszeri, monolitikus, teljes körű megoldásként gyártják. Mivel számos központi funkciót közvetlenül az ügyfelek kérnek minden alkalmazáshoz, manapság már megszokott, hogy a szabványos szerelvényekhez és ügyfél- vagy alkalmazásspecifikus fejlesztésekhez moduláris kialakítást biztosítanak. Csak a digitalizációnak köszönhető, racionális erőfeszítések által vált lehetővé a modulok felszerelése olyan vezérléstechnikával, amely révén könnyedén képesek együttműködni, vagy akár az Ipar 4.0 elvei alapján módosítani az összeállításukat.
Günther Haslauer: A zenon sikerének egyik titka, hogy a szoftver konfigurálható, így képes bármilyen komoly programozás nélkül alkalmazkodni a változó működési követelményekhez. A zenon univerzális csatlakozási lehetősége emellett leegyszerűsíti a moduláris gépek használatát. A globális szimbólumkönyvtárakkal és globális projektekkel, az XML importálással/exportálással, varázslókkal, VBA-val (Visual Basic for Applications) és add-inekkel a zenon már idejekorán lehetőséget nyitott az újrafelhasználásra. Ez továbbá a tervezési folyamatok modularizálását és automatizálását, valamint a dinamikus vagy módosítható konfigurálást is magával hozta.
Honnan eredt a zenon modularizálásának gondolata?
Thomas Punzenberger: Körülbelül 15 évvel ezelőtt azon gondolkodtunk, hogyan oldhatnánk meg az egyedi projektek kombinálását nagyobb, átfogó projektekké, hogy a lehető legjobban támogathassuk a változó gépészmérnöki és berendezéstervezési módszereket. A meglévő alkatrészek integrálásának lehetősége egy zenon-projektbe azonban mindig csak egyes elemekre vonatkozott, például a PLC programra, a szimbólumra vagy a változókra. Nem volt lehetőség olyan mikroprojektet létrehozni, amely mindezeket a szempontokat kombinálta volna, hogy azok alapján egy átfogó projektet lehessen felállítani. Ekkor született meg a „Smart Objects” (okos dolgok) ötlete.
Tizenöt év hosszú idő. A megvalósítás azonban nem indult el azonnal.
Günther Haslauer: Először azt gondoltuk, hogy a megvalósítás túl bonyolult lenne. Nem lenne elég változatlanul integrálni a meglévő projekteket. Hatalmas kihívásokkal találtuk szemben magunkat, amelyek elbizonytalanítottak a műszaki megvalósíthatósággal kapcsolatban. Csak 2019-ben döntöttük el, hogy megvalósítjuk a Smart Objects technológiát. Tudván, hogy rengeteg erőfeszítésünkbe fog kerülni, hogy a felhasználók számára is egyszerűen használhatóvá tegyük, a professzionális szolgáltatásokra alapozva összeállítottuk a „tartalom és sablonok” csapatunkat, hogy felmérjük néhány kulcsfontosságú partnerünk igényeit.
Mi volt a moduláris automatizálási platform felé vezető következő lépés?
Thomas Punzenberger: A 2015 óta fejlesztett modultípus csomag (MTP) szabványos megoldásként foglalta el a helyét, különösen a feldolgozóiparban. Szabványos nyelvet használ a műszaki terméktulajdonságok leírására, és egy digitális üzleti kártyát is kínál MTP fájl formájában. Gépek által olvasható információkat tartalmaz arról, hogy mire képes egy adott komponens, milyen interfészekkel rendelkezik, és milyen érzékelők és/vagy aktuátorok érhetőek el hozzá.
Günther Haslauer: Az ügyfeleknek tudniuk kell csatlakoztatni a különböző gyártók különböző eszközeit, beleértve, de nem kizárólag a hardvereket is. Az adatmodelljeik és funkcióik előre meghatározott leírása lehetővé teszi a megfelelő szoftvermodulok létrehozását. Az egyedi modulokat össze lehet hangolni a zenonnal, és egy automatizálási projektté kombinálhatók.
Elmagyarázná, hogy pontosan mit jelent a moduláris összehangolás, és milyen lehetőségeket lát benne?
Thomas Punzenberger: Hiszünk abban, hogy a moduláris összehangolás az automatizálás jövője. Az MTP-komponens megközelítésben a modulok nem csupán a hardvert képviselik, hanem a viselkedését is. Bárki, aki tudja ezt, programozás nélkül meg tud tervezni egy szoftvert. Kicsit olyan, mint egy karmester: értenie kell a zenét, és ismernie kell minden részt vevő hangszert, a tulajdonságaikat – de ezeknek nem kell egymást irányítaniuk ahhoz, hogy egy kerek egészként működjenek. Ehhez hasonlóan a moduláris összehangolásnál a felhasználók olyan emberekre bízhatják a rendszer kialakítását, akik jól ismerik a gyártási vagy folyamatszervezési kérdéseket, de nem rendelkeznek részletes IT-ismeretekkel.
Hogyan történik a modulok és modulcsomagok összehangolása a zenonban?
Günther Haslauer: A magasabb szintű folyamat-összehangolási rétegben (zenon POL) az MTP fájlokat importáljuk, és Smart Object sablonokká konvertáljuk. Ezeket a zenon-projektekben a natív objektumokhoz hasonlóan lehet kezelni. A zenon MTP Studio lehetővé teszi a mélyebb szoftverismeretekkel nem rendelkező alkalmazottak számára, hogy teljes körű vezérlőrendszereket generáljanak a moduláris csomagok összehangolásával, konvertált MTP fájlok formájában. Így sok időt lehet megspórolni, és elkerülhetőek olyan problémák, amelyek előfordulhatnak, amikor a különböző szakemberek eltérő nyelvet használnak.
