Oliver Falck, a müncheni egyetem ifo gazdaságkutató intézetének vállalatgazdasági és új technológiai osztályának vezetője az "ifo Schnelldienst" kiadványban megjelent cikkében azt írta: "az autóiparban már folyamatban van a dezindusztrializáció az e-mobilitásra való átállás miatt". A gyártásban leépülő kapacitás pedig már most is, és a jövőben várhatóan még inkább az akkumulátorgyártás, a szoftverszolgáltatások és a digitális üzleti modellekkel kapcsolatos feladatok felé áramlik – tette hozzá.
A német gyártók termelési kilátásait elsősorban a versenyképességbeli eltolódások határozzák meg, különösen az Egyesült Államok és Kína viszonylatában. A megszakadt ellátási láncok, a nyersanyaghiány és a jelentősen megemelkedett energiaárak súlyos terhet rónak a német vállalatokra. A lényegesen olcsóbb energiaköltségek és az Egyesült Államok támogatási politikája miatt félő, hogy különösen az energiaigényes vállalatok elvándorolnak, és Németország mint ipari helyszín veszít jelentőségéből.
Felgyorsulhat az iparág átalakulása
Mindazonáltal – ahogy a dokumentum megállapítja – az energiaválság nem feltétlenül osztja újra a lapokat, hanem sokkal inkább felgyorsítja a már egyébként is folyamatban lévő strukturális átalakulást a feldolgozóiparban. A feldolgozóipar energiaintenzitása ugyanis már a kilencvenes évek óta folyamatosan csökken Németországban, mégpedig két tényező miatt. Egyrészt az ágazatok közötti megoszlás átrendeződése, másrészt a termelékenység hatékonyságának javulása miatt. Arra lehet számítani, hogy az energiaválság mindkét folyamatot fel fogja gyorsítani. Ebből pedig nem feltétlenül következik, hogy a magasabb energiaárak feltétlenül dezindusztrializációhoz vezetnének – vélekedik a szakember.
Belsőégésű technológiával 2019-ben mintegy 447 ezren állítottak elő különféle járműipari termékeket. Ezeket a munkahelyeket közvetlenül érinti az elektromos motorokra való átállás – többek között azért, mert az elektromos motorok gyártása sokkal kevésbé bonyolult, mint a belsőégésű motoroké. "Az autógyártók még mindig párhuzamosan gyártanak járműveket mindkét hajtási típussal. Ennek a kettős szerkezetnek a lebontásával a gyártási foglalkoztatás csökkenése fel fog gyorsulni a következő években" – mondja Falck. Rámutatott azonban, hogy például az informatikai területeken foglalkoztatottak száma 2013 óta közel másfélszeresére nőtt.
A megváltozott geopolitikai környezetben alapvetően a Kínához és az Egyesült Államokhoz fűződő viszony határozza meg a német autóipar jövőbeni versenyhelyzetét, és így a termelési volumeneket is – mondja Falck. A Teslának köszönhetően az Egyesült Államok jelenleg a világ legnagyobb elektromosautó-gyártója. A német autógyártók viszont Kínában lényegesen több járművet gyártanak, mint Németországban. A kínai vállalatok jelentősége az autóiparban is ugyanúgy növekszik mint más területeken: egyre több belföldi konkurens gyártó lép be a kínai piacra. A kínai BYD és a SAIC már a világ 10 legnagyobb elektromosautó-gyártója közé küzdötte fel magát.
Egyre több elektromos autót exportál Németország
A szövetségi statisztikai hivatal (Destatis) adatai szerint a német autóexport és autóimport legnagyobb részét tavaly is a hagyományos, belső égésű motorral szerelt kocsik tették ki, de egyre nagyobb az elektromos autók szerepe. Tavaly 500 ezer tisztán elektromos meghajtású kocsit exportáltak Németországból, 24,2 milliárd euró értékben. Ez csaknem kétharmados - 65 százalékos - növekedés az egy évvel korábbi 300 ezerhez képest. A kivitel értéke még nagyobb mértékben nőtt, majdnem megduplázódott a 2021-es 12,6 milliárd euróhoz képest. A legfontosabb piac az Egyesült Királyság és az Egyesült Államok, 14 százalékos, illetve 13 százalékos részaránnyal.
A hagyományos meghajtású autók exportja viszont a darabszámot tekintve kissé csökkent, 1,49 millióról 1,48 millióra, az értéket tekintve pedig jóval kisebb mértékben nőtt, 48,6 milliárd euróról 55,5 milliárd euróra. A legfontosabb piac Kína és az Egyesült Államok volt 14 százalékos, illetve 12 százalékos aránnyal. Az elektromos meghajtási technológia előretörését mutatják a behozatali adatok is; tavaly 358 ezer tisztán elektromos meghajtású kocsit importáltak 10,5 milliárd euró értékben, 2021-ben pedig 293 ezret, 7,6 milliárd euróért.
Ezzel szemben a hagyományos meghajtású kocsik importja jelentősen csökkent 2022-ben az egy évvel korábbihoz képest, 1,2 millió darabról egymillióra, az import értékét tekintve 24,3 milliárd euróról 23,5 milliárd euróra. A Destatis autóipari körképében kiemelte, hogy továbbra is ez a német feldolgozóipar legnagyobb bevételű ágazata. Az autók és autómotorok gyártásával foglalkozó 63 vállalkozás tavaly minden korábbinál nagyobb, 385,1 milliárd eurós bevételt ért el.
Ez 30,4 százalékos növekedés a 2021-es 295,4 milliárd euróhoz képest, és 21,3 százalékkal meghaladja az ágazat termelési láncolatait megzavaró koronavírus-világjárvány előtti utolsó évben, 2019-ben elért 317,5 milliárd eurót. A növekedés részben az árak emelkedésének tulajdonítható – mutatott rá a statisztikai hivatal. Hozzátették, hogy az autóipar forgalma a teljes feldolgozóipari bevétel 17,4 százalékát tette ki. Az autóipari cégek főként exportra termelnek, a bevétel 76 százalékát a külföldi értékesítés biztosította.
