Ezt a tendenciát erősítik a dolgok internetének (IoT) terjedése és a koronavírus-járvány digitalizációs hatásai, továbbá az 5G hálózatok bevezetése is, amit jól mutat, hogy szakértők szerint 2025-re 75 milliárd IoT-eszköz kapcsolódik majd egymáshoz. Ez az adatrobbanás minden eddiginél nagyobb mértékben növeli a szerverparkok iránti igényt az adatok keletkezési helyének közelében, a peremhálózaton, hiszen ennek a rengeteg információnak a tárolására és feldolgozására új, főként helyi mikroadatközpontok létrehozására van szükség.
Mindez hatalmas lehetőségeket kínál az üzleti innováció számára, de a vállalatoknak számos kihívással is szembe kell nézniük a Kingston Technology szakértői szerint. Az 5G folyamatban lévő globális bevezetése, valamint az edge computing (peremhálózati számítástechnika) és az IoT elterjedése radikálisan átformálja a digitális ökoszisztémát. Magyarországon tavaly októberben elsőként a Vodafone vezette be az 5G mobilszolgáltatást Budapest számos pontján, azóta pedig már a Telekom is biztosít kereskedelmi forgalomban 5G elérést.
A hálózatfejlesztéseknek köszönhetően év végére mindegyik szolgáltatónál hozzáférhetővé válik majd az ötödik generációjú mobilkommunikációs rendszer hazánkban. „Ez egy olyan mértékű változás, amely lehetővé teszi a hatalmas adattömegek kezeléséhez szükséges infrastruktúra fejlesztését. Ennek részeként több adatközpont létrehozására van szükség, hiszen már ma is annyi adat keletkezik, hogy megtelítik a világ szerverparkjait” – mondta Kaszál Norbert, a Kingston Technology Magyarországért és Szlovéniáért felelős üzletfejlesztési menedzsere.
Fénysebességgel hasító 5G
A Cisco legújabb Annual Internet Report (AIR) előrejelzése szerint 2023-ra világszerte már a mobilok 10 százaléka 5G-t fog használni, amelyek sebessége átlagban 575 Mbps lesz, azaz 13-szor gyorsabb, mint egy átlagos mobilkapcsolat. Ez a teljesítmény számtalan szektorban lehetővé teszi a mesterséges intelligencia (AI), valamint a különböző IoT-alkalmazások további elterjedését, beleértve az okosotthonokat, okosépületeket, okosvárosokat és okosgyárakat, az önvezető autókat és a hálózatba kapcsolt egészségügyi eszközöket.
Ám minél több innovatív alkalmazást vezetünk be a peremhálózaton, annál több adat keletkezik, ennek feldolgozáshoz és a tároláshoz pedig még több adatközpontra lesz szükség. Mindennek következtében nem kizárólag a gigantikus felhő-adatközpontok, hanem sokkal inkább a felhasználókat helyben kiszolgáló kis adatközpontok iránt nő az igény. Ezek a hálózat peremére telepített eszközök ugyanis kézenfekvő, gyors és költséghatékony megoldást kínálnak az információk helyi feldolgozására és elemzésére.
Mikroadatközpontok a hálózat peremén
A világ egyre összekapcsoltabbá válásával és az adatközpontok fejlesztésével kiterjedt adatgyűjtés válik lehetővé, melynek révén a cégek új szolgáltatásokat és termékeket hozhatnak létre, és újfajta módon léphetnek kapcsolatba ügyfeleikkel. Ehhez azonban a vállalatoknak már most fel kell készülniük az 5G forradalomra, és meg kell határozniuk, milyen technológiákkal érhetik el a rövid, illetve hosszú távú céljaikat, hogy a megfelelő megoldásokba fektessenek be. Egyúttal olyan jelentős kihívásokat is szem előtt kell tartaniuk, mint az infrastruktúra finanszírozása, a szükséges teljesítmény és kapacitás biztosítása, az adatközpontok energiafogyasztása vagy az információbiztonság.
A távközlési cégek jól járnak az 5G hálózatok kiépítésével, ezért várhatóan az IoT-alkalmazások és peremhálózatok infrastrukturális támogatásában is részt vesznek. A kisebb, speciálisabb adatközpontok átalakítása azonban időigényes és költséges, ezért a telekommunikációs társaságok előreláthatóan a közszféra szereplőivel és a technológiai vállalatokkal közösen fogják kiépíteni az új digitális infrastruktúrát, amely óriási teljesítményt és kapacitást igényel a valós idejű válaszadáshoz.
„Az adatközpontok számára állandó feladatot jelent az egyre növekvő információmennyiség feldolgozása és tárolása, ezért a folyamatos és magas színvonalú teljesítmény fenntartása napi 24 órában az év 365 napján alapvető fontosságú, függetlenül a helytől. Ebben egyre fontosabb szerephez jut az SSD-technológia. A Kingston Technology egyike azoknak a vállalatoknak, amelyek elébe mennek ezeknek az igényeknek, és kifejezetten üzleti szerverek és adatközpontok számára gyárt nagykapacitású SSD-meghajtókat, illetve szervermemóriákat.
Ezek a megoldások garantálják a folyamatos teljesítményt és a magas minőséget, még a legszélsőségesebb körülmények között is, amelyek egyre gyakoribbak. Emellett ezekkel az eszközökkel a cégek nagyobb méretű tárhelyet hozhatnak létre változatlan alapterületen, ami a számítási felhő minden korábbinál gyorsabb ütemű terjedése miatt fontos szempont” – hangsúlyozta Kaszál Norbert.
A teljesítménnyel párhuzamosan az adatközpontok energiaigénye is hatalmas: 2025-re ezek a létesítmények felelhetnek a világ energiafogyasztásának ötödéért, ami mellett a legtöbb ország egyedi energiafogyasztása eltörpül. Az IT-szállítók ezért a szén-dioxid-lábnyom csökkentése érdekében egyre fenntarthatóbb megoldásokat keresnek, amire a nagy szerverparkoknál számos innovatív példát találunk. A mikroadatközpontokat azonban nem építhetjük a sarkkör közelébe vagy a tenger alá, hogy szabadhűtéssel tegyük őket környezetbaráttá, így esetükben újabb zöld technológiák alkalmazására lesz szükség.
Az egyik lehetséges megoldás, ha a cégek merevlemezről SSD-re váltanak, amivel jelentősen csökkenthetik energiafogyasztásukat. Ezenfelül a szervezeteknek azokat az újfajta kiberbiztonsági kockázatokat is el kell tudniuk hárítani, amelyeket az IoT-eszközökön és a peremhálózatokon egymással közvetlenül kommunikáló gépek hordoznak, fenyegetést jelentve a felhasználók személyes adatainak biztonságára. A kihívások leküzdéséhez az informatikai szállítók feladata, hogy olyan új technológiákat fejlesszenek, amelyekkel a vállalatok optimalizált tárkapacitással, hatékonyabb tömörítéssel, gyorsabb szerverekkel, továbbá kiterjedten alkalmazható titkosítással válaszolhatnak a peremhálózati környezet kihívásaira.
