Autóipari akkumulátor tesztlabor és kutatás-fejlesztési központ alakul
Magyarországon új, világszínvonalú autóipari akkumulátor-tesztlabor és kutatás-fejlesztési központ jön létre a Bay Zoltán Kutatóközpont és a kínai CAERI (China Automotive Engineering Research Institute) együttműködésében.

 

A kétoldalú szándéknyilatkozatot a HUN-REN székházban megrendezett első “Kínai–Magyar Innovációs Nap” keretében írta alá Schmidt Balázs, a Bay Zoltán Kutatóközpont ügyvezető igazgatója és Liu Anmin, a CAERI elnöke. Az innovációs napot Gulyás Balázs, a HUN-REN elnöke nyitotta meg.

„A HUN-REN Magyar Kutatási Hálózat küldetése, hogy a magyar tudomány legjobb képességeit összekösse a nemzetközi tudományos és innovációs ökoszisztémákkal, és ezzel hozzájárulunk, hogy a kutatási eredményekből valós gazdasági és társadalmi érték szülessen. Olyan országos tudáshálózat vagyunk, ahol az ötletekből fejlesztések, technológiák és megoldások jönnek létre. A mai világban a tudás önmagában nem elég. A kutatás akkor válik értékké, ha nemzetközi partnerhálózatban fejlődik, ha találkozik az iparral és be tud lépni a globális innovációs körforgásba” – mondta Gulyás Balázs, a HUN-REN Magyar Kutatási Hálózat elnöke az első Kínai–Magyar Innovációs Nap megnyitóján.

Gulyás Balázs a kínai delegáció előtt ismertette, hogy a HUN-REN a tevékenységét a Kormányzat által elfogadott Neumann János Program irányelvei mentén folytatja, amelyek az egészséges élet, a digitalizáció, a mesterséges intelligencia, a kiberbiztonság és a fenntarthatóság területein határozzák meg a kutatási prioritásokat. A Magyar Kutatási Hálózat célja, hogy a magyar tudományos és innovációs ökoszisztéma zászlóshajója legyen, amely a kutatási eredményeivel közvetlenül szolgálja a magyar állampolgárokat.

Az együttműködés mérföldkő a magyar ipar és kutatás számára

„Kutatási eredményeinket nem az asztalfióknak készítjük: célunk, hogy azok mielőbb beépüljenek a gazdasági és társadalmi értékláncba, és kézzelfogható hasznot hozzanak az emberek életében” – hangsúlyozta. A HUN-REN a jövőben tovább erősíti nemzetközi kapcsolatait, különös tekintettel a kínai tudományos együttműködésekre. „A magyar tudomány szerves része a globális tudományos közösségnek. Nyitottak vagyunk minden olyan partnerségre, amelyek közös eredményeket, közös fejlődést hozhatnak” – zárta gondolatait Gulyás Balázs, a HUN-REN elnöke.

 

 

A konferencia során az EVE Power Hungary és a Bay Zoltán Kutatóközpont együttműködési szándéknyilatkozatot írt alá az akkumulátoripari szennyvízkezelés közös fejlesztéséről, amely a fenntarthatósági innovációk egyik fontos iránya. „Ma már a kínai autóipar diktálja a tempót az egész világnak. Stratégiai célunk, hogy Magyarországon olyan alkalmazott kutatás-fejlesztési kapacitások jöjjenek létre, amelyek világszínvonalat képviselnek” – mondta Schmidt Balázs, a Bay Zoltán Kutatóközpont ügyvezető igazgatója.

A tervezett tesztlabor és fejlesztési központ nemcsak a magyar kutatóknak nyit új lehetőségeket, hanem a hazai kkv-knak is, akik így bekapcsolódhatnak a globális technológiai értékláncba. A létrejövő spin-off vállalat mérföldkő a magyar ipar és kutatás számára: az együttműködés erősíti a hazai innovációs ökoszisztémát, és hozzájárul ahhoz, hogy Magyarország stratégiai híd szerepet töltsön be Európa és Ázsia között az alkalmazott kutatás és ipari fejlesztések terén.

A Bay Zoltán Kutatóközpont immár több mint három évtizede a magyar alkalmazott kutatás egyik meghatározó szereplője és proaktív alakítója. Nemzetközi jelenlétének megerősítésére évek óta építi ázsiai kapcsolatrendszerét, amelynek eredményeként technológiai transzfer központok jöttek létre Budapesten és Csungkingban. Ezek célja a kutatási eredmények piaci hasznosításának elősegítése és a közös fejlesztések ösztönzése. A most aláírt megállapodás ennek a folyamatnak a stratégiai folytatása, amely új szintre emeli a kínai–magyar tudományos és ipari együttműködéseket.

Liu Anmin, a China Automotive Engineering Research Institute (CAERI) vezérigazgatója kiemelte Magyarország híd szerepét az innovációs folyamatokban Kína és Európa között. Rámutatott, hogy az autóipar példátlan átalakuláson megy keresztül, ezért a jövőben még nagyobb hangsúlyt kívánnak fektetni a nemzetközi kapcsolatokra és az európai kutatási együttműködésekre, amelyeket az innováció egyik legfontosabb forrásának tekintenek.

Mei Huiling, a csungkingi Hi-Tech Transfer Centre vezérigazgatója bemutatta a már működő kínai–magyar technológiai projekteket. Úgy fogalmazott, hogy a most aláírt megállapodások új áttöréseket hozhatnak a két ország tudományos kapcsolatában. Arra biztatott minden résztvevőt, hogy őrizzék meg és erősítsék a jól működő gyakorlatokat, „mert ezek közös előmozdítói lehetnek a technológiai és tudományos értéklánc fejlődésének”.

Az eseményen Horváth Viktor, az Energiaügyi Minisztérium energiaátmenetért felelős helyettes államtitkára elmondta, az energiaszektor jelenlegi átalakulásában fontos, hogy a kutatási és innovációs eredményeket a szakpolitikai döntésekbe is beépítsék. Ebben pedig nemcsak a vállalatokra, hanem a HUN-REN kutatóintézeteire is partnerként számítanak.

Bódis László, a Kulturális és Innovációs Minisztérium innovációért felelős helyettes államtitkára hangsúlyozta: „A célunk, hogy a magyar kutatóintézetek és egyetemek meghatározó szerepet játsszanak Magyarország technológiai fejlesztésében. Ehhez szükséges, hogy a kutatások fókuszába a releváns társadalmi és gazdasági kihívások megoldását helyezzük.” Hozzátette, szerinte a Bay Zoltán Kutatóközpont együttműködése a kínai partnerrel jól példázza, hogy a magyar kutatók a világ legfejlettebb technológiai területein is versenyképes tudással bírnak.

 

| Illusztrációk: Adobe Stock

Tudományos iránytű a logisztikában: 
megjelent a Logisztikai Évkönyv 2026
December 11-én debütált a Logisztikai Évkönyv 2026, amely a Magyar Logisztikai Egyesület (MLE) évtizedek óta megjelenő tudományos kiadványának legújabb kötete. Idén több mint 300 oldal terjedelemben, összesen 19 tanulmány kapott benne helyet.
Két versenytárs összefogása hozott áttörést az antianyag rejtélyének kutatásában
A japán T2K és az amerikai NOvA neutrínókísérletek közös elemzése olyan mérési pontosságot eredményezett, amely közelebb vihet az Univerzum anyag–antianyag aszimmetriájának megértéséhez.
Tovább terjeszkedik a narancsvidék
Amikor valaki gépet vásárol, pontosan mérlegeli, hogy mit kap a pénzéért. Azt akarja, hogy a gép hosszú évekig megbízhatóan működjön és ki tudja hozni a berendezésben rejlő értékteremtő potenciált.
2025: a leépítések éve – amikor az interim menedzsment válik kulcsstratégiává
Az elmúlt hónapokban Magyarország ipari szektorában több jelentős szervezeti átalakulás és létszámcsökkentés zajlott le, sok vállalat számára vált kérdéssé, hogyan biztosítsák a működés stabilitását akkor, amikor a hagyományos toborzás és új állandó vezető felvétele nem járható út.
A debreceni BMW gyár hatásai a régióra
A debreceni autóipari beruházásoknak köszönhetően a cívisváros a közép-európai autóipar új központjává vált, amely jelentős hatást gyakorol Debrecen életére. Ezek tanulmányozására a Debreceni Egyetemen DEB AUT néven kutatócsoport jött létre.