Automatizálás járvány idején
A tavalyi év kevés vállalat számára bizonyult maradéktalanul sikeresnek, de azok a cégek, akik az automatizálást helyezték tevékenységük középpontjába, nem csalódtak.

 

A vírusjárvány okozta munkaerőhiány alaposan átrendezte a korábban kiszámítható és megszokott munkarendet. Az egyre súlyosbodó helyzetben munkáltatónak és munkavállalónak egyaránt új megoldásokat kellett keresniük, hogy a termelés folyamatossága fenntartható legyen.

Sokan úgy gondolták, hogy ebben a helyzetben az egyik kiutat az intenzív automatizáció jelentheti. Mindezt a számok is alátámasztják: Magyarországon az automatizálási kedv nemhogy csökkent volna a 2020-as visszaesés és a beruházások kényszerű leállítását követően, de 2021-ben többszörösére nőtt a megrendelésállomány a Fanuc Hungary Kft.-nél is. Mezei Tamás, a vállalat ügyvezetője így alapvetően pozitívan értékelte a lezárult pénzügyi évet.

Felfutó termelés, rekordszintű rendelésállomány

A pandémia első hullámát követő leállás, majd a pár hónappal később történő újraindulás komoly kihívást jelentett a gyártó vállalatoknak és a beszállítóiknak egyaránt. „Számos beruházást leállítottak vagy elhalasztottak, ezért először szembe kellett néznünk azzal, hogy visszaestek a megrendelések” – magyarázza Mezei Tamás, majd hozzáteszi, hogy „ezután pedig azt láttuk, hogy pár hónappal később az egész szektor újraindul. Az ipari termelés még a logisztikai nehézségek ellenére sem állhatott le, mert a termékekre szükség volt”.

Ennek köszönhetően a Fanuc Hungary Kft. a 2021-es pénzügyi évet az eddig rekordévnek számító 2018-asnál is jobb eredményekkel zárta. „Hasonló növekedést várunk 2022-től is, a kilátásban lévő megrendelések és az előkészítés alatt álló projektek száma biztató ebből a szempontból” – mondja az ügyvezető.

 

Mezei Tamás, a Fanuc Hungary Kft. ügyvezetője (Kép: Fanuc)

 

A növekedésben pedig annak is szerepe van, hogy a Fanuc új kollaboratív robotcsaládja, a CRX-sorozat 2022-ben tovább bővül, így már 4 és 25 kg teherbírás között kínál robotkarokat, amelyek az emberekkel együtt is biztonságosan dolgozhatnak. „Az automatizálásban ennek egyre nagyobb szerep jut, hiszen a munkaerő kiváltását célzó robotberuházások nagy részében olyan feladatokat kell ellátnia a gépeknek, amiket az emberekkel szorosan együttműködve kiviteleznek. Ezekben a helyzetekben első számú feltétel a biztonság” – fejti ki Mezei Tamás. Ilyen feladatok elvégzésében a kollaboratív robotok verhetetlenek.

Kihívások az újraindulás után

A termelés felfutása hirtelen megugró keresletet idézett elő, ami egyrészt az alapanyaghiány, másrészt az ellátási láncok akadozása miatt tűnik nehezen kiszolgálhatónak. „Mindkét problémára igyekszünk megoldást találni. A gyártást úgy ütemezzük és globálisan úgy tervezzük, hogy figyelembe vesszük a projektek készültségi állapotát, a gépek átadásának határidejét. Ezzel tudjuk támogatni a partnereinket” – jegyzi meg az ügyvezető. A határidők tartásának másik eszköze az ügyfelekkel való szoros kapcsolattartás és a folyamatos kommunikáció.

„Arra kérjük a partnereinket, hogy már a projekttervezés korai szakaszában vonjanak be minket. Ha látjuk, hogy mikorra várható a megrendelés, illetve ha előre tudjuk, hogy milyen eszközökre és gépekre lesz szükségük, akkor mi is tudunk gondoskodni a megfelelő készletről.” Ezzel együtt azonban fontos, hogy a megrendelők is számoljanak a szállítási idők növekményével, amit az említett hatások idéznek elő. „Megemlíteném továbbá azt is, hogy sokan előrelátóan, az aktuálisan szükséges mennyiség többszörösét rendelik meg egyszerre, hogy később ne kelljen várniuk az alkatrészekre. Ezzel ugyancsak nő a megrendelt és leszállítandó eszközök száma, ami szintén kihívást jelent számunkra a gyártásban és a rendelések teljesítésében” – teszi hozzá.

 

A termelés felfutása hirtelen megugró keresletet idézett elő, ami egyrészt az alapanyaghiány, másrészt az ellátási láncok akadozása miatt tűnik nehezen kiszolgálhatónak (Kép: Fanuc)

 

A dinamikus növekedés mellett új kihívást jelent az is, hogy Magyarországon és globális szinten egyaránt új ágazatok automatizálása került a középpontba. Azok a lassabban innováló szektorok, ahol a robotizáció korábban kevésbé volt jellemző, mint például az élelmiszeripar, most az emberi munkaerő hiányával kell, hogy számoljanak – ezt pedig az automatizálás bevonásával igyekeznek orvosolni.

„Magyarországon mégis azt látjuk, hogy az autóipar után az orvostechnikai eszközök gyártásának az automatizálása növekedett a legnagyobb mértékben. Itt sok helyen olyan gyártósorokra van szükség, ahol emberi kéz nem is érinti meg a termékeket, tehát egyértelmű, hogy robotokat kell alkalmazni” – emeli ki Mezei Tamás. Összességében pedig az figyelhető meg, hogy a legtöbb ipari szereplő ahol tud, ott automatizál. Keresik a helyét és a lehetőségét az új megoldások alkalmazásának.

Az autóipar nem húzta be a kéziféket

Az autóipar továbbra is vezető a gyártásautomatizálásban az ügyvezető szerint: „Mindenképpen ez a legaktívabb szektor, és a legnagyobb rendeléseket is ezek a cégek adják le felénk. Év végén több száz robotot szállítunk majd a győri Audi gyárba, a Debrecen mellett épülő BMW üzembe pedig majdnem egy nagyságrenddel több, 800 – 1 000 darab ipari robotkar kerül majd. Ezekkel a hatalmas darabszámokkal már előre kell kalkulálnunk, hogy minden időben megérkezzen.”

Ezek az óriásberuházások egyáltalán nem utalnak arra, hogy az autóipar megtorpant volna a járványhullámok között. Bár az új autókra egyre többet kell várnia a vásárlóknak – a hiányzó alapanyagok és alkatrészek miatt –, az autógyárak mégis fejlesztenek és optimalizálnak. „Ehhez az automatizálás is hozzátartozik, felkészülnek a rendelések kiszolgálására, és azzal terveznek, hogy olcsóbb országokban, de Európán belül termeljenek. Ez kedvez Magyarországnak” – magyarázza Mezei Tamás.

Így jól látszik, hogy a pandémia tulajdonképpen nem jelent visszaesést az autóipari gyártók számára itthon sem. Az automatizálásra minden tekintetben szükség van ahhoz, hogy az ingadozó keresletet ki tudják szolgálni.  A képet azonban tovább árnyalja az ukrajnai konfliktus, amely egyben egy fémipari problémát is jelent a szektor számára. Tehát egy többforrású bizonytalan helyzetben kell a fellendülésben helytállni. A Fanucnak ez 2021-ben sikerült, 2022-nek pedig ugyanezzel a céllal vágnak neki.

 

(Forrás: autopro | Fanuc)

(Nyitókép: Fanuy)

Tudományos iránytű a logisztikában: 
megjelent a Logisztikai Évkönyv 2026
December 11-én debütált a Logisztikai Évkönyv 2026, amely a Magyar Logisztikai Egyesület (MLE) évtizedek óta megjelenő tudományos kiadványának legújabb kötete. Idén több mint 300 oldal terjedelemben, összesen 19 tanulmány kapott benne helyet.
Két versenytárs összefogása hozott áttörést az antianyag rejtélyének kutatásában
A japán T2K és az amerikai NOvA neutrínókísérletek közös elemzése olyan mérési pontosságot eredményezett, amely közelebb vihet az Univerzum anyag–antianyag aszimmetriájának megértéséhez.
Tovább terjeszkedik a narancsvidék
Amikor valaki gépet vásárol, pontosan mérlegeli, hogy mit kap a pénzéért. Azt akarja, hogy a gép hosszú évekig megbízhatóan működjön és ki tudja hozni a berendezésben rejlő értékteremtő potenciált.
2025: a leépítések éve – amikor az interim menedzsment válik kulcsstratégiává
Az elmúlt hónapokban Magyarország ipari szektorában több jelentős szervezeti átalakulás és létszámcsökkentés zajlott le, sok vállalat számára vált kérdéssé, hogyan biztosítsák a működés stabilitását akkor, amikor a hagyományos toborzás és új állandó vezető felvétele nem járható út.
A debreceni BMW gyár hatásai a régióra
A debreceni autóipari beruházásoknak köszönhetően a cívisváros a közép-európai autóipar új központjává vált, amely jelentős hatást gyakorol Debrecen életére. Ezek tanulmányozására a Debreceni Egyetemen DEB AUT néven kutatócsoport jött létre.