Az információs technológia jövője avagy a Moore-törvény érvényessége
Számos kutató vélekedik úgy, hogy közeledünk a Moore-törvény érvényességének végéhez és a gyártástechnológia egyre kevésbé lesz képes kiszolgálni a piac elvárásait. A Deloitte szakértői szerint koncepcionálisan új megközelítésre van szükség.

 

A hagyományos számítógépek architektúrájának ereje hosszú évekig a technológia rugalmasságában rejlett: ha nagyobb kapacitásra volt szükség, több és erősebb eszközt vásároltak a vállalatok. Ezzel szemben az extrém nagy számítási teljesítményt igénylő feladatok, mint a pénzügyi modellezés, képfelismerés, vagy gépi tanulás megoldhatatlan feladat elé állítják a hagyományos számítástechnikai infrastruktúrát.

A múlt teljesítménye nem garancia a jövőbeni megtérülésre

Az elmúlt körülbelül ötven év számítástechnikai és gazdasági fejlődése erősen kötődött Moore-törvényéhez: a chipekbe ültetett tranzisztorok mennyisége és a kapcsolódó számítástechnikai teljesítménynövekedés átlagosan kétévente megduplázódott. A chipgyártók a szilíciumlapkákra még több tranzisztort akarnak beültetni, de ebben a folyamatban egyre gyakrabban fizikai korlátokba ütköznek. Sokan úgy vélik, közeledünk a Moore-törvény jelentette út végéhez.

 

Mindez nem jöhetne rosszabbkor, hiszen az üzleti igények növekedése egyre intenzívebb terhelést jelent a jelenlegi infrastruktúrák működtetését illetően. Ez előrevetít egy másik dilemmát is mind a vállalati, mind pedig az állami szféra szereplői számára: hogyan feleljenek meg az egyre szigorúbb karbonkibocsátási előírásoknak, miközben számítástechnikai kapacitásaikat kell növelniük. – mondta Subert Péter, a Deloitte Magyarország technológiai tanácsadás üzletágának szenior menedzsere.

 

Az NVIDIA vezérigazgatója, Jensen Huang szerint a Moore-törvény nélkül a kapacitásigények növelése egekbe emeli az adatközpontok energiafelhasználását, amely újabb kihívást jelent a vállalatok számára. A döntéshozóknak viszont annak ellenére sem kell feladni terveiket, hogy a technológiai fejlődés lassul. Sokkal inkább koncepcionálisan új megközelítésekre van szükség az üzleti fejlődés fenntartásának érdekében.

 

 

Automatizáció: Elsősorban a felhőmigrációs projekteknél adódik remek alkalom automatizált eszközök használatára. A régi kódok átmásolása helyett – ami nem is mindig sikeres –, érdemes részletesen elemezni az újraírás, a modernebb programnyelvre történő fordítás előnyeit. Az USA Utah államának családtámogatási hivatalában például a mainframe-en futó COBOL kódot automatikus eszközökkel átírták JAVA-ra. A hivatal technológiai vezetője szerint ezzel teljesítménynövelést tudtak elérni.

Megfelelő helyen a megfelelő időben: A számítástechnikai eszközök leterheltségénél érdemes megvizsgálni, hogy milyen további intelligens eszközök csatlakoztathatók az infrastruktúrához. A belga Colruyt kiskereskedelmi vállalat úgy növelte a hatékonyságot, hogy az IT környezet, az ERP rendszer és az egyre intelligensebb operatív (OT) eszközök közötti integráció megvalósítása révén a számítástechnikai kapacitásnövekedés mindig csak ott és akkor jelenik meg, amikor az leginkább szükséges.

Céleszközök: Speciális helyzetekben a technológia óriási lehetőséget jelenthet a hatékonyabb és innovatív vállalati környezet kialakításához. Ilyenek például a grafikus processzorok (GPU) megjelenésével létrejövő tanítható mesterséges intelligencia (AI) modellek. A Deloitte kutatásai szerint a felhőbe telepített GPU eszközök használatával az AI modellek betanítási költségei a hatodára, a betanítás idejük pedig az ötödére esett vissza.

A jövő: a bináris technológián túl

A teljesítménykorlátok megkerülésére a kutatóközpontok és technológiai vállalatok új megoldások kidolgozásán fáradoznak. Elképzelhető, hogy a megoldást a kvantumszámítógépek jelenthetik majd a jövőben, melyeknek fizikai és logikai működési elve is teljesen eltér a ma használt eszközeinktől. Az ezen az elven működő gépek kvantumfizikai jelenségeket használnak fel a nagymennyiségű adat tárolására és a döntések gyors meghozatalára, mindezt alacsonyabb energiafelhasználás mellett.

A kvantumtechnológia mellett ígéretes új terület az emberi agy neurális hálózatát modellező architektúra, melyben a tranzisztorok a neuronokhoz hasonlóan hálózatba kötve kommunikálnak egymással. Alkalmazhatósága széles skálán mozog, valamint jól illeszkedik a mesterséges intelligenciával kapcsolatos problémák megoldásához.

 

Bármilyen ígéretesek is a jövő új technológiái, nem mindenre jelentenek gyógyírt. Velük szemben is felmerülnek környezetvédelmi, fenntarthatósági kérdések, amikre jelenleg még nincsenek jó válaszaink. A CPU és társai még jó sokáig velünk maradnak, hogy a vállalatok hagyományos, mindennapi számítástechnikai igényeit kiszolgálják. De ne felejtkezzünk el arról, amikor az első digitális számítógépek megjelentek, forradalmi változást hoztak a manuális adatfeldolgozás kiváltására. A jövő nemcsak a digitális computertechnológiát jelenti, hanem az innovatív új technológiákat is, amelyeknek körvonalai már látszanak. – mondta Subert Péter.

 

| Forrás: Deloitte Magyarország | Képek: Adobe Stock

Szoftverrel bővíti hálózati kapacitását az osztrák áramcég
Az áramszolgáltatók számára egyre nagyobb kihívást jelent a napelemek, szélerőművek és az úgynevezett „prosumerek” megjelenése, akik nemcsak fogyasztják, hanem termelik is a villamos energiát. Mindez sokkal összetettebbé teszi a hálózat működését, miközben nincs idő és lehetőség hosszadalmas fejlesztésekre.
A kvantummérnökök lehetnek a következő évtizedek legkeresettebb szakemberei
A kvantumtechnológia már ma is aktívan formálja az adatfeldolgozási folyamatokat, a precíziós szenzorokat és az anyagtudományi innovációkat, a következő évtizedekben pedig a globális ipar egyik legfontosabb növekedési motorjává válhat.
A fizikai mesterséges intelligencia új korszakot nyit a robotikában
A Deloitte Tech Trends 2026 kutatás legfrissebb elemzése szerint a fizikai mesterséges intelligencia (physical AI) új korszakot nyit a robotikában. Az előre programozott, merev működésű gépeket egyre inkább olyan alkalmazkodó, tanuló rendszerek váltják fel, amelyek képesek komplex, változó és kiszámíthatatlan környezetben is biztonságosan működni.
Papíripari kapacitásbővítés 70,8 milliárd forintból Dunaföldváron
A Vajda-Papír Csoport négy fejlesztési projektet magában foglaló, nagyszabású bővítési programot jelentett be, amely kiterjed a vállalat kapacitásbővítő beruházására, a hozzá kapcsolódó képzési projektre, a megújuló energiatermelést célzó fejlesztésre, valamint a profitrepatriálás keretében megvalósuló kapacitás bővítő beruházásra.
PM JAM másodszor: egy nap a projektmenedzsment legforróbb kérdéseiről
Mesterséges intelligencia, adatalapú döntéshozatal, ideális csapatfelépítés, agilitás a transzformációs projektekben... És még sok-sok kurrens téma várja az érdeklődőket a PM JAM 2026-on.