Az ipari digitalizáció trendjeiről
Az MTA SZTAKI október 10-én első alkalommal rendezte meg INDIGO elnevezésű ipari digitalizációs szakmai napját. A rendezvényen közel kétszázan - vállalati, termelési és logisztikai vezetők - kaptak betekintést az ipar 4.0 legfontosabb trendjeibe.

 

Monostori László, az MTA SZTAKI igazgatója megnyitójában bejelentette az intézet szakmai vezetésével működő Termelésinformatikai és -irányítási Kiválósági Központ (EPIC) létrejöttét. Ezt követően az előadók ismertették a hazai ipari digitalizációs trendeket, valamint az Ipar 4.0 Nemzeti Technológiai Platform által végzett országos felmérés eredményeit.

Wilfried Sihn, a Fraunhofer Austria igazgatója bemutatta az általuk iparban bevezetett és sikerrel alkalmazott I4.0 módszereket és megoldásokat, valamint kitért arra, hogy a digitalizáció napjainkban már nem csupán kutatási téma, hanem az ipari mindennapok része. A bevezető előadások sorát egy panelbeszélgetés zárta, melynek resztvevői a hazai ipari digitalizáció kihívásait, valamint az ipar 4.0 kulcsfontosságú kérdéseit vitatták meg.

 

 

A program további részében szakmai előadások hangzottak el, melyek során az új Kiválósági Központ szakértői bemutatták az ipari digitalizációval kapcsolatos legfontosabb technikai és informatikai megoldásaikat. Az előadások során többek között szó esett integrált termeléstervezési és ‑ütemezési módszerekről, gépi tanulási technikákról, termelési és logisztikai rendszerek szimulációval történő kapacitáselemzéséről, kollaboratív robotokról, autonóm targoncák, valamint a legújabb IT technológiák ipari alkalmazhatóságáról.

Az INDIGO egyik fontos üzenete, hogy az ipari digitalizáció területén, a fejlett országokhoz hasonlóan, Magyarországon is érdemes erősíteni és kiaknázni az ipari és a kutatói szféra együttműködését. Az MTA SZTAKI igazgatója szerint a központ erős szakember gárdája – amelyben projektigények esetén külföldi szakértők is helyet kapnak –, a modell alapú megközelítés, illetve a több sikeres nemzetközi és hazai megvalósítás biztosítja, hogy az EPIC a hazai ipari digitalizáció egyik jelentős szereplője legyen és hozzájáruljon annak fejlődéséhez.

Monostori László szerint „az ipar 4.0 megoldások bevezetése létkérdésként jelentkezik a hazai vállalatok többségénél. A folyamat gyorsításához mihamarabb érvényt kell szerezni az Ipar 4.0 Nemzeti Technológiai Platform által kidolgozott stratégiában szereplő javaslatoknak.” Ezt a gondolatot Csáji Balázs Csanád, a rendezvény egyik társszervezője is megerősítette: „a mesterséges intelligencia és a gépi tanulás az egyik kulcsa az ipari adatokban rejlő értékes információk kinyerésének, rugalmas döntési mechanizmusok kialakításának és ezáltal a termelés hatékonyabbá tételének.”

A nyár rejtett adója a vállalkozásoknál
Szakértői becslések szerint a hazai közép- és nagyvállalatok éves nyereségének akár néhány százaléka is eléghet a július-augusztusi időszakban. A veszteséget azonban nem maguk a nyári leállások okozzák, hanem egy új jelenség: a hibrid munkavégzés és a tisztázatlan helyettesítések találkozásából született információs káosz.
Svájci befektetővel nyit Nyugat-Európa felé a magyar gépipari cég
Tulajdonosi és vezetési struktúrájának átalakításával lépett új növekedési szakaszba a Savaria Ipartechnika Kft. Az Ipar 4.0 elvárásainak idehaza az elsők közt eleget tevő gyártóvállalat tulajdonosi háttere svájci kötődésű intézményi befektetőkkel erősödött meg.
Kapcsolóberendezések újracsomagolva
Díjat nyert a WorldStar Global Packaging Awards-on „Electronics” kategóriában a DS Smith és a Schneider Electric közösen fejlesztett csomagolási rendszere, amit az utóbbi vállalat nagyteljesítményű elektromos kapcsolóberendezéseihez alakítottak ki.
Radikális karbonlábnyom-csökkentést hozhat az ipari méretű papírpalack-gyártás
A globális bor-, szesz- és élelmiszeripar egyre nagyobb nyomás alatt áll, ami a csomagolást illeti. Az üveggyártás akár 1500°C-os, jellemzően fosszilis energiával fűtött kemencéket igényel, az elmúlt évek energiaválságai, költségemelkedése és alapanyag-hiánya azonban erősen sújtotta ezt az iparágat.
A rugalmatlanság drága dolog: 20 milliárd forintot égetett el idén a villamosenergia-piac
A negatív áramár nem a bőség, hanem a rugalmatlanság tünete. Idén eddig nagyságrendileg 43 millió euró (mintegy 20 milliárd forint) a negatív árú órákban realizált piaci veszteség. Cikkünkben a Green Cloud szakértői elemzik a kialakult helyzetet.