Meglepő tanulsággal szolgált egy, a Nature-ben most megjelent nemzetközi kutatás: közel ötszáz elemző ugyanazt az adatállományt vizsgálva gyakran eltérő következtetésekre jutott. A tanulmány szerint az eredményeket jelentősen befolyásolják az elemzés során hozott módszertani döntések.

Robotokkal dolgozni sokáig science fictionnek tűnhetett, ma viszont egyre több munkahelyen egészen hétköznapinak számít. De mit tudnak valójában ezek a rendszerek, és mi az, amit nem képesek kiváltani?

Szintlépés az anyagtudományok, a nanotechnológia, a molekuláris biológia, valamint a kapcsolódó transzlációs medicina és gyógyszerkutatási fejlesztések területén – többek között ezek az eredmények várhatók a Szegedi Tudományegyetemen (SZTE) létrejövő Krio-Elektronmikroszkóp Műszerközponttól.

A modern repülőgépek navigációs rendszerei és fejlett szenzorai rendkívüli pontossággal képesek meghatározni a jármű helyzetét és mozgását. Arról azonban nem adnak információt, hogy milyen veszélyek közelednek a környezetből – például más repülőgépek, drónok, madárrajok vagy váratlan akadályok.

Vajon hogyan vélekednek a mesterséges intelligenciáról a magyarok? Mennyire nyitottak arra, hogy személyes adataikat megosszák az MI-alapú szolgáltatásokkal? Elképzelhetőnek tartják-e egy másik bolygó kolonizálását? A legfrissebb nemzetközi reprezentatív kutatás eredményei most választ adnak ezekre a kérdésekre.

Az Európai Űrügynökség geomágneses viharokat célzó projektjében egy kulcsfontosságú berendezés fejlesztésén dolgoznak a műegyetemi szakemberek.

Autonóm földi robot, amely önállóan járőrözik, gyanús tárgyakat vizsgál, háromdimenziós képeket készít, és akár drónokkal együttműködve is dolgozik – mindez nem sci-fi, hanem a Husky nevű kutatási platform, amit a HUN-REN SZTAKI-ban a Rendszer és Irányításelméleti Kutatólaboratórium vezetésével (SCL) fejlesztenek.

Protézisek, orvosi eszközök, neurális technológiák: Egy tudományág, amely emberek millióinak az életminőségére lehet hatással. A világon mintegy 1,3 milliárd ember, vagyis a Föld népességének kb. 16 százaléka él valamilyen fogyatékossággal a WHO becslése szerint.

Új korszak kezdődik a hazai űrkutatásban: 2026. február 10-én, hagyományteremtő jelleggel debütál a Space Summit 2026 űrkutatási konferencia, amely kiemelt szakmai fórumot biztosít a HUN-REN Űrkutatási Program jövőbeli irányainak kialakításához.

A hagyományos kvantumszámítógépek hatalmas, bonyolult és rendkívül drága infrastruktúrát igényelnek: működésükhöz ultranagy vákuumra vagy extrém, a nulla fok közelében lévő hőmérsékletre van szükség.