A Duna rekordalacsony vízállása miatt a Paksi Atomerőmű a napokban részleges leállásra kényszerült. Bár az ország villamosenergia-ellátása biztosított, az esti csúcsidőszakban minden megtakarított kilowattóra hozzájárul ahhoz, hogy elkerülhetők legyenek a kötelező korlátozások.

A paksi atomerőmű teljes leállása nem a megújuló energia korlátait, hanem a hazai energiatárolás hiányát teszi látványossá. Miközben a napelemek napközben Paks kiesése mellett is nagy mennyiségű áramot termeltek a nyári kánikulában, estére a tárolók hiánya miatt megnőtt az importigény.

A döntések érintik többek között a klímaberendezések, elektronikai eszközök, hűtők és az elektromos autótöltők üzemeltetését. A bevezetett intézkedések elsősorban a délutáni időszaktól kezdődő energiafogyasztási csúcsidőszakban csökkentik a hálózati terhelést.

A negatív áramár nem a bőség, hanem a rugalmatlanság tünete. Idén eddig nagyságrendileg 43 millió euró (mintegy 20 milliárd forint) a negatív árú órákban realizált piaci veszteség. Cikkünkben a Green Cloud szakértői elemzik a kialakult helyzetet.

2026 áprilisa volt az első hónap a történelemben, amikor a szél és a nap energiájából előállított villamos energia világszinten meghaladta a gáz égetésével előállított villamos energia mennyiségét – írja Szilva Attila fizikus, a Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem és az Uppsalai Egyetem korábbi kutatója.

A meglévő villamos hálózatok kapacitásának jóval hatékonyabb kihasználását teszi lehetővé a jövőben a Schneider Electric és a Kraken együttműködése. Ha csak az iparban és a kereskedelmi szektorban sikerül növelni a keresleti oldali rugalmasságot, az éves szinten akár ezermilliárd dollárt is érhet.

A jövőálló és fenntartható az energetikai infrastruktúra összetevői, szemléletváltás az épületeink esetében, az ipart átalakító szoftverek – többek között ezekre a témákra fókuszált a Schneider Electric június 8-11. között megtartott Innovation Days 2026 rendezvénysorozata.

Az energiatárolás a globális energiaátmenet egyik kulcsa, a technológiára és a jó példákra nemzetközi szinten is kiemelt figyelem irányul.

A jelenlegi, elsősorban a villamosenergia-árakról szóló energetikai szakmai viták intenzitása jól mutatja, hogy a rendszer fordulóponthoz érkezett.

Az ABB legfrissebb nemzetközi kutatása szerint az energiahatékonyság mára a vállalatvezetés szintjén is fontos nyereségességi és kockázatkezelési tényezővé vált. Számos iparvállalatnak nehézséget okoz, hogy az energiahatékonyság javításának szándékát mérhető eredményekre váltsa.