Miközben a gazdasági környezet bizonytalanabbá vált, a magyar munkavállalók biztonságérzete és jövőképe is megingott. A PwC munkaerőpiaci kutatása szerint 2025-ben egyre többen érezték bizonytalannak saját szakmai kilátásaikat, és a munkavállalók közel fele szerint fizetése nem tart lépést a megélhetési költségekkel.

Ha egy vállalkozás nem jelenti be alkalmazottját, akkor felkerül a be nem jelentett alkalmazottat foglalkoztatók nyilvános listájára is, ami jellemzően automatikus kizárást jelent a költségvetési forrásokból finanszírozott pályázatokból.

Csökkenti a munkavállalói lojalitást és növeli a „csendes felmondási szándékot” a magyar vállalkozásokban a negatív belső kommunikáció. Ez a cég eredményességét is lerontja – állapították meg a Corvinus kutatói és külföldi kollégáik. Ennek mérésére innovatív skálát is kidolgoztak.

50 ország 56 ezer munkavállalójának megkérdezésével készült el a PwC Global Workforce Hopes & Fears jelentése, mely szerint a fokozódó terhelés, a felgyorsult szervezeti változások és a feladatkörök átalakulása jelentik a legnagyobb kihívást a munkavállalóknak.

Becslések szerint világszinten a munkavállalók mintegy egyharmada kevesebbet keres, mint amennyi a nyugodt, tisztességes megélhetése biztosításához elegendő. A helyzet javítása érdekében összefogásra van szükség, ennek jegyében a Schneider Electric három évre szóló partnerségi megállapodást kötött a WageIndicator Foundation nevű szervezettel.

A versenyképes alapbér és az egyéb pénzbeli juttatások mellett a munka tartalma, a magánélet tiszteletben tartása, valamint a csapat és a vezető szerepének növekedése mind arra mutatnak, hogy a munkavégzés azon körülményei is fontosak a munkavállalóknak, amelyekre elsősorban a közvetlen felettes van hatással.