Ahhoz, hogy megoldjuk a közeljövő „műanyaghulladék-éhségét”, a szemetet hulladékká, lehetőleg magas minőségűvé kell transzformálnunk minél nagyobb mennyiségben. Ehhez pedig sokkal szofisztikáltabb hulladékgyűjtésre van szükség.

A hulladékok hasznosítása évek óta fontos irány az Európai Unió zöldpolitikájában, így Magyarországon is. Az utóbbi évek energiakrízise, az ukrajnai háború okozta szankciók és az energiapiac változásai még inkább felerősítették ezeket a folyamatokat.

Az Európai Unióban jelenleg mintegy 2,5 milliárd tonna hulladék keletkezik. Az egy főre jutó települési hulladék mennyisége az Unióban 500 kg/fő körül van. Magyarországon ennél mintegy 22 %-kal kevesebb, 390 kg/fő települési hulladék képződik. Éppen ezért korunk egyik legfontosabb környezeti problémája, a rendkívül összetett és sokrétű küzdelem a mindent elárasztó hulladék ellen. A hulladék ugyanis hasznosítható, akár nyersanyag is lehet, ha okosan állunk a megoldáshoz. Az innováció jelentőségét már Thomas Edison is felismerte. „Egy találmány feltalálásához jó képzelőerőre és egy halom hulladékra van szükség” (Thomas Edison).

Az Európai Unióban jelenleg mintegy 3 millió tonna gumiabroncs hulladék keletkezik évente, Magyarországon ez a szám 45 ezer tonnára tehető. A műanyag hulladékok mennyisége hasonló nagyságrendű. A kezeletlen gumiabroncs-, és nehezen lebomló műanyag hulladék súlyos környezeti terhelést jelent. A gumi tulajdonságából fakadóan az élettartama során nagyon keveset, mintegy 10%-ot veszít tömegéből, ezért az új gumiabroncsok mintegy 90%-a hulladékként végzi.