Digitalizáció az Európai Unióban - kihívások és jövőbeli lehetőségek
A digitális infrastruktúra, a szakképzett munkavállalók rendelkezésre állása és az innovatív környezet egyaránt kulcsszerepet játszik a digitalizáció előmozdításában, de továbbra is egyenlőtlenségek tapasztalhatók az Európai Unióban.

 

A Covid19-válság miatt az uniós cégek nagymértékben fokozták digitalizációs erőfeszítéseiket. Egy friss jelentés szerint (Digitalizáció Európában 2022–2023: tények az EBB beruházási felméréséből) 2022-ben az uniós cégek több mint fele (53%) tett lépéseket digitális jelenlétének javítása érdekében, ideértve például az online szolgáltatások biztosítását. Az Európai Unió emellett csökkentette az Egyesült Államokkal szembeni lemaradását a fejlett digitális technológiák bevezetése terén. 2022-ben az uniós cégek 69%-a alkalmazott fejlett digitális technológiát, például fejlett robotikát, nagy adathalmazok elemzését és mesterséges intelligenciát, szemben az egyesült államokbeli cégek 71%-ával. Az elmúlt négy évben a lemaradás folyamatosan csökkent.

Miközben az uniós cégek jelentős előrelépéseket tettek, az egyesült államokbeli cégek összességében többet haladtak előre a digitalizáció terén a világjárványra reagálva, ami elsősorban annak tulajdonítható, hogy az Európai Unióban működő mikro- és kisvállalkozások digitális beruházásai alacsonyabb szintűek voltak. Az uniós mikrovállalkozásoknak csupán 30%-a kezelte prioritásként a digitalizációt, szemben a nagyvállalkozások 62%-ával.

Jelentős digitális egyenlőtlenségek az uniós régiók között

„A digitális átállás elérése és hosszú távú előnyeinek kiaknázása érdekében az Európai Unió nem szorítkozhat a technológia átvételére, hanem mérlegelnie kell a tágabb társadalmi hatásokat is. Annak lehetővé tétele, hogy a munkavállalók javítsák digitális készségeiket, kulcsfontosságú lesz az Európai Unión belüli beruházásbarát környezet megteremtéséhez, ami pedig versenyképesebbé és reziliensebbé fogja tenni a vállalatokat és a régiókat” – mondta Debora Revoltella, az EBB Közgazdasági Elemzések Főosztályának igazgatója.

„A digitális infrastruktúra – beleértve a nagy sebességű internet-hozzáférést, a szakképzett munkaerő és az innovatív környezetek rendelkezésre állását – kulcsszerepet játszik a digitalizáció előmozdításában. A jobb digitális infrastruktúrával rendelkező régiókban jobban megtérülnek a digitális beruházások, és nagyobb mértékben vannak jelen digitális vállalkozások. Az Európai Unió a digitális transzformáció holisztikus felkarolásával virágzó és fenntartható jövőt építhet” – mutatott rá Ricardo Mourinho, az Európai Beruházási Bank (EBB) alelnöke.

 

Az Európai Unió nem szorítkozhat a technológia átvételére, hanem mérlegelnie kell a  társadalmi hatásokat is

 

Az elért haladás ellenére továbbra is jelentős egyenlőtlenségek állnak fenn az uniós régiók között a digitális infrastruktúra tekintetében; a cégek 14%-a jelentős beruházási akadálynak tekinti a digitális infrastruktúrához való korlátozott hozzáférést. Emellett a cégek digitalizációs erőfeszítései nagymértékben függenek attól, hogy rendelkezésre állnak-e digitális készségekkel rendelkező munkavállalók. Azokban a régiókban, ahol a munkavállalók átlag feletti digitális készségekkel rendelkeznek, jellemzően fejlett digitális technológiákat vezetnek be, és az ilyen régiókban működő vállalkozások a Covid19-válság alatt többet ruháztak be a digitalizációba.

 

Ezért alapvető fontosságú, hogy a régiók fejlesszék oktatási és képzési rendszereiket és ezáltal folyamatosan naprakésszé tegyék a munkavállalók készségeit, valamint online tanulási lehetőségeket biztosítsanak a digitális szakadék áthidalása érdekében.

 

A cégek működési környezete szintén befolyásolja a digitalizációs erőfeszítéseket. A digitálisan fokozottan innovatív környezetben működő vállalkozások a világjárványra reagálva nagyobb valószínűséggel ruháztak be a digitalizációba. Meghatározó szerepet tölt be a kereskedelem is, mivel a nemzetközi kereskedelemben részt vevő cégek gyakrabban alkalmaznak fejlett digitális technológiákat.

A digitális vállalkozások reziliensebbnek mutatkoznak a kereskedelem zavaraival szemben, és proaktívabban kezelik az efféle zavarokat. Emellett a digitális technológiák segíthetnek a környezeti kihívások kezelésében, ideértve az intelligens városi mobilitást, a precíziós mezőgazdaságot és a fenntartható ellátási láncokat, amelyek hozzájárulnak a kibocsátások csökkentéséhez és elősegítik a zöldebb gazdaságra történő átállást.

A digitálisan fejlett cégek ezenkívül nagyobb hajlandóságot mutatnak arra, hogy beruházzanak az éghajlatváltozással kapcsolatos intézkedésekbe: e cégek 57%-a ruházott már be ilyen intézkedésekbe, szemben a nem digitális cégek 43%-ával. Ezek a megállapítások rávilágítanak arra, milyen lehetőségeket rejt a digitalizáció a fenntarthatóbb gazdaság felé történő elmozdulás támogatása tekintetében. A jelentés összefoglalójáért kattintson ide. Az EBB beruházási felmérésének az egyes uniós országokra vonatkozó adatai itt érhetők el.

| Forrás: EIB | Képek: Adobe Stock

Áprilisban ismét fókuszban a logisztikai szektor
2026-ban, az elmúlt évek hagyományát folytatva, ismét megrendezik a Logisztika Napját, amelyre idén április 16-án kerül sor. A közel két évtizedes múlttal rendelkező kezdeményezésre hazánkban is komoly figyelem irányul, különösen egy olyan időszakban, amikor a globális gazdaság működését egymást követő logisztikai kihívások is formálják.
Vége az ”AI-rulett korszakának” – célzottabban használják a cégek a mesterséges intelligenciát
Megjelent a KPMG Global Tech Reportja, amelyben 27 országból, 2500 technológiai vezetőt – többek között a Google, az Open AI és a Microsoft 365 Copilot szakembereit – kérdezték meg arról, hogy a mesterséges intelligencia bevezetésével és alkalmazásával kapcsolatban milyen tapasztalataik és észrevételeik vannak.
Rugalmas vezetés a digitális munkaerő világában
A mesterséges intelligencia szintet lépett: 2026-ra az egyszerű chatbotokat felváltották az önálló munkavégzésre képes AI-ágensek, ám ez új feszültséget szült a munkahelyeken.
A kkv-k már használják az AI-t – de nem jól
A hazai vállalkozások 73%-a már használ mesterséges intelligenciát valamilyen formában, de csupán minden negyediknél vannak szabályozott keretek az alkalmazására.
Ransomware-felmérés: hamis biztonságérzet, kevesen tudják visszaszerezni az adataikat
Az OpenText friss kutatása szerint a vállalatok magabiztosabbak lettek a zsarolóvírus-támadások kezelésében, a valós tapasztalatok azonban ennél jóval árnyaltabb képet mutatnak.