Az eredmények ismertetésekor Sávos András, a DUIHK elnöke hangsúlyozta, hogy a gazdaság jelenleg egyszerre több kihívással néz szembe – mind Magyarországon, mind Németországban. Figyelmeztetett: párhuzamosan fellépő kihívásokra a jövőben is számíthatunk, hiú ábránd lenne azt feltételezni, hogy egyszer visszatérhetünk egy válságmentes, nyugodt pályára. Ráadásul hatalmas szerkezeti változások mennek végbe, amelyek gyökeresen át fogják alakítani a gazdaságot: például a klímavédelem jegyében foganatosított energiaügyi transzformáció vagy a mesterséges intelligencia térhódítása, amelyek szinte minden vállalat tevékenységére masszív hatással lesznek.

Különösen a középvállalkozások állnak nehéz döntések előtt, hiszen ezek a változások azt eredményezik, hogy sok meglévő üzleti modell már nem működik, vagy alapvetően át kell alakítani, ugyanakkor új lehetőségek is adódnak – mondta a Kamara elnöke.

A DUIHK 1994 óta végez éves vállalati felméréseket. A mostani felmérésben összesen 209 vállalat számolt be a gazdasági helyzetről és saját üzleti fejlődéséről, de ezentúl az üzleti kockázatokról, a munkaerő-piaci kérdésekről, az inflációról és a beruházási döntések kritériumairól is. Összességében a felmérés azt mutatja, hogy az általános gazdasági helyzetet és a vállalat saját üzleti fejlődését sokkal óvatosabban ítélik meg, mint a legutóbbi, tavaszi felmérésünkben, néhány mutató sokéves melypontra esett. Ez kedvezőtlenül érinti a foglalkoztatási és a beruházási terveket is. A legfontosabb üzleti kockázatok rangsorában szintén jelentős változások történtek.

Nagyon visszafogott kilátások

Dirk Wölfer, a Kamara kommunikációs vezetője, a tanulmány szerzője elmondta, hogy a felmérésben minden második vállalkozás az általános gazdasági helyzet további romlására számít, és csak 12 százalékuk vár javulást. Saját üzleti helyzetét a résztvevők döntő többsége jónak vagy legalább kielégítőnek minősíti (42, illetve 47 százalék), és csak minden tizedik vállalat véli rossznak. Saját üzleti várakozásaik azonban jelentősen gyengültek: a válaszadóknak mindössze 18%-a számít javulásra, míg 34%-uk romló üzletmenettől tart.

A pozitív és negatív válaszok -17 százalékpontos egyenlege utoljára a 2009-es pénzügyi válság idején volt ilyen alacsony. A visszafogott üzleti várakozások negatívan tükröződnek a beruházási és foglalkoztatási tervekben is. Tíz év óta először fordul elő, hogy több vállalat szándékozik csökkenteni beruházási kiadásait (37%), mint növelni (25%). A foglalkoztatási tervek tekintetében az arány majdnem kiegyensúlyozott (18%-os létszámnövekedés a 21%-os létszámcsökkentéssel szemben) – azonban ez is szokatlanul gyenge adat az elmúlt évekhez képest.

Némileg enyhül a bérnyomás és a szakképzett munkaerő hiánya

A munkaerőpiacra vonatkozó kérdések hagyományosan kiemelt szerepet játszanak a DUIHK felméréseiben, mivel kulcsszerepet játszanak a vállalatok versenyképességében. Mind a munkaerőköltségek, mind a szakképzett munkaerő hiánya tekintetében a válaszok a visszafogott üzleti kilátásokat tükrözik: tavasszal a vállalatok átlagosan 14,5 százalékos béremelkedésre kalkuláltak a következő tizenkét hónapban, ez az érték az őszi felmérésben 10 százalékra mérséklődött. Ez egyrészt a csökkenő munkaerőkereslettel, másrészt az infláció lassulásával magyarázható.   A munkaerőhiányt ugyan ismét a legfontosabb üzleti kockázatnak tekintik, intenzitása azonban némileg gyengült a tavaszi adathoz képest.

A legerősebb hiány a termelésben a fizikai dolgozóknál, az informatikusoknál, valamint kutatás-fejlesztési szakembereknél mutatkozik. Elemzésében a DUIHK felmérte azt is, hogy mely tényezők játszanak meghatározó szerepet a vállalatok számára a magyarországi befektetési döntések meghozatalakor. A leggyakrabban a szakképzett munkaerő elérhetőségét említették (33%, az iparban közel 50%), de fontos szerepet játszik a piaci volumen ill. a piacfeltárás, az ipari vállalatok esetén pedig a beruházási ösztönzők és a költségelőnyök is fontos szerepet játszanak a döntésekben.

| Forrás: DUIHK | Nyitókép: Adobe Stock