Előfizetéses szoftverek ipari környezetben
Általános igazság, hogy az ipar nagyjából tíz évvel lemaradva és - felzárkózás tekintetében - évtizedekben mérhető átfutással követi a mainstream informatikát, ennek oka pedig a folyamatokban, azok kockázatainak és kezelésüknek sajátosságaiban, végső soron tehát az üzemviteli eltérésekben keresendő.

 

Valamikor régen...

... nagyjából a kétezres évek közepén napjaim jelentős részét töltöttem egy ma is meghatározó CAD szoftver előtt rajzolgatással, tervezéssel. Boldog "békeidők". Egy-egy új célszoftver beszerzése ekkoriban még a legtöbb – főleg KKV szektorba pozícionált – tervező/alkotóműhely esetében a DC++ valamely underground HUB-járól, vagy egy "fizetős" FTP-ről történő kalóz/tört verzió letöltését jelentette és bár minden cégnél akadt általában legalább egy "eredeti", jogtiszta verzió, ennek célja azonban elsősorban az ekkortájt idehaza igen aktívan (bár sok tekintetben vitathatóan) tevékenykedő BSA lerázása volt.

Ma, az OEM szoftverek, a hatalmas mennyiségű nyílt forráskódú és szabadon, ingyenesen hozzáférhető alkalmazás és a még szélesebb körben, online elérhető integrált szolgáltatások korában már talán magyarázatra szorul, miért volt ez így: egyrészről a ‘80-‘90 évek hagyatékaként a köztudatban még ekkor is sokan úgy gondoltak a szoftverekre, mint valami megfoghatatlan, nem tárgyiasított, materializált dologra, s ezzel annak “illegális” használatát (az eltulajdonítás a másolás miatt már végképp nem volt értelmezhető) nem is igazán realizálták. A (munka)eszköznek a számítógépet tekintették, megvették, és ezzel az informatikai beruházás ki volt pipálva.

További fontos tényező volt a szoftverek ára. Egy, a bevezetőben említett studio szoftver (ne felejtsük, hogy ekkor még a később bevezetett butított, csökkentett funkcionalitású és így olcsóbb ún. “light”, “LT” vagy “Essentials” verziók csak korlátozottan voltak elérhetőek) költsége egy kisebb szakipari vállalkozás akár fél éves adózott eredményével volt összemérhető. Ördögi kör volt ez, mert valós szankciók és közbelépések elvétve következtek be (akkor viszont jó nagy port vert körülöttük a média), így pedig, aki nem állt be ebbe a sorba, az – mivel a szoftvereinek költségét kénytelen volt beépíteni az áraiba – jelentős hátrányból indult egy-egy tender elnyerésében.

Az iménti kis időutazásra azért invitáltam az olvasót, hogy megértsük, relatív rövid időtávban milyen messziről indultunk nemhogy a tudatosan licencelt szoftverek tekintetében, de úgy általában a legálisan használt szoftverbázis fenntartásában is.

A cikk további részében szó lesz arról, hogy:

  • A szoftverek esetében is a szolgáltatásban és a bérleti konstrukcióban van a jövő
  • Mi a jó az előfizetésben?
  • Mit akar az ipar…?

 Érdekel, elolvasom

 

| Forrás: Com-Forth

|Nyitókép: illusztráció, Adobe Stock

Egy elemzés szerint az MI már most kézzelfogható eredményeket hoz
A Kyndryl közzétette második, éves Kyndryl Readiness Report (Felkészültségi jelentés) című tanulmányát, amely 21 ország 3 700 felsővezetőjének válaszain alapul. Az eredmények egyszerre tükröznek lendületet és önreflexiót.
Új megoldások az AI-adatközpontok energiaigényére
Az ABB az NVIDIA-val együttműködve felgyorsítja a gigawatt-nagyságrendű, következő generációs adatközpontok fejlesztését. Az innováció középpontjában a jövőbeni, AI-alapú terhelésekhez elengedhetetlen, nagy hatékonyságú, csúcstechnológiájú, skálázható áramellátási megoldások fejlesztése és bevezetése áll.
Túlélni a zsarolóvírust – hogyan lehet a kiberreziliencia versenyelőny?
A zsarolóvírus-támadások nem csupán technikai fennakadásokat vagy átmeneti anyagi veszteségeket okoznak – hanem akár egy teljes vállalkozás bukását is jelenthetik. A siker kulcsa egyre inkább az, hogy a cégek mennyire képesek megelőzni a bajt, illetve helyreállni belőle.
Európa legmodernebb papírgyárában tanulhatnak a jövő szakemberei
A digitalizáció, az automatizálás és a mesterséges intelligencia világát hozza közel a fiatalokhoz a Vajda-Papír a papíripari szakképzési programban, amelynek célja, hogy a diákok valódi ipari környezetben, Európa legmodernebb papírgyárában sajátítsák el a papírgyártás szakmai alapjait.
Kevesebb anyag, kisebb lábnyom - hazai innováció a műanyaggyártásban
A műanyag nélkülözhetetlen mindennapi életünkben, ugyanakkor előállítása és hulladékként való kezelése komoly környezeti kihívást jelent. Míg a PET-palackok és egyszer használatos zacskók esetében már látható előrehaladás, a legtöbb, összetett anyagból készülő műanyag újrahasznosítása továbbra is megoldatlan.