Előfizetéses szoftverek ipari környezetben
Általános igazság, hogy az ipar nagyjából tíz évvel lemaradva és - felzárkózás tekintetében - évtizedekben mérhető átfutással követi a mainstream informatikát, ennek oka pedig a folyamatokban, azok kockázatainak és kezelésüknek sajátosságaiban, végső soron tehát az üzemviteli eltérésekben keresendő.

 

Valamikor régen...

... nagyjából a kétezres évek közepén napjaim jelentős részét töltöttem egy ma is meghatározó CAD szoftver előtt rajzolgatással, tervezéssel. Boldog "békeidők". Egy-egy új célszoftver beszerzése ekkoriban még a legtöbb – főleg KKV szektorba pozícionált – tervező/alkotóműhely esetében a DC++ valamely underground HUB-járól, vagy egy "fizetős" FTP-ről történő kalóz/tört verzió letöltését jelentette és bár minden cégnél akadt általában legalább egy "eredeti", jogtiszta verzió, ennek célja azonban elsősorban az ekkortájt idehaza igen aktívan (bár sok tekintetben vitathatóan) tevékenykedő BSA lerázása volt.

Ma, az OEM szoftverek, a hatalmas mennyiségű nyílt forráskódú és szabadon, ingyenesen hozzáférhető alkalmazás és a még szélesebb körben, online elérhető integrált szolgáltatások korában már talán magyarázatra szorul, miért volt ez így: egyrészről a ‘80-‘90 évek hagyatékaként a köztudatban még ekkor is sokan úgy gondoltak a szoftverekre, mint valami megfoghatatlan, nem tárgyiasított, materializált dologra, s ezzel annak “illegális” használatát (az eltulajdonítás a másolás miatt már végképp nem volt értelmezhető) nem is igazán realizálták. A (munka)eszköznek a számítógépet tekintették, megvették, és ezzel az informatikai beruházás ki volt pipálva.

További fontos tényező volt a szoftverek ára. Egy, a bevezetőben említett studio szoftver (ne felejtsük, hogy ekkor még a később bevezetett butított, csökkentett funkcionalitású és így olcsóbb ún. “light”, “LT” vagy “Essentials” verziók csak korlátozottan voltak elérhetőek) költsége egy kisebb szakipari vállalkozás akár fél éves adózott eredményével volt összemérhető. Ördögi kör volt ez, mert valós szankciók és közbelépések elvétve következtek be (akkor viszont jó nagy port vert körülöttük a média), így pedig, aki nem állt be ebbe a sorba, az – mivel a szoftvereinek költségét kénytelen volt beépíteni az áraiba – jelentős hátrányból indult egy-egy tender elnyerésében.

Az iménti kis időutazásra azért invitáltam az olvasót, hogy megértsük, relatív rövid időtávban milyen messziről indultunk nemhogy a tudatosan licencelt szoftverek tekintetében, de úgy általában a legálisan használt szoftverbázis fenntartásában is.

A cikk további részében szó lesz arról, hogy:

  • A szoftverek esetében is a szolgáltatásban és a bérleti konstrukcióban van a jövő
  • Mi a jó az előfizetésben?
  • Mit akar az ipar…?

 Érdekel, elolvasom

 

| Forrás: Com-Forth

|Nyitókép: illusztráció, Adobe Stock

A technológiai semlegesség a magyar járműipar sikerének kulcsa
Krisztián Róbert, a Magyar Gépjárműipari Egyesület elnöke beszélt az európai és a magyar járműipar legfontosabb kihívásairól, a MAGE 2026-os céljairól, valamint az egyesület eredményeiről.
Drámai ellentétek a szállítmányozásban: 15 ezer kamion kényszerült vissza az utakra
A Trans-Sped kezdeményezésére, a Magyar Logisztikai, Beszerzési és Készletezési Társaság, a Magyarországi Logisztikai Szolgáltató Központok Szövetsége és az Edutus Egyetem partnerségében életre hívott Tatai Regionális Ellátási Lánc Platform (TRELP) megrendezte első szakmai fórumát.
Brno - középpontban az innováció
A közel száz éve az ipar és a kereskedelem világát természetes módon összekapcsoló Veletrhy Brno (Brnói Vásártársaság) 2026-ban tovább kívánja erősíteni szerepét – nem csupán vásárhelyszínként, hanem mint a nemzetközi párbeszéd, a stratégiai partnerségek és a konkrét üzleti együttműködések platformja.
Münchenben nyitott védelmi innovációs központot az SAP
A kezdeményezés a szoftvervállalat hosszú távú elköteleződését jelzi a digitális felkészültség és a digitális ellenálló képesség mellett. Ez alapköve a modern védelmi képességeknek – különösen a fokozódó geopolitikai nyomás, a hibrid fenyegetések, valamint a szövetségi rendszerekben nélkülözhetetlen együttműködési és átjárhatósági igények idején.
Az AI kilépett a chatablakból: 2026-ban már helyettünk dönt
A mesterséges intelligencia új szintre lépett: 2026-ban az agentic AI modellek váltják fel a hagyományos, statikus „kérdezz–felelek” alapú chatbotokat.