2025 januárjától egy kedvező adóváltozás lehetővé teszi a szellemi alkotások hasznosítása érdekében a szellemi termékek adómentes apportját.
A módosítás lényege, hogy ha egy feltaláló, kutató magánszemély a létrehozott szellemi alkotását nem vagyoni hozzájárulásként, azaz apportként szeretné átadni egy (startup) gazdasági társaság részére, akkor a szellemi alkotás apport szerinti értéke után a magánszemélynek nem keletkezik adófizetési kötelezettsége az apportálás időpontjában.
A kutatás-fejlesztési tevékenységek eredményeinek piacra vitele érdekében csökkennek a kezdeti költségek. Mivel az apportért cserébe kapott tulajdonrész után a feltalálónak tényleges bevétele nem keletkezik, a fizetendő adót – az eddigi szabályok alapján – máshonnan kellett finanszíroznia. Az apport adómentessé tételével a kutató, feltaláló mentesül ennek terhe alól, ami ösztönözheti az innovációs folyamatokat.
Az új szabályozás továbbá kedvezőbb körülményeket teremthet a kockázati tőkebefektetők számára is. A kutatás-fejlesztések piaci sikere a kezdeti szakaszban általában még nehezen állapítható meg, a szellemi alkotások hasznosításához ugyanakkor jelentős tőkebefektetés szükséges, valamint a szellemi alkotás jövőbeli jövedelmezőségének tényleges piaci értékét is fel kell mérni. Az új ösztönző szabályok azonban lehetővé teszik azt is, hogy a feltalálók és tőkebefektetők könnyebben megtalálják egymást.
A rendelkezéssel a jogalkotó célja, hogy ily módon elősegítse az újonnan induló, innovatív, piaci értékkel bíró szellemi termékkel rendelkező vállalkozások létrejöttét. Az új szabályokat az Országgyűlés által elfogadott adócsomag részeként (az egyes adótörvények módosításáról szóló
2024. évi LV. törvény) a személyi jövedelemadóról szóló törvény módosítása tartalmazza.
| Nyitókép: illusztráció, Adobe Stock
Szerző: Jövő Gyára | Forrás: VOSZ
2024.12.12.
Önvezető autók utasainak reakcióit vizsgálták a kutatók Váratlan helyzetekben vizsgálták az önvezető autók utasainak reakcióit a Szegedi Tudományegyetem (SZTE) kutatói együttműködve a HUN-REN és a Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem szakembereivel. Az eredményeikről a Nature-ben megjelent cikkükben számoltak be.
Ami jól működik, azon ne változtass! De azért fejleszteni érdemes… Szabványosít és digitalizál a TRUMPF a karbantartás terén, ami a hibaelhárítás egyre javuló eredményeiben fizetődik ki.
Hogyan gondolkodik a generatív MI? Szegedi kutatók keresik a választ a chatbotok titkaira A mesterséges intelligencia (MI) egyre több feladatban segít minket a mindennapokban, de mi történik egy chatbot „fejében”, amikor választ ad egy kérdésre vagy értelmez egy utasítást?
Ízletes garnéla az osztrák Alpokból A hegyekből az asztalra: a zenon megteremti a fenntartható garnélatelepek feltételeit. A White Panther az óceánoktól távol tenyészti a garnélákat az osztrák Alpok közepén. A cég fenntartható gyártási módszereket alkalmaz.
Tűzoltás helyett stratégia Prediktív karbantartási rendszert vezetett be a kulcsfontosságú megmunkálógépére a maklári Bosch gyár. Az üzemeltetők és karbantartók sok üzemben még ma is nagyrészt rutinból végzik a karbantartást, ha éppen nem tüzet oltanak.
