Energiapazarlás: már most is zsebre megy
A megújuló forrásokra épülő energiatermelés és -tárolás lehetőségeiről is szólt a Phoenix Contact Tervezői Ankét rendezvénye.

 

Az élet szinte már naponta írja felül az addigi forgatókönyveket. 2021 végén még olyan véleményekkel lehetett találkozni, hogy az Európát sújtó energiakrízis akár a kontinens vállalatainak elköltözéséhez is vezethet. A világpolitika megváltozásának hatására jelenleg nem sok vállalatvezető települne át a néhány hónapja még vonzónak tartott országokba, de az energiakérdéssel változatlanul (sőt még inkább) foglalkoznunk kell.

A 2022. március 30-án a Hemingway Étteremben tartott Tervezői Ankét gerincét az iparági trendekről és újdonságokról szóló előadások, majd az ezeket követő tematikus kerekasztal beszélgetések képezték. Az előadások és a beszélgetések olyan témakörök köré csoportosultak, mint a túlfeszültség és túláram-védelem újdonságai, az e-Plan és Project Complete rendszerbe integrálásával történő gyorsabb tervezés, a napelemes rendszerek megfigyelése, biztonsága és vezérlése, vagy éppen az akkumulátoros energiatárolás optimalizálása.

A Tervezői Ankét céljairól és eredményeiről Hamza Attila, a Phoenix Contact Kft. kereskedelmi és marketing igazgatója beszélt a Jövő Gyára olvasóinak:

► Milyen iparági trendek hatására született meg a Tervezői Ankét ötlete?

► A cégvezetés másfél évvel ezelőtt hirdette meg a CO2-semlegesség 2030-ig történő elérését célzó All Electric Society programot. A világban két egymásnak ellenfeszülő igény mutatkozik: az egyre nagyobb népesség egyre több energiát igényel, ám a növekvő energiatermelés egyre nagyobb mértékben lehetetleníti el a civilizált életfeltételeket. A program ezt a két szempontot igyekszik közös nevezőre hozni. Az energiatermelést minél nagyobb mértékben a megújuló források irányába kell terelni, másrészt biztosítani kell az adott időpillanatban megtermelt energia tárolását, harmadrészt pedig növeli kell az energiahatékonyságot. A Tervezői Ankét ezekről a célkitűzésekről szólt és olyan tervezőket hívtunk meg, akik ilyen rendszereket terveznek.

 

 

Olyan technológiákat, műszaki megoldásokat, tervezéstámogató eszközöket, automatizmusokat, kiválasztó táblázatokat, konfigurátorokat mutattunk be a megújuló forrásokra épülő energiatermelő és -tároló rendszereket tervező mérnököknek, amelyek jelentősen megkönnyítik a munkájukat. Nem mindenki előtt ismert, hogyan lehet egy naperőművet hálózatra kapcsolni, vagy hogyan valósítható meg az adatgyűjtés egy ilyen létesítményben – elengedhetetlen például tudnunk, hogy egy kilométernyi kiterjedésű naperőműben milyen időjárás uralkodik az egyik és milyen a másik végében. A 10-50 MW teljesítményű erőművekben ez már kommunikációs és biztonsági kihívást is jelenthet.

► Egy gyártó cég számára mi lehet most a legjobb energetikai befektetés?

► Ezt csak cégre szabottan lehet meghatározni, de bármibe is vág bele az adott vállalkozás – ami lehet hőszivattyú, hővisszanyerő rendszer, napelem, stb. –, kezdje azzal, hogy elkezdi mérni az energiafelhasználást és -hatékonyságot. Azzal ugyanis, ha egy mérőrendszert kiépítünk, megváltozik a munkatársak hozzáállása is. A mentális hatás már önmagában energiaspórolással jár, de az információk alapján olyan tudatos döntéseket is meghozhatunk, amelyek tovább növelik a vállalkozás energiahatékonyságát. A leggyorsabban megtérülő energiahatékonysági beruházások 0,5 – 1,5 év alatt hozzák vissza a befektetett tőkét.

► Az Európát sújtó energiakrízis növelte a tudatosságot?

► Erről pontos információk még nincsenek, de hiszem, hogy így van. Egyre többen fogadják el a tényt, hogy új utakat kell keresnünk az energetikában és hosszabb távon nem megoldás az sem, ha új forrásokból szerezzük be a földgázt. A megkeresések számosságából látszik, hogy a cégek egyre többet foglalkoznak az energiahatékonyság kérdéskörével és kezdünk olyan adatokkal is megbarátkozni, mint az egy legyártott termékre jutó energiafelhasználás.

 

 

Az első lépés, hogy ezt mérjük és kimutatjuk, majd erre építkezve elindulhat a szám csökkentése, ami növeli a vállalkozás versenyelőnyét és egy élhetőbb világot eredményez. Még hosszú az út idáig, de az első irodai számítógépek megjelenésekor sem gondolták volna sokan, hogy hamarosan olyan telefonok lapulnak majd mindenki zsebében, amelyek teljesítménye sokszorosan múlja felül a legjobb korabeli PC-k teljesítményét.

► Hol hallhatnak legközelebb az érdeklődők az energiahatékonyság növelésének lehetőségeiről?

► Júniusra tervezzük a következő – a Tervezői Ankétnál is nagyszabásúbb – rendezvényünket, amire már nem csak a tervezőket, hanem a döntéshozókat és a végfelhasználókat is várjuk majd. A IPARTY rendezvény a mostanihoz hasonlóan a fenntarthatóság és az energiahatékonyság kérdéskörét boncolgatja majd, átfogó automatizálhatósági kitekintéssel, az idei termékújdonságokat sem kifelejtve.

(Címlapkép: Adobe Stock)

Több ezer milliárd dolláros piaccá vált a létesítményüzemeltetési szektor
A globális létesítménygazdálkodási (FM) piac értéke 2025-ben elérte a 2 450 milliárd dollárt, 2026-ban pedig várhatóan 2 610 milliárd dollárra nő – mutat rá a Global Market Insights Inc. friss elemzése.
Pilóta nélkül repülhet az Airbus Helicopters legújabb helikoptere
Az Airbus Helicopters a berlini ILA szakkiállításon pilóta nélküli változatot mutat be a Magyar Légierőnél is szolgáló H145M típusú helikopterből. Az U145 névre keresztelt verzióval válik teljessé az Airbus pilóta nélküli eszközeinek listája.
A gépek kezdik megérteni a teret
A május 21–22. között Budapesten megrendezett AI Symposium 2026 alkalmával Federico Tombarival, a Google zürichi kutatási igazgatójával, a 3D számítógépes látás, a multimodális modellek és az autonóm érzékelés egyik vezető szakértőjével beszélgettünk.
A fix költségek csapdája helyett a rugalmasság hozhat valódi árcsökkentést
A jelenlegi, elsősorban a villamosenergia-árakról szóló energetikai szakmai viták intenzitása jól mutatja, hogy a rendszer fordulóponthoz érkezett.
Közös válaszokat keres az autóipar kihívásaira a MAGE
Jelentős taglétszám-bővülés, aktív szakmai fórumok, erősödő érdekképviselet és egyre hangsúlyosabb szerep az autóipari szakmai párbeszédben – többek között ezekről beszélt Krisztián Róbert, a Magyar Gépjárműipari Egyesület újraválasztott elnöke a szervezet éves közgyűlése után.