Európában 2030-ra várható az elektromos járművek piaci áttörése
A hazai forgalmazóknak és kereskedőknek is érdemes mielőbb felkészülni a fogyasztói igények átalakulására, akár külső szakértő bevonásával is, hogy versenyelőnyre tegyenek szert a piacon.

 

Folyamatosan nő az elektromos és hibrid járművek (EV) száma Európában, így 2030-ra várhatóan több mint 75 millió jár majd belőlük az utakon – hívja fel a figyelmet az EY és az Eurelectric legfrissebb közös jelentése. A villanyautók terjedésével a nyilvános töltőpontok száma is emelkedik, 2023-ban a hálózat 40 százalékkal bővült a kontinensen. Tavaly az értékesített új autók ötödét tették ki Európában (a 27 uniós tagállam mellett az Egyesült Királyságban, Norvégiában és Svájcban) a teljesen elektromos (BEV) és a plug-in hibrid járművek (PHEV). Három évvel korábban minden 25 eladott új kocsiból csupán egy volt ilyen modell.

„Az áttörés akkor következik be, amikor az elektromos járművek aránya a teljes járműparkban eléri a 10 százalékot. Az adatok alapján határozottan arra számítunk, hogy Európában 2030-ra az EV eladások részesedése meghaladja az összes többi típusát. A hazai forgalmazóknak és kereskedőknek is érdemes mielőbb felkészülni a fogyasztói igények átalakulására, akár külső szakértő bevonásával is, hogy versenyelőnyre tegyenek szert a piacon" – mutat rá Rózsa Tamás, az EY-Parthenon autóipari szakértője.

A nehéz tehergépjárművek (HDV-k) területén is fellendülés tapasztalható. A kisteherautó-eladások több mint 7 százaléka már elektromos, míg az elektromos teherautók a piac 1,5 százalékát teszik ki, ami ugrásszerű növekedést jelent a 2022-es 0,4 százalékos értékhez képest. Az elektromos buszok értékesítése a piac 14 százalékát fedi le, jelentős bővülést eredményezve Franciaországban, Spanyolországban és Németországban.

A töltőhálózat is követi a trendeket

Az elektromos járművek térnyerésével párhuzamosan a nyilvános gyorstöltő-hálózat is bővül. Míg Európában 2022-ben mintegy 530 ezer ilyen töltőpont volt, 2023-van már 744 ezer állt az EV-felhasználók rendelkezésére. A gyors és ultragyors egyenáramú (DC) töltők kiépítése is élénkült 77 százalékkal, számuk több mint 100 ezerre nőtt, a váltóáramú (AC) töltők telepítése pedig több mint harmadával (36%) ugrott meg. A gyorstöltők teljesítménye az akkumulátor-technológia fejlődésének köszönhetően ma már tízszer nagyobb, mint öt évvel ezelőtt.

Ennek eredményeként jelentősen csökkent a töltési idő is, ami az ügyfelek egyik legnagyobb aggodalma a hatótávolsággal és a magas kezdeti költségekkel kapcsolatos fenntartások mellett. Mindeközben az egész kontinensen jellemzőek a földrajzi eltérések a töltőállomások fejlesztése terén. 2023-ban az állomások több mint háromnegyede (78%) mindössze hét országban összpontosult: Belgiumban, Franciaországban, Németországban, Olaszországban, Hollandiában, Svédországban és az Egyesült Királyságban.

 

 
A német autóipar ellene van a kínai elektromos autókra kivetendő uniós védővámoknak
 
A német autóipar szakmai képviseleti szervezete, a VDA ellenzi a kínai elektromos autókra kivetni tervezett uniós védővámot, mivel megítélése szerint az a technológiai együttműködés akadályozásával mindkét félnek ártana. A szakmai képviselet Olaf Scholz kancellár kínai útja előtt szólalt fel az ügyben. A kínai iparnak nyújtott állami támogatásokkal szemben jelenleg fontolgatott uniós intézkedések "nem oldanák meg a német autóipar előtt álló kihívásokat – éppen ellenkezőleg" – jelentette ki Hildegard Müller, a szövetség elnöke a Welt am Sonntag lapnak adott interjúban.
 
"A védővámok kereskedelmi konfliktushelyzetben nagyon hamar vissza tudnak ütni" - mutatott rá. Müller szerint mindkét félnek a párbeszédre kellene törekednie az EU kínai szubvenciók ellen indított vizsgálatai során. A Kínával folytatott jelenlegi üzleti kapcsolatok ugyanis "számos munkahelyet biztosítanak Németországban".
 
A VDA elnöke szerint egy kereskedelmi konfliktus veszélyeztetné az elektromobilitás és a digitalizáció irányába történő átalakulást is. Hiszen ezt a törekvést is jórészt a német autóipar által Kínában megtermelt bevételeiből finanszírozzák. Az év első három hónapjában tíz százalékra nőtt az egy évvel korábbi hét százalékról a kínai modellek részesedése Németországban, ahogy arról az EY tanácsadó cég adatait idézve a Welt am Sonntag beszámolt. Miközben más autógyártók elektromos autóinak eladásai csökkentek, a kínai beszállítók növelni tudták eladásaikat.
 
"A kínai cégek jelenleg próbálják a piacra juttatni termékeiket" – mondta a lapnak Jan Sieper, az EY partnere. Ursula von der Leyen, az Európai Bizottság elnöke tavaly szeptemberben bejelentette, hogy versenyjogi vizsgálatot indítanak az elektromos autóknak nyújtott kínai támogatások által okozott piaci torzulások felmérésére. Ahogy akkor fogalmazott: "a globális piacokat elárasztják az olcsóbb kínai elektromos autók". Amennyiben a vizsgálat során kiderül, hogy Peking megsérti a nemzetközi kereskedelmi jog szabályait, Brüsszel büntetővámokat vet majd ki a kínai járművekre.
 
| Forrás: MTI
 

 

| Forrás: EY Magyarország | Fotó: Adobe Stock

Több vármegye áramellátását irányító szoftver újul meg
Az E.ON Hungária vállalatcsoport felelős a teljes Dunántúl, valamint Budapest és Pest vármegye nagy részében a villamosenergia-hálózat üzemeltetéséért, azaz több mint 5 millió lakos villamosenergia-ellátásáért.
Szintet léphet a mikrohálózatok fejlesztése
Költséghatékony energiabeszerzés és -tárolás egyetlen megoldásban – ezt kínálja BESS, a Schneider Electric legújabb fejlesztése. A különleges berendezés újabb lökést adhat a mikrohálózatok kialakításának és támogatja az energiabiztonság megteremtését.
Szervotechnológia extrém teljesítőképességet igénylő alkalmazásokhoz
Az AM8300 sorozatú szervomotorok megjelenésével a Beckhoff termékpalettája beépített vízhűtéses modulrendszerű motorcsaláddal bővült.
Autonóm repülésre képes mesterséges méhraj
A Bionic Learning Network több mint 15 éve foglalkozik a repülés varázsával. A madarak szárnyalásának technikai megfejtése után (Festo SmartBird) a csapat számos más lény repülésének természetes alapelveit is kutatta és technológiai módszerekkel meg is valósította.
Így is csökkenthető a gyártás során keletkező műanyaghulladék
Az új technológiák és a kapcsolódó gyártási folyamatok 50 százalékkal csökkentették a műanyaghulladék mennyiségét, és közel 20 százalékkal javították az újrahasznosítási arányt.