Ehhez viszont az kell, hogy az embereket, vállalkozásokat és szélesebb értelemben a társadalom egészét is felvértezzük a szükségszerű digitális ismeretekkel, ezen a téren pedig Magyarországon igen sok dolgunk van még. Az elmúlt hetekben szinte az egész világ ChatGPT-lázban égett, mindenki a mesterséges intelligencia-alapú technológia legújabb vívmányát próbálgatta vagy éppen igyekezett hibákat találni virtuális beszélgetőpartnere gondolkodásában.

Az eddigi legemberszabásúbb MI teljesen letaglózta a közvéleményt, holott eddig is napi szinten használtuk a technológiát, miközben a kedvenc filmjeink között válogattunk a streaming platformokon, görgettünk a közösségi oldalakon vagy rákerestünk lakóhelyünk legjobb éttermeire. A számok magukért beszélnek: miközben tavaly 136 milliárd dollárra értékelték a globális MI-piacot, az előrejelzések szerint 2030-ra – vagyis alig 8 év alatt – ez az összeg elérheti a 1581 milliárdot.

Mindezen persze egyáltalán nem csodálkozhatunk, hiszen a mesterséges intelligencia képességeiből előnyt kovácsoló cégek szerint produktivitásuk 40%-kal növekedett a technológia bevetésével. A verset író, percek alatt adatbázist építő, szinte barátként beszélgető ChatGPT kétségtelenül egy új kort nyit majd meg az életünkben, a kérdés az, hogy kell-e féltenünk a munkánkat tőle, különösen a digitalizációs versenyben kissé lemaradó hazánkban?

Nem le-, hanem éppen felértékelődik az emberi szürkeállomány

„Ahogy a fentiek is mutatják, a technológiát eddig is számos iparágban alkalmazták” – mondja Hortobágyi Ágoston, digitális stratéga, aki szakmai missziójának tekinti az egész társadalmat átszövő, tudatos és komplex digitális kompetenciafejlesztést. „A riadalmat talán inkább most az okozza, hogy olyan „tulajdonságokat” villantott fel a ChatGPT, ami alkalmassá teheti az eddig teljes mértékben humán képességeket (például kreativitást) igénylő tevékenységek elvégzésére.

A mesterséges intelligencia képességeiből előnyt kovácsoló cégek szerint produktivitásuk 40%-kal növekedett a technológia bevetésével

Különösen nagy hullámokat vetett a tartalomgyártók körében, de persze azt tudni kell, hogy a nagyobb médiumok főleg külföldön a sporthírek, statisztikákat közlő cikkek esetében eddig is használták az MI-t, mint tiszteletbeli újságírót”. A szakértő szerint a kezdeti „gyermekbetegségeket” gyorsan ki fogja nőni a technológia és ha összekötik az interneten elérhető tudásanyaggal, sokkal megbízhatóbb is lesz. Azt is látni kell azonban, hogy ez eddigi tapasztalatok szerint, ha versenyhelyzet elé állítunk egy gép által készített szöveget, valamint egy ember által írt cikket, a többség látatlanban is inkább az utóbbira kattint.

A tendencia valószínűsíthetően a legtöbb területen és iparágban hasonló lesz: miközben az életünket egyre inkább megkönnyíti majd a gépi asszisztencia, felértékelődnek a humán hátterű tartalmak, termékek, szolgáltatások és alkotások, hiszen az ezek által nyújtott egyediséggel és érzelmi dimenziókkal a gépek nem versenyezhetnek (legalábbis egyelőre).

Története során számos forradalmi újítással megtanult együttélni az emberiség, és bár minden ilyen időszakban felmerült bennünk a kétség, hogy szükség lesz-e a munkánkra a jövőben, a technológia inkább új utakat mutatott és számos, korábban nem létező szakma és tevékenységi kör jött a létre – véli a szakértő.

A mesterséges intelligencia és az ember minél hatékonyabb és sikeresebb együttműködése azonban a megfelelő digitális felkészültséggel rendelkező, magas hozzáadott értéket képviselő munkavállalók számától függ – ebben pedig hazánk kétségtelenül súlyos lemaradásban van. A digitális gazdaság és társadalom fejlettségét mérő 2022. évi mutató (DESI) alapján Magyarország a 27 uniós tagállam között a 22. helyen áll, és minden vizsgált területen az EU-átlag alatt teljesít.

Digitálisan fejlett társadalom: így építhetünk versenyképes jövőt

Nem hiába mondjuk egymás között, hogy a mai gyerekek szinte okostelefonnal a kezükben jönnek világra, ez viszont sajnos nem jelent egyet a valódi digitális felkészültséggel. Akad számos pozitív példa, hiszen egyre több fiatal vállalkozót láthatunk, akik a technológia segítségével építettek fel egy-egy sikeres üzleti modellt, azonban ez továbbra is ritkaságnak számít. Az oktatás mindeddig nem volt képes érdemben reagálni a digitalizált világgal érkező változásokra, és a magyar diákok rendre rosszul teljesítenek a természettudományi és matematikai felméréseken.

Pedig ezek a diszciplínák fontos alapját képezhetnék a valós, gyakorlatban is értékes digitális felkészültségnek. Persze nem csupán ezzel van gond: hazánkban az ipar nagy arányban alkalmaz alacsonyan képzett munkaerőt, akik már csupán ebből fakadóan is jobban ki vannak szolgáltatva az automatizációval és a robotizációval érkező kihívásoknak. A tét óriási, hiszen szélesebb értelemben Magyarország gazdasági versenyképessége múlik a következő lépéseken.

„Látva a legfrissebb technológiákat egyértelmű, hogy arra egészen egyszerűen nincsen 15 éve az országnak, hogy megvárjuk, amíg a jelenlegi, digitális bennszülött fiatal generáció felnő és belép a munkaerőpiacra. Hiszen a jelenlegi munkaképes korú lakosság egy jelentős része még egy kevésbé digitális világban nőtt fel, vagyis ők híján vannak a versenyképes technológiai tudásnak. Őket most kell felvértezni a szükséges digitális készségekkel.

Ebből a célból alkottuk meg a kAPPcsolat programot, illetve indítjuk el hamarosan a DEKK Sulit, Magyarország első, Digitális Edukáció Képző Központját. Digitálisan felkészült országot, társadalmat digitálisan felkészült vállalkozásokra lehet építeni, ennek első lépése pedig a munkavállalók széleskörű képzése az alapvető digitális készségekre” – fűzi hozzá Hortobágyi Ágoston.

(Képek: Adobe Stock)