Fenntarthatóság és zéró kibocsátás - az építészet jövője
Ahány ház, annyi szokás. Bár a mondás alapvetően nem az épületekre, hanem a bennük élő emberek eltérő viselkedésére utal, az építészet, az építőipar helyzetét is pontosan leírja.

 

A globalizáció hatása ezt az ágazatot sem kerülte el, a szereplők előtt álló kihívások, feladatok, a jövőt meghatározó tendenciák egyre inkább univerzális jellegűek, de a PlanRadar friss kutatásának eredménye megerősítette, hogy a helyi körülmények, adottságok, az elérhető alapanyagok, az építkezők ízlése, egyedi igényei miatt a különbségek is megmaradnak az egyes térségek, államok között.

A PlanRadar munkatársai az építészet jövőjéről szóló előrejelzéseket, szabályzatokat és elemzéseket vizsgálták. Nyilvánosan elérhető adatokat szereztek be szakértőktől, független intézményektől, szakmai szövetségektől és állami szervektől a prioritások, törekvések és stratégiák megértése érdekében.

Fenntarthatóság: A vizsgált országok vezető építészeti testületei és szakértői egyértelműen és egybehangzóan elkötelezettek a fenntarthatóság javítása mellett. Az épületek felépítése, használata és lebontása a globális szén-dioxid kibocsátás csaknem 40 százalékáért felelős, ezért a szakma képviselői világszerte tisztában vannak felelősségükkel, szerepükkel a kedvezőtlen arány csökkentésében.

Nettó zéró kibocsátású épületek: A kutatás eredménye szerint a vizsgált 12-ből 10 országban az ágazat jövőjét meghatározó, fontos tendencia. A törekvés lényege, hogy ezekben az épületekben (a felhasznált anyagok gyártásától kezdve a lebontásukig, vagyis a teljes életcikluson át) nullára kell kihozni a szén-dioxid kibocsátás egyenlegét. Ahol ez nem lehetséges, ott pedig kompenzációs rendszert kell alkalmazni. Magyarország kissé kilóg a sorból, nálunk ez a téma a felmérés szerint nem szerepel a legfontosabb tényezők között.

 

 

Élhetőség és emberközpontú tervezés: A 12-ből 7 országban szerepel a prioritások között. Egyre nagyobb a tudatosság az iránt, hogy az épületek nem pusztán, munka-, alvó- vagy időtöltési helyek, úgy is megtervezhetők, hogy javítsák az emberek életminőségét, egészségét és jóllétét. Bár ez a felismerés régóta az építészeti elméletek és képzési programok részét képezi, a kutatás készítői örömmel tapasztalták, hogy több ország építészeti szabályzataiban is megjelenik.

Épületek, mint a környezet részei: Az épületek sok évig a környezet, a helyszíni adottságok figyelmen kívül hagyásával, hasonló anyagokból és tervek alapján készültek. A vizsgált országok felében az építészek váltottak, ma már érzékenyebbek a környezetre, az épületeket körülvevő tájkép, a természetes fény, a tájolás, az időjárás és egyéb tényezők is befolyásolják a munkájukat.

Ellenállás a szélsőséges időjárási körülményekkel szemben: A klímaváltozás miatt a 12 országból 5-ben fokozott ellenállással rendelkező épületeket készülnek tervezni a jövőben. Különösen azokban az államokban, amelyeket közvetlenül is érintettek a szélsőséges időjárási körülmények.

Épületek újrafelhasználása és újrahasznosítása: A történelem nagy részében az új épületek tervezése, felépítése volt az elsődleges szempont. A fenntarthatósági aggodalmak miatt azonban a meglévő szerkezetek újrafelhasználása vagy átalakítása fontos tendencia lesz a jövő építészetében.

Új hangsúlyok a helyi várostervezésben: A gépjárműforgalom csökkentése, valamint az ingázási idők mérséklése érdekében a helyi várostervezők arra összpontosítanak, hogy a szolgáltatásokat (az élelmiszerüzletektől az egészségügyi szolgáltatókon keresztül a munkaterekig) az otthonoktól gyalogszerrel is elérhető távolságban helyezzék el. A vizsgált országok egyharmadának építészei ezt fontos tendenciaként jelölték meg.

Ami a magyar sajátosságokat illeti, az már kiderült, hogy a nettó zéró kibocsátású épületek nem szerepelnek a prioritási listánkon. Az épületek megfelelő szigetelése azonban igen, a lengyelekkel együtt nálunk ez kiemelt kérdés, aminek egyik oka az lehet, hogy a többi vizsgált országban már a múltban is törekedtek a minőség javítására, így az nem szerepel a jövőt befolyásoló tényezők között. Az új, innovatív építőanyagok felhasználásában is a konzervatívabbak közé tartozunk, kizárólag a fát és a keresztrétegelt fát tekintjük olyan lehetőségnek, amellyel a jövőben szívesen kísérleteznénk. A kutatás részletes összefoglalója ITT olvasható.

(Forrás: PlanRadar)

(Képek: Adobe Stock)

Önvezető autók utasainak reakcióit vizsgálták a kutatók
Váratlan helyzetekben vizsgálták az önvezető autók utasainak reakcióit a Szegedi Tudományegyetem (SZTE) kutatói együttműködve a HUN-REN és a Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem szakembereivel. Az eredményeikről a Nature-ben megjelent cikkükben számoltak be.
Ami jól működik, azon ne változtass! De azért fejleszteni érdemes…
Szabványosít és digitalizál a TRUMPF a karbantartás terén, ami a hibaelhárítás egyre javuló eredményeiben fizetődik ki.
Hogyan gondolkodik a generatív MI? Szegedi kutatók keresik a választ a chatbotok titkaira
A mesterséges intelligencia (MI) egyre több feladatban segít minket a mindennapokban, de mi történik egy chatbot „fejében”, amikor választ ad egy kérdésre vagy értelmez egy utasítást?
Ízletes garnéla az osztrák Alpokból
A hegyekből az asztalra: a zenon megteremti a fenntartható garnélatelepek feltételeit. A White Panther az óceánoktól távol tenyészti a garnélákat az osztrák Alpok közepén. A cég fenntartható gyártási módszereket alkalmaz.
Tűzoltás helyett stratégia
Prediktív karbantartási rendszert vezetett be a kulcsfontosságú megmunkálógépére a maklári Bosch gyár. Az üzemeltetők és karbantartók sok üzemben még ma is nagyrészt rutinból végzik a karbantartást, ha éppen nem tüzet oltanak.