Idén szerényebb béremeléssel kell beérni
A korábbi évekhez hasonlóan a cégek többsége 2024-ben is megvalósította az ígért bérfejlesztést, sőt, végül többen emeltek a fizetéseken, mint ahányan eredetileg tervezték. Az idei évre vonatkozó prognózisokban azonban már szerényebb tervek láthatóak.

 

A Profession.hu felmérése szerint tízből csak hat munkáltató kalkulál emeléssel, átlagosan 8,4%-ossal. A magyarországi vállalatok idei évre vonatkozó bérfejlesztési terveit vizsgálta legfrissebb kutatásában a Profession.hu. Az állásportál januári felmérésében 440 vállalati partnerét kérdezte meg a tavaly végbement bérfejlesztéseikről és a 2025-re vonatkozó terveikről. Januárban a cégek 60%-a nyilatkozta, hogy béremelést tervez 2025-ben.

„Idén is többségben vannak a béremeléssel számolók, ráadásul az elmúlt évek tapasztalatai alapján az esztendő során várhatóan ennél még többen lesznek. A tavalyi eredményeket nézve például +10 százalékpont volt az eltérés a terv és a tény között a bérfejlesztők arányában, vagyis végül a válaszadók 73%-a döntött a fizetésemelés mellett” – hívja fel a trendre a figyelmet Dencső Blanka, a Profession.hu piackutatási és üzletfejlesztési szakértője.

Az átlagnál magasabb arányban vannak a fizetésemelést tervező vállalatok között a 10 milliárd forint feletti árbevételű társaságok. Összességében elmondható, hogy a nagyobb cégek nagyobb arányban terveznek béremelést idén, de alacsonyabb mértékben, mint a bérfejlesztő kisebb méretű cégek.

Átlagosan 8,4%-os béremeléssel kalkulálnak a munkáltatók

Bár tavaly a prognosztizáltnál több helyen került sor a fizetések emelésére, annak mértéke végül a tervezett 12,5%-nál kisebb lett (átlagosan 10,1%), az idén pedig még ennél is szerényebbel kalkulálnak a munkáltatók (átlagosan 8,4%). A 10 milliárd forint árbevétel feletti és a 300 főnél több foglalkoztatottal működő nagyvállalatok átlagosan 5%-os, míg a kelet-magyarországi (átlag 10,4 %) és a kizárólag fizikai munkát végzőket (átlag 11,6%) foglalkoztatók jelentősen magasabb bérfejlesztéssel számolnak.

„A korábbi évek tapasztalatai alapján az aktuális vállalati előrejelzésekből látható, hogy a tavalyi nagyobb bérfejlesztési hullámot 2025-ben egy visszafogottabb fogja követni. A munkavállalók részéről azonban erősebb az igény a fizetésemelésre, de tízből hatan már most úgy vélik, hogy ennek mértéke elmarad majd az elvárásuktól. Ez nagy kihívást fog jelenteni a munkaerőpiaci szereplők számára” – mondta Dencső Blanka.

Azoknál a cégeknél, ahol tavaly volt és idén is várható bérfejlesztés, 11%-a magasabb, 51%- a pedig alacsonyabb mértékű fizetésemeléssel számol az előző évhez képest. A bérfejlesztéssel tervező munkáltatók körében tízből hét helyen általános, a cég egészére vonatkozóan számolnak az emeléssel.

Egyre kevesebben terveznek a béren kívüli keretösszeg bővítésével

Folyamatosan csökken azon munkáltatók aránya, amelyek növelnék a béren kívüli juttatások keretösszegét. Több mint ötödük (22%) viszont emelne a keretösszegen (ezek aránya 2023-ban 29%, 2024-ben 25% volt), mégpedig átlagosan 7%-kal. A túlnyomó többség (73%) viszont nem fog változtatni. A Profession.hu felmérése a béren kívüli juttatások emelése mögött meghúzódó okokra is kitért: a legtöbb esetben idén is a jelenlegi munkavállalóik megtartását (74%), illetve az új szakemberek megszerzését (30%) jelölték meg. Az emeléssel – az elmúlt két évhez hasonlóan – az inflációt és a kedvezőtlen gazdasági helyzetet kívánják kompenzálni – ez utóbbit az előző évhez képest most 7%-kal többen említették. A vállalatok 4%-a ugyanakkor csökkenteni fogja ezt a juttatási csomagot, aktuális számításaik szerint átlagosan 8%-kal.

 

| Nyitókép: illusztráció, Adobe Stock

A technológiai semlegesség a magyar járműipar sikerének kulcsa
Krisztián Róbert, a Magyar Gépjárműipari Egyesület elnöke beszélt az európai és a magyar járműipar legfontosabb kihívásairól, a MAGE 2026-os céljairól, valamint az egyesület eredményeiről.
Drámai ellentétek a szállítmányozásban: 15 ezer kamion kényszerült vissza az utakra
A Trans-Sped kezdeményezésére, a Magyar Logisztikai, Beszerzési és Készletezési Társaság, a Magyarországi Logisztikai Szolgáltató Központok Szövetsége és az Edutus Egyetem partnerségében életre hívott Tatai Regionális Ellátási Lánc Platform (TRELP) megrendezte első szakmai fórumát.
Brno - középpontban az innováció
A közel száz éve az ipar és a kereskedelem világát természetes módon összekapcsoló Veletrhy Brno (Brnói Vásártársaság) 2026-ban tovább kívánja erősíteni szerepét – nem csupán vásárhelyszínként, hanem mint a nemzetközi párbeszéd, a stratégiai partnerségek és a konkrét üzleti együttműködések platformja.
Münchenben nyitott védelmi innovációs központot az SAP
A kezdeményezés a szoftvervállalat hosszú távú elköteleződését jelzi a digitális felkészültség és a digitális ellenálló képesség mellett. Ez alapköve a modern védelmi képességeknek – különösen a fokozódó geopolitikai nyomás, a hibrid fenyegetések, valamint a szövetségi rendszerekben nélkülözhetetlen együttműködési és átjárhatósági igények idején.
Az AI kilépett a chatablakból: 2026-ban már helyettünk dönt
A mesterséges intelligencia új szintre lépett: 2026-ban az agentic AI modellek váltják fel a hagyományos, statikus „kérdezz–felelek” alapú chatbotokat.