A mesterséges intelligencia (MI) egyre szélesebb körű alkalmazása jelentősen megnöveli a villamosenergia-fogyasztást, ugyanakkor a technológia segíthet is abban, hogy hatékonyabban használjuk fel az energiát.
A mesterséges intelligencia energiafelhasználásra gyakorolt hatásával kapcsolatos két tanulmányt hozott nyilvánosságra a Schneider Electric, az energiamenedzsment és ipari automatizálási megoldások területén vezető multinacionális vállalat
Fenntarthatósági Kutatóintézete (SRI). Az első, „
Artificial Intelligence and Electricity: A System Dynamics Approach” című elemzés négy lehetséges forgatókönyvet vázol arról, hogy a következő évtizedekben hogyan hat az MI alkalmazása a villamosenergia-fogyasztásra.
Rémi Paccou, a Schneider Electric Fenntarthatósági Kutatóintézetének igazgatója és Fons Wijnhoven professzor, a Twentei Egyetem (Hollandia) docense olyan rendszerdinamikai modellt alkottak meg, amely a mesterséges intelligencia villamosenergia-igényének különböző forgatókönyveit vetíti előre, rávilágítva a fenntartható MI-fejlesztési stratégiák és a környezeti hatások mérséklését célzó szakpolitikák lehetőségeire.
A szerzők négy lehetséges szcenáriót vázoltak fel a mesterséges intelligencia fejlődésével kapcsolatban, és bemutatták, hogy az egyes forgatókönyvek esetében milyen változások lennének a villamosenergia-fogyasztásban. Fontos hangsúlyozni, hogy lehetséges forgatókönyvekről van szó és nem előrejelzésekről, így a tanulmány a jövőnket alakító összetett tényezők megértéséhez lehet hasznos eszköz.
Az elemzés felöleli a lehetőségek széles skáláját az MI fenntartható fejlődésétől a növekedés korlátjain át a radikálisabb forgatókönyvekig, mint például a határok nélküli bőség eléréséig, sőt, a mesterséges intelligencia okozta energiaválságokig. Az előrejelzések és elemzések mellett a jelentés ajánlásokat is tartalmaz a politikusok és más döntéshozók számára, hozzájárulva a fejlődés átgondolt és felelős megközelítéséhez, amelynek célja a haladás és a fenntarthatóság egyensúlyának megteremtése.
A második tanulmány elkészítésében, ami az „
AI-Powered HVAC in Educational Buildings: A Net Digital Impact Use Case” címet viseli, szintén közreműködött Rémi Paccoum, a másik szerző pedig Gauthier Roussilhe, az RMIT tudományos munkatársa és doktorandusza volt. A dokumentumban bemutatják, hogy a mesterséges intelligenciával működtetett fűtési, szellőztetési és légkondicionálási (HVAC) rendszerek hogyan növelhetik az épületek energiahatékonyságát és erősíthetik a környezetvédelmet. Ez azért különösen fontos téma, mert a HVAC-rendszerek az épületek teljes energiafogyasztásának 35-65 százalékát teszik ki.
A tanulmány több mint 87 oktatási célra használt ingatlant vizsgált Stockholmban, Svédország fővárosában, hosszabb időn keresztül. A 2019 és 2023 közötti időszakban éves szinten 65 tonna teljes szén-dioxid-kibocsátás-csökkenést figyeltek meg a vizsgált létesítményekben, ami nagyjából hatvanszorosa az alkalmazott MI-rendszerhez köthető teljes szén-dioxid-kibocsátásnak.
A tanulmány még nagyobb szén-dioxid-csökkentési lehetőségekre mutat rá olyan környezetben, ahol a fűtési, hűtési vagy légkondicionálási követelmények magasabbak. A Stockholm és Boston közötti összehasonlító elemzés kimutatta, hogy ugyanannak a megoldásnak a bostoni bevezetésével hétszer nagyobb megtakarítás érhető el a szén-dioxid-kibocsátásban, mint Stockholmban.
E jelentések nyilvánosságra hozása egybeesett a Nemzetközi Energiaügynökség, az
IEA globális energia- és mesterséges intelligencia konferenciájával, amelyen a Schneider Electric is részt vett. A konferencián az energetikai és technológiai szektor, a kormányzati szféra, a civil társadalom és a tudományos élet szakértői gyűltek össze, hogy megvitassák a mesterséges intelligencia lehetséges hatásait a globális energiarendszerekre, valamint az MI energetikai és éghajlati célok érdekében történő felhasználásának lehetőségeit. A Schneider Electric vezérigazgatója, Olivier Blum, valamint a „Data Centers & Networks Business” részlegért felelős ügyvezető alelnöke, Pankaj Sharma egy magas szintű kerekasztal-beszélgetésen vett részt.
„Jelentésünk bemutatása kiemelten fontos időpontban történt, mivel az IEA konferenciája is rámutatott a mesterséges intelligencia energiaágazatra gyakorolt átalakító erejére. Vállalkozásként és kutatóként elkötelezettek vagyunk amellett, hogy továbbra is formáljuk az energetikai és éghajlati megoldások jövőjét” – jelentette ki Vincent Petit, a Schneider Electric „Climate and Energy Transition Research” területért felelős alelnöke.
| Nyitókép: illusztráció, Adobe Stock
Szerző: Jövő Gyára | Forrás: Schneider Electric
2024.12.11.
Tudományos iránytű a logisztikában:
megjelent a Logisztikai Évkönyv 2026 December 11-én debütált a Logisztikai Évkönyv 2026, amely a Magyar Logisztikai Egyesület (MLE) évtizedek óta megjelenő tudományos kiadványának legújabb kötete. Idén több mint 300 oldal terjedelemben, összesen 19 tanulmány kapott benne helyet.
Két versenytárs összefogása hozott áttörést az antianyag rejtélyének kutatásában A japán T2K és az amerikai NOvA neutrínókísérletek közös elemzése olyan mérési pontosságot eredményezett, amely közelebb vihet az Univerzum anyag–antianyag aszimmetriájának megértéséhez.
Tovább terjeszkedik a narancsvidék Amikor valaki gépet vásárol, pontosan mérlegeli, hogy mit kap a pénzéért. Azt akarja, hogy a gép hosszú évekig megbízhatóan működjön és ki tudja hozni a berendezésben rejlő értékteremtő potenciált.
2025: a leépítések éve – amikor az interim menedzsment válik kulcsstratégiává Az elmúlt hónapokban Magyarország ipari szektorában több jelentős szervezeti átalakulás és létszámcsökkentés zajlott le, sok vállalat számára vált kérdéssé, hogyan biztosítsák a működés stabilitását akkor, amikor a hagyományos toborzás és új állandó vezető felvétele nem járható út.
A debreceni BMW gyár hatásai a régióra A debreceni autóipari beruházásoknak köszönhetően a cívisváros a közép-európai autóipar új központjává vált, amely jelentős hatást gyakorol Debrecen életére. Ezek tanulmányozására a Debreceni Egyetemen DEB AUT néven kutatócsoport jött létre.
