Az ismert légpárnahatást hasznosító tengeri sikló (seaglider) kizárólag vízen közlekedik, útja során azonban három üzemmód között vált – a kikötőben klasszikus vízi járműként a törzsén lebeg, indulás és érkezés közben viszont már szárnyashajóként, óránként 40 csomós (74 kilométeres) sebességgel szeli a habokat, úti célját pedig pár méterrel a hullámok felett, óránként közel 300 kilométeres sebességgel száguldó repülőgépként közelíti meg.
A repülőgépek nagy sebességét és kényelmét az elektromos járművek alacsony üzemeltetési költségeivel és klímabarát működésével egyesítő siklót a hidroprofilok, az elosztott elektromos meghajtás és a repülőgépes fly-by-wire vezérlés különbözteti meg a hagyományos légpárnás járművektől. Együttesen ezek a megoldások biztonságos kikötői manőverezést, fokozott hullámtűrést és kényelmes utazási élményt eredményeznek.
Utóbbihoz a csendesebb működés is hozzájárul: az átlagos repülőgépeknél 30 decibellel halkabban repíti 12 utasát és a 2 fős személyzetét. A sikló hatótávolsága megközelíti a 300 km-t, melyet a következő generációs akkumulátorokkal 500 km-re terveznek bővíteni.
A tengeri sikló fejlesztéséhez a Siemens portfóliója biztosítja a mérnöki tervezőeszközöket, amelyeket a Regent 2020-as alapítása óta használ. A felhőben, szolgáltatásként elérhető Xcelerator as a Service ugyanis pontosan illeszkedik a légi és a vízi szállítmányozás szereplőit kiszolgáló, digitális vállalatként indult startup stratégiájába. A Regent közlése szerint már 325 seaglidert előértékesítettek világszerte, melyek a terv szerint 2025-től léphetnek szolgálatba.
Digitális átalakulásukat az autóipartól az űriparig kis- és nagyvállalatok egyaránt gyorsítják a Siemens Xcelerator platformjával, amely a digitális ikrek technológiáján keresztül is segíti, hogy az ambíciózus tervből jól működő késztermék szülessen.
