Intelligens technológiák a Danube InGrid hálózati infrastruktúrában
A megújuló energiaforrások, köztük a napelemes rendszerek térnyerésével az energiaszektornak korábban soha nem látott kihívásokra kell megoldást találnia.

 

A megújuló technológiák elterjedésével az ügyfelek maguk is energiatermelővé válhatnak, ehhez azonban évről évre egyre több napelemes rendszer hálózati csatlakozásához kell megteremteni a műszaki feltételeket. Az Európai Unió által támogatott, határon átnyúló együttműködésben megvalósuló Danube InGrid projekt – mely 2021 decembere óta kiemelten közérdekű beruházás – egy nagy lépés az említett kihívásra adható válasz irányába az Észak-Dunántúlon.

Az E.ON Hungária Csoport a projekt keretében megerősíti és bővíti a meglevő villamos hálózati infrastruktúrát, hogy intelligens technológiák segítségével integrálja a hálózatba a dinamikusan növekvő, megújuló alapú lakossági villamosenergia-termelést. A hagyományos hálózatépítések mellett az okos hálózati eszközök alkalmazása, az intelligens mérés és a fogyasztók bevonása gazdaságilag hatékonyabb működést, rugalmas hálózati integrációt és jobb ellátásbiztonságot eredményeznek majd.

 

 

„Az E.ON a jövő energiahálózatát építi. Ennek a munkának a legfőbb sarokköve, hogy a megújuló energiaforrásokat a már üzemelő áramhálózatba illesszük. A Danube InGrid program hűen tükrözi elkötelezettségünket, hogy következetes munkával egy zöld termelésre és aktív fogyasztókra fókuszáló, modern és hatékony hálózatot hozzunk létre. Ez a célkitűzés csak nagyarányú és folyamatos hálózatfejlesztéssel valósítható meg, amelyben a legújabb technológiákat és eljárásokat is alkalmazzuk” – mondta Béres József, az E.ON Hungária Csoport vezérigazgató-helyettese.

A program keretében 2021-ben Öttevényben és Gyermelyen új transzformátorállomások épültek a kapcsolódó vezetékhálózatokkal együtt, valamint idén februárban fejeződött be Székesfehérvár déli alállomásának bővítése, összesen 2,75 milliárd forintból. Az állomások építéséhez többek között a Siemens Zrt. iparági csúcsminőséget képviselő berendezéseit használták. Az Észak-Dunántúl áramhálózatának fejlesztése az idei éveben is kiemelt beruházásokkal folytatódik. Kisbéren egy új létesítmény, egy zöldmezős alállomás építési munkálatai kezdődnek. Zalaszentgróton várhatóan év végével indul el a jelenleg üzemelő transzformátorállomás fejlesztése.

Az E.ON emellett két új nagyfeszültségű távvezetéket is létesít a projekt keretében – egy 63 km-es szakaszt a Bakonyon keresztül és egy 49 km-es vonalat Csorna-Répcelak-Csepreg között, hogy az e térségben élők számára is a lehető leginkább zavartalan legyen az áramellátás. Összesen több mint 6000 távműködtetésű kapcsolóberendezés, illetve zárlatjelző telepítése is megkezdődött a program keretében. A fejlesztések legfontosabb hatása az ügyfelek szempontjából, hogy a hálózat így könnyebben ellenőrizhető és távolról is még több ponton irányítható lesz, ezzel hozzájárulva az esetleges üzemzavarok gyorsabb elhárításához.

(Forrás: E.ON)

Áprilisban ismét fókuszban a logisztikai szektor
2026-ban, az elmúlt évek hagyományát folytatva, ismét megrendezik a Logisztika Napját, amelyre idén április 16-án kerül sor. A közel két évtizedes múlttal rendelkező kezdeményezésre hazánkban is komoly figyelem irányul, különösen egy olyan időszakban, amikor a globális gazdaság működését egymást követő logisztikai kihívások is formálják.
Vége az ”AI-rulett korszakának” – célzottabban használják a cégek a mesterséges intelligenciát
Megjelent a KPMG Global Tech Reportja, amelyben 27 országból, 2500 technológiai vezetőt – többek között a Google, az Open AI és a Microsoft 365 Copilot szakembereit – kérdezték meg arról, hogy a mesterséges intelligencia bevezetésével és alkalmazásával kapcsolatban milyen tapasztalataik és észrevételeik vannak.
Rugalmas vezetés a digitális munkaerő világában
A mesterséges intelligencia szintet lépett: 2026-ra az egyszerű chatbotokat felváltották az önálló munkavégzésre képes AI-ágensek, ám ez új feszültséget szült a munkahelyeken.
A kkv-k már használják az AI-t – de nem jól
A hazai vállalkozások 73%-a már használ mesterséges intelligenciát valamilyen formában, de csupán minden negyediknél vannak szabályozott keretek az alkalmazására.
Ransomware-felmérés: hamis biztonságérzet, kevesen tudják visszaszerezni az adataikat
Az OpenText friss kutatása szerint a vállalatok magabiztosabbak lettek a zsarolóvírus-támadások kezelésében, a valós tapasztalatok azonban ennél jóval árnyaltabb képet mutatnak.