Az üveg végtelenszer újrahasznosítható anyagában rejlő lehetőségeket építészeti és energetikai innovációk sora használja fel a 2030-as klímavédelmi direktívák eléréséhez – ezt a sort pedig magyar szabadalom is gazdagítja. Gutai Mátyás építész vízháza a falaiban áramló vízzel egy egyedülálló hőtartó megoldást vezet be a fenntartható építészet eszköztárába. Az üveg a gazdaság minden területén jelen van a csomagolóipartól kezdve az autó- és építőiparon át az energetika, a gyógyszeripar és a telekommunikáció területéig.

A fenntartható energiaszektor napelemeinek felületei, a szélturbinák üvegszálai, az optikai kábelek mellett pedig az atomipar is használ különleges összetételű üveget a műszaki berendezéseiben. A síküveg globális piacának egyik mozgatórugója az építőipar, amely a világ szén-dioxid kibocsátásának mintegy 40 százalékáért felel. Az intelligens, vagy „okosüveg’” megjelenése számtalan előnnyel jár a fenntartható építészet és energetika szempontjából.

A Glass for Europe megbízásából készült, 2021-es kutatásból kiderül, hogy 2030-ra az európai épületek 30 százalékkal kevesebb energiát használnának fel, ha nagyteljesítményű üveg borítaná őket.

„Az intelligens üveghomlokzatú épületekben kevésbé van szükség a légkondicionálók használatára. Ez egy, a hagyományos üvegnél jóval energia- és költséghatékonyabb megoldás. Ugyanakkor ez azt is jelenti, hogy a tervezők az energetikai előírások betartása mellett tervezhetnek üvegfelületekben bővelkedő épületeket” – tette hozzá Ferenci Péter, a Szilikátipari Tudományos Egyesület üveg szakosztályának elnöke, a Tungsram korábbi fejlesztési vezetője.

Az üveg és a víz hőtartó képességét használja fel Gutai Mátyás egyedülálló építészeti szabadalma. A „vízház” üvegből készült oldalfalai, padlója és mennyezete is vízzel vannak töltve, így a falak külső és belső rétege, illetve a dupla üvegfelületek között is áramlik a víz. A Kecskeméten 10 négyzetméteren felépített modell energiatakarékos, ökologikus, hiszen a szilárd részek újrahasznosíthatóak, a víz pedig bontás után visszakerül a természetbe.

Határtalan innovációs lehetőségek

Fenntartható építészeti megoldásokon nem csak egyedi tervezők, de a világ legnagyobb üveggyártói is dolgoznak, mint a Guardian Glass és a Saint-Gobain, akik a melléktermékek újrahasznosításával, valamint az üvegtörmelék gyártási folyamatokba való újrafelhasználásával csökkentik ökológiai lábnyomukat. A Saint-Gobain termékei jelenleg 30 %-ban újrahasznosított üvegből készülnek, amely 11 %-a a cég saját feldolgozóüzemeiből származik. A Guardian Glass olyan intelligens üveg bevonatokat fejleszt, amelyek segítik az épület hőtartó funkcióit, ezáltal hozzájárulnak az épületek zöld tanúsítványainak megszerzéséhez, mint a Leadership in Energy and Environmental Design (LEED), a Living Building Challenge és a WELL Building Standard.

Évente 110 ezer tonna visszaforgatásra alkalmas üveghulladék keletkezik Magyarországon, ennek jelenleg körülbelül 35 %-át tudják újrahasznosítani. Több innovatív hazai kezdeményezés is foglalkozik az üvegcserép újrahasznosításával. A debreceni Energocell például 100%-ban újrahasznosított üvegből készít üveghab granulátumot, amely egy, az épületek aljzat hőszigetelésénél használható környezetbarát hőszigetelő anyag.

A magyar tulajdonú, orosházi székhelyű Re-Glass Kft. pedig egy új, okosüzemként működő automata szabályozórendszer révén tette lehetővé a szennyezett lakossági csomagolóüvegek feldolgozását is. A vállalat helyi hulladékkezelőktől vásárol üveghulladékot, az ebből készült újrahasznosított anyag 90%-át pedig az orosházi öblösüveggyár használja alapanyagként. A Re-Glass Kft. évente mintegy 25 ezer tonna sík- és öblösüveg-hulladék feldolgozására képes.

Az ENSZ 2021-es döntése nyomán az idei év az Üveg Nemzetközi Éve. A szakmai év magyarországi társszervezője, a Bohus-Lugossy Alapítvány, kiemelt céljának tekinti az üveg alapú technológiák és az újrahasznosítás innovációinak népszerűsítését, valamint szerepének hangsúlyozását fenntartható jövőnk megteremtésében.

(Forrás: Üveg Nemzetközi Éve- Bohus-Lugossy Alapítvány)