Kiterjesztett képességek a jövő gyáraiban
Az ember szellemi és fizikai képességeinek kiterjesztése, a mesterséges intelligencia öntudatra ébredése, a robotok önállósodása sokáig a tudományos-fantasztikus vagy olykor a katasztrófafilmek kedvelt témái voltak, többnyire az emberek és a gépek harcát vizionálva.

 

Mostanra ezek a technológiák a sci-fi világából a békés hétköznapi valóság részei lettek. Hogy mennyire? Például a kiterjesztett képességek ipari alkalmazásáról Németh Gábor, a Foxconn komáromi gyárának igazgatója beszél Kiterjesztett képességek  industrial mixed reality című előadásában az ipari informatikai szakma legrangosabb eseményén, az immár hetedik alkalommal, szeptember 15. és 17. között sorra kerülő Smart ConnAction konferencián.

– A bemutatóval egybekötött előadás arról a projektről szól, amikor néhány évvel ezelőtt Komáromban belekezdtünk a kiterjesztett valóság, és az ezzel kapcsolatos témakör elemzésébe.

Akkor még nem tudtuk pontosan, hogy mire is jutunk, de mostanra megértettük, hogy a kiterjesztett valóság akkor működhet hatékony megoldásként ipari környezetben, ha találunk olyan kapcsolódási pontokat a termelési folyamatokhoz, ahol az emberi képességek valamifajta “felturbózásával” extra előnyöket érhetünk el.

Például lehet ez egyfajta útvonaltervezés, de akár egy műveleti sor vizualizációja is, amit a kollégák munka közben tudnak használni. Így jutottunk el oda, hogy valójában ez nem más, mint a képességeink egyfajta kiterjesztése a virtuális valóságba.

A valós és virtuális világ keveredése

– Ha például egy okosszemüvegen keresztül tudunk magunk elé kivetíteni egy kevert valóságot, létrehozva valamiféle tartalmat, akkor a kezeinket szabadon tartva képesek vagyunk munkát végezni. E felismerés eredményeként mára számos applikáció született, melyek az értékteremtő folyamat különböző pontjain képesek nagyon fontos kulcsinformációt közvetíteni a felhasználó számára.

Ahogy az előbb említettem, lehet ez egy összeszerelési műveleti utasítás, valamely folyamat vizualizációja, ami külső eszköz felhasználása nélkül képes online állapotot biztosítani a termék gyártási fázisáról, vagy akár a raktározásban az alapanyag és a kész termék betárolását könnyítő eszköz, ami valós időben segíti a kollégákat az ideális útvonal kiválasztásban és a helykiosztásban.

Ezek egytől-egyig saját fejlesztésű applikációk, melyekben a kevert valóságban létrejövő gondolat az érdekes. Nagyon újszerű folyamatok és megoldások bevezetésének eredménye az, mire eljutunk attól a felismeréstől, hogy szükségünk van egy – a kiterjesztett világban elérhető – eszközre, addig, hogy ezt az új programot hasznos funkciókkal ruházzuk fel és gyakorlatba ültessük.

 

Németh Gábor, a Foxconn komáromi gyárának igazgatója

 

Most az a természetes, hogy vannak a polcról levehető szoftverek, de ahhoz már kevésbé vagyunk hozzászokva, hogy birtokunkban van egy nagyon egyedi képességekkel rendelkező eszköz, amit a való világban kell használnunk.

Egy okos szemüveg és egy projektor összekapcsolásával a konferencia résztvevői is élőben láthatják az applikációk működését. Arra számítok, hogy ez lesz az előadás csúcspontja, ezért a hagyományos prezentációktól elrugaszkodva, inkább egy Live Show-t szeretnék tartani.

Azt az érzelmi állapotot átadni, amikor a kiterjesztett valóságban életre kelnek ezek a megoldások. Szeretném megmutatni azt a nagyon érdekes folyamatot, hogy miként juthatunk el egy probléma felfedezésétől a kevert valóság felhasználásával a megoldásig.

A komáromi gyárunkban alkalmazott applikációk bárki számára elérhetők, további felhasználásukról jelenleg is folynak a tárgyalások más gyárakkal.

 


Az alkalmazások egy része ugyan termékspecifikus, de vannak olyan megoldások is, amelyek idővel dobozosíthatók. Ugyanis nem maga a megoldás a lényeg, hanem az ötlet.


 

Természetesen nem arra kell gondolni, hogy egy újfajta “kereket találtunk fel”, hanem a szabad munkavégzéshez jutunk közelebb azzal, hogy az eszközeink átkerülnek a 2D monitorokról a kiterjesztett valóságba. Ezt pusztán szavakkal elég nehéz érzékeltetni, mert valójában egy teljesen egyedi felhasználói élményről van szó. Ha már mindannyian használtunk egy-két kiterjesztett valóság applikációt, akkor fogunk egy nyelvet beszélni.

Azok, akik egy látványos Live Show részesei kívánnak lenni, csatlakozzanak szeptember 16-án a Smart Factory ConnAction konferencia online felületén a 10:35 órakor kezdődő programhoz!

(Nyitóképünk: illusztráció)

Tudományos iránytű a logisztikában: 
megjelent a Logisztikai Évkönyv 2026
December 11-én debütált a Logisztikai Évkönyv 2026, amely a Magyar Logisztikai Egyesület (MLE) évtizedek óta megjelenő tudományos kiadványának legújabb kötete. Idén több mint 300 oldal terjedelemben, összesen 19 tanulmány kapott benne helyet.
Két versenytárs összefogása hozott áttörést az antianyag rejtélyének kutatásában
A japán T2K és az amerikai NOvA neutrínókísérletek közös elemzése olyan mérési pontosságot eredményezett, amely közelebb vihet az Univerzum anyag–antianyag aszimmetriájának megértéséhez.
Tovább terjeszkedik a narancsvidék
Amikor valaki gépet vásárol, pontosan mérlegeli, hogy mit kap a pénzéért. Azt akarja, hogy a gép hosszú évekig megbízhatóan működjön és ki tudja hozni a berendezésben rejlő értékteremtő potenciált.
2025: a leépítések éve – amikor az interim menedzsment válik kulcsstratégiává
Az elmúlt hónapokban Magyarország ipari szektorában több jelentős szervezeti átalakulás és létszámcsökkentés zajlott le, sok vállalat számára vált kérdéssé, hogyan biztosítsák a működés stabilitását akkor, amikor a hagyományos toborzás és új állandó vezető felvétele nem járható út.
A debreceni BMW gyár hatásai a régióra
A debreceni autóipari beruházásoknak köszönhetően a cívisváros a közép-európai autóipar új központjává vált, amely jelentős hatást gyakorol Debrecen életére. Ezek tanulmányozására a Debreceni Egyetemen DEB AUT néven kutatócsoport jött létre.