Ezt a kedvezőtlen folyamatot az utóbbi évek stagnáló gazdasági növekedése némileg mérsékelte. Ha nincs bővülés, kevesebb új állás nyílik, esetenként a létszámot is csökkenteni kell, ami a mérnököket is érintheti. Előbb-utóbb viszont újra eljön a gazdasági fellendülés időszaka, amely ismét rengeteg jól képzett mérnököt fog igényelni.
Azonban az oktatásban részt vevő műszaki – és mérnökhallgatók száma kifejezetten aggasztó tendenciát mutat. 2015 és 2024 között a műszaki és mérnöki területen tanuló hallgatók száma 56 940-ről 39 291-re csökkent. Ez azt jelenti, hogy a hallgatói létszám a korábbi érték 69 százalékára esett vissza – hívja fel a figyelmet az Együtt a Jövő Mérnökeiért Szövetség elnöke, Dr. Ábrahám László.
A szakember szerint a visszaesésnek több oka is van. Jelentős szerepet játszanak a demográfiai folyamatok, de nem hagyható figyelmen kívül az ösztöndíjjal támogatott szakképzés elszívó ereje sem. Emellett az általános- és középiskolai STEM-oktatás nem megfelelő színvonala is érezteti a hatását.
„A legfrissebb, az Oktatási Hivatal által közölt adatok szerint a gyermekek 22 százaléka funkcionális analfabéta és matematikai készségeik a hétfokozatú skálán csak a második szintet érik el. Ha ezek a tendenciák folytatódnak, még kevesebb lesz az a mérnök, aki képes lenne növelni a vállalatok versenyképességét, új cégeket építeni, illetve a legfejlettebb technológiákat meghonosítani, hogy elmozdulhassunk végre a közepesen fejlett országok csapdájából.” – mondta Dr. Ábrahám László.
Az EJMSZ elnöke hozzátette, hogy a mérnökképzés „időállandója”, vagyis átfutási ideje hosszú, akár 5–10 év is lehet. Ennek megfelelően már most meg kell tenni azokat a lépéseket, amelyek biztosítják, hogy a jövőben elegendő, jól képzett mérnök álljon rendelkezésre. Ehhez haladéktalanul meg kell erősíteni a közoktatás STEM-területeit és minden iskolában szakköröket kell indítani, hogy a diákok megismerhessék az alkotás örömét, a mérnöki munka világát. Az oktatásban a mesterséges intelligencia nyújtotta lehetőségeket is tudatosan, támogató eszközként kell alkalmazni annak érdekében, hogy a tanulás élményalapúbbá és személyre szabottabbá váljon.
Elengedhetetlen, hogy ne a százéves, poroszos módszertannal próbáljuk oktatni a fiatalokat, akik az iskolán kívül már a korszerű digitális megoldások világában nőnek fel és ezen a téren gyakran magabiztosabban mozognak, mint tanáraik. Különösen fontos kérdés a lányok mérnöki pálya felé terelése is. Ha a lányok is a fiúkhoz hasonló arányban választanák ezt a hivatást, az jelentősen enyhíthetné a mérnökhiányt, miközben új szemléletet és értékes kompetenciákat hozhatna erre a ma még jellemzően férfiak által dominált területre.
| Nyitókép: Illusztráció, Adobe Stock
