Közelebb a valósághoz
Oktatók, hallgatók és informatikai cégek együttműködéséből született az az ösztöndíjprogram, melyet a BME Hálózati Rendszerek és Szolgáltatások Tanszéke indított PARIPA (Partnerségben az iparral – hallgatói képzési és ösztöndíjprogram) néven.

 

A tanszék oktatói számos kutatás-fejlesztési projekt során kaptak olyan visszajelzést a céges partnerektől, hogy az egyetemnek jobban kellene alkalmazkodnia a gyorsan változó digitális világhoz és munkaerőpiachoz. Ez az igény hívta életre a PARIPA programot.

„A hallgatók hiányolták a gyakorlatiasabb, iparközeli témákban való jártasságot, illetve folyamatosan visszatérő felvetés volt a cégek részéről a hallgatók soft skill képességeinek hiánya. Így született az elhatározás, hogy a tanszék stratégiájában megfogalmazott célokhoz illeszkedően olyan egyetem-ipar együttműködési programot hozzunk létre, melynek eredményeképpen a hallgatók versenyképes, ipar által is igényelt kompetenciával (tudás-képesség-hozzáállás-tapasztalat) rendelkezzenek a tanulmányaik befejezésével” – mondta el a program indulásáról Simon Vilmos, Hálózati Rendszerek és Szolgáltatások Tanszék tanszékvezető-helyettese, a program igazgatója.

Mindenki nyertes lehet

A program pillérei a tudásuk legjavát adó tanszéki témavezetők, akik segítik a hallgatók minden lépését, hogy képesek legyen kiemelkedő színvonalú eredményeket produkálni a céges együttműködések keretében.Ugyanilyen fontos a vállalati témavezetők szerepe is, tőlük függ, hogy a hallgatók hogyan fogják érezni magukat a céges környezetben, mennyire tudnak alkalmazkodni a munkakörnyezethez, és elég motiváltak lesznek-e a céges kutatás-fejlesztési témákat illetően. A hallgatók számára kötelezőek a soft skill foglalkozások is, ahol megtanulják, hogyan kell kommunikálni, előadni az eredményeiket, hogyan kell csapatban, határidőre dolgozni, projektet menedzselni.

„A program első éve nagy sikerrel zajlott, hat céges partner 13 kutatás-fejlesztési témáján folyt és folyik jelenleg is a munka, amelyhez a második évben csatlakozik újabb 15 k+f téma. A cégek száma 6-ról 9-re nőtt, köztük az ország legnagyobb informatikai és távközlési cégei is megtalálhatóak, de törekszünk bevonni az innovatív magyar kkv-ket is” – mondta Simon Vilmos.

„Idén csatlakoztunk a programhoz, mert fontos számunkra, hogy bekapcsoljuk a legtehetségesebb fiatalokat az általunk kezdeményezett technológiai-innovációs feladatokba. Magyarország jelentős telekommunikációs és informatikai vállalatai vesznek részt a programban, így a csatlakozással a többiek fejlesztési irányaiba is betekintést nyerhetünk.” – mondta Tóth Mária, a DXC Technology szoftverfejlesztési igazgatója. „Jövendő kollégáinkat lehetőleg már egyetemista korukban szeretnénk magunkhoz vonzani és megmutatni nekik a DXC-t. Nyilván szeretnénk megtartani a nálunk gyakornokoskodó fiatalokat, ahogy azt is, hogy megmutassuk magunkat és a velünk dolgozó fiatal a PARIPA program keretében népszerűsítse a DXC-t az egyetemen.”

„Sok téma vár nálunk feldolgozásra, és az a tény, hogy egy laborprojektünk témáját egy magas szintű egyetemi körnek kiírhatjuk, bennünket is motivál” – mondja Czibók Zoltán, a DXC Technology ügyvezetője. „Nehéz lenne már most meghatározni, hogy pontosan mit várok ettől az együttműködéstől, hiszen számos fejlesztésen dolgozunk, és később látjuk meg benne azt a lehetőséget, hogy miként kapcsolható egyik vagy másik ügyfelünkhöz. Az év végén egy innovációs nap keretében fogja mindenki bemutatni, hogy milyen megoldásokhoz érkezett – akkor kiderül majd, hogy mennyiben terelhető üzleti síkra az év során kidolgozott projekt.” 

 

 
 
Nagy értékű szoftvert adományozott az NI Hungary Kft. a Debreceni Egyetemnek
 
    Ezzel támogatva a műszaki és természettudományos képzés fejlesztését. Bács Zoltán, a DE kancellárja emlékeztetett arra, hogy a texasi központú vállalat 2001-ben alapította debreceni gyárát, azóta az egyetem és a cég sikeresen együttműködik a műszaki és a mérnökképzés területén. Hozzátette: az NI a kezdetektől fogva számítástechnikai eszközökkel támogatja az egyetem közintézményeit, villamosmérnöki és műszaki képzését. A vállalat és a felsőoktatási intézmény együttműködése jó, a hallgatók az NI Hungary Kft.-nél szerezhetnek gyakorlati tapasztalatokat, az ott dolgozó mérnökök pedig részt vesznek a diákok képzésében – mondta a kancellár.  Kéki Sándor, a DE Természettudományi és Technológiai Karának dékánhelyettese elmondta: az NI Hungary Kft.-nél működik a kar elektortechnikai gyártás és méréstechnikai kihelyezett tanszéke, ahol a gyár szakemberei is oktatják a villamosmérnök hallgatókat, emelve a piacképes, gyakorlatorientált képzés színvonalát.
 
 Felidézte, hogy a vállalat már eddig is jelentős összegű adománnyal, az elmúlt három évben mintegy 60 millió forint értékű eszközzel, szoftverekkel támogatta a kart. Ábrahám László, az NI Hungary Kft. ügyvezetője elmondta: a műszaki és természettudományos képzést támogató LabWIEW Multisim szoftver segítségével a hallgatók a mérnöki munka magasabb szintjét érhetik el. A szoftverrel egyebek mellett áramköröket tervezhetnek és próbálhatnak ki úgy, hogy nem kell ezeket a valóságban megépíteniük. A diákok saját számítógépükre is feltelepíthetik az eszközt, így akár otthoni körülmények között is gyakorolhatnak – hangsúlyozta.
 
Husi Géza, a műszaki kar Villamosmérnöki és Mechatronika Tanszékének dékánhelyettese szerint világszínvonalú termék licenszéhez jutott hozzá az intézmény. A kar életében óriási lépésnek nevezte a 15 millió forintos adományt, amely lehetőséget teremt az elektronikai gyártásspecializáció beindítására az egyetem mechatronikai mérnök mesterszakán. A szoftver segítségével az alapképzésben új alapokra helyezhetik az áramkörtervezést és a szimulációt, továbbá a mesterszakon tanulóknak oktatott kiberfizikai rendszereket és a virtuális mechatronikai megoldások oktatását is – fűzte hozzá.   
 
 

 

Épületmenedzsment 3D-s szkenneléssel
Az AI-alapú okostelefonos szkenneléssel részletes térbeli rekonstrukciók készíthetőek az épületekről.
Mechanikai paradoxon a tervezés szolgálatában
Az Altair SimSolid használata a Smartus Zrt. KFI csoportjának innovatív megoldásaihoz.
Intelligens robotok: nekünk, velünk, helyettünk dolgoznak
A robotgazdaság exponenciális térnyerése és a technológiai fejlődés újabb lehetőséget jelent, de egyben kihívásokat is tartogat a vállalatok számára.
A BMW Group Steyr-i gyára készíti az első elektromos motorokat a Neue Klasse modellgeneráció tesztautóiba
Újabb mérföldkő a sorozatgyártás beindítása felé vezető úton. Az osztrák üzem elküldte Debrecenbe a tisztán elektromos hajtáslánc-technológia hatodik nemzedékének első képviselőit.
A hazai vállalkozások digitális fejlesztéseit támogatja az új hitelprogram
December 5-től már igényelhető az európai uniós forrásból megvalósuló DIMOP Plusz hitelprogram két pályázata, amelyek a hazai mikro-, kis- és középvállalkozások digitalizációjának támogatását célozzák.