Oktatók, hallgatók és informatikai cégek együttműködéséből született az az ösztöndíjprogram, melyet a BME Hálózati Rendszerek és Szolgáltatások Tanszéke indított PARIPA (Partnerségben az iparral – hallgatói képzési és ösztöndíjprogram) néven.
A tanszék oktatói számos kutatás-fejlesztési projekt során kaptak olyan visszajelzést a céges partnerektől, hogy az egyetemnek jobban kellene alkalmazkodnia a gyorsan változó digitális világhoz és munkaerőpiachoz. Ez az igény hívta életre a PARIPA programot.
„A hallgatók hiányolták a gyakorlatiasabb, iparközeli témákban való jártasságot, illetve folyamatosan visszatérő felvetés volt a cégek részéről a hallgatók soft skill képességeinek hiánya. Így született az elhatározás, hogy a tanszék stratégiájában megfogalmazott célokhoz illeszkedően olyan egyetem-ipar együttműködési programot hozzunk létre, melynek eredményeképpen a hallgatók versenyképes, ipar által is igényelt kompetenciával (tudás-képesség-hozzáállás-tapasztalat) rendelkezzenek a tanulmányaik befejezésével” – mondta el a program indulásáról Simon Vilmos, Hálózati Rendszerek és Szolgáltatások Tanszék tanszékvezető-helyettese, a program igazgatója.
Mindenki nyertes lehet
A program pillérei a tudásuk legjavát adó tanszéki témavezetők, akik segítik a hallgatók minden lépését, hogy képesek legyen kiemelkedő színvonalú eredményeket produkálni a céges együttműködések keretében.Ugyanilyen fontos a vállalati témavezetők szerepe is, tőlük függ, hogy a hallgatók hogyan fogják érezni magukat a céges környezetben, mennyire tudnak alkalmazkodni a munkakörnyezethez, és elég motiváltak lesznek-e a céges kutatás-fejlesztési témákat illetően. A hallgatók számára kötelezőek a soft skill foglalkozások is, ahol megtanulják, hogyan kell kommunikálni, előadni az eredményeiket, hogyan kell csapatban, határidőre dolgozni, projektet menedzselni.
„A program első éve nagy sikerrel zajlott, hat céges partner 13 kutatás-fejlesztési témáján folyt és folyik jelenleg is a munka, amelyhez a második évben csatlakozik újabb 15 k+f téma. A cégek száma 6-ról 9-re nőtt, köztük az ország legnagyobb informatikai és távközlési cégei is megtalálhatóak, de törekszünk bevonni az innovatív magyar kkv-ket is” – mondta Simon Vilmos.
„Idén csatlakoztunk a programhoz, mert fontos számunkra, hogy bekapcsoljuk a legtehetségesebb fiatalokat az általunk kezdeményezett technológiai-innovációs feladatokba. Magyarország jelentős telekommunikációs és informatikai vállalatai vesznek részt a programban, így a csatlakozással a többiek fejlesztési irányaiba is betekintést nyerhetünk.” – mondta Tóth Mária, a DXC Technology szoftverfejlesztési igazgatója. „Jövendő kollégáinkat lehetőleg már egyetemista korukban szeretnénk magunkhoz vonzani és megmutatni nekik a DXC-t. Nyilván szeretnénk megtartani a nálunk gyakornokoskodó fiatalokat, ahogy azt is, hogy megmutassuk magunkat és a velünk dolgozó fiatal a PARIPA program keretében népszerűsítse a DXC-t az egyetemen.”
„Sok téma vár nálunk feldolgozásra, és az a tény, hogy egy laborprojektünk témáját egy magas szintű egyetemi körnek kiírhatjuk, bennünket is motivál” – mondja Czibók Zoltán, a DXC Technology ügyvezetője. „Nehéz lenne már most meghatározni, hogy pontosan mit várok ettől az együttműködéstől, hiszen számos fejlesztésen dolgozunk, és később látjuk meg benne azt a lehetőséget, hogy miként kapcsolható egyik vagy másik ügyfelünkhöz. Az év végén egy innovációs nap keretében fogja mindenki bemutatni, hogy milyen megoldásokhoz érkezett – akkor kiderül majd, hogy mennyiben terelhető üzleti síkra az év során kidolgozott projekt.”
Nagy értékű szoftvert adományozott az NI Hungary Kft. a Debreceni Egyetemnek
Ezzel támogatva a műszaki és természettudományos képzés fejlesztését. Bács Zoltán, a DE kancellárja emlékeztetett arra, hogy a texasi központú vállalat 2001-ben alapította debreceni gyárát, azóta az egyetem és a cég sikeresen együttműködik a műszaki és a mérnökképzés területén. Hozzátette: az NI a kezdetektől fogva számítástechnikai eszközökkel támogatja az egyetem közintézményeit, villamosmérnöki és műszaki képzését. A vállalat és a felsőoktatási intézmény együttműködése jó, a hallgatók az NI Hungary Kft.-nél szerezhetnek gyakorlati tapasztalatokat, az ott dolgozó mérnökök pedig részt vesznek a diákok képzésében – mondta a kancellár. Kéki Sándor, a DE Természettudományi és Technológiai Karának dékánhelyettese elmondta: az NI Hungary Kft.-nél működik a kar elektortechnikai gyártás és méréstechnikai kihelyezett tanszéke, ahol a gyár szakemberei is oktatják a villamosmérnök hallgatókat, emelve a piacképes, gyakorlatorientált képzés színvonalát.
Felidézte, hogy a vállalat már eddig is jelentős összegű adománnyal, az elmúlt három évben mintegy 60 millió forint értékű eszközzel, szoftverekkel támogatta a kart. Ábrahám László, az NI Hungary Kft. ügyvezetője elmondta: a műszaki és természettudományos képzést támogató LabWIEW Multisim szoftver segítségével a hallgatók a mérnöki munka magasabb szintjét érhetik el. A szoftverrel egyebek mellett áramköröket tervezhetnek és próbálhatnak ki úgy, hogy nem kell ezeket a valóságban megépíteniük. A diákok saját számítógépükre is feltelepíthetik az eszközt, így akár otthoni körülmények között is gyakorolhatnak – hangsúlyozta.
Husi Géza, a műszaki kar Villamosmérnöki és Mechatronika Tanszékének dékánhelyettese szerint világszínvonalú termék licenszéhez jutott hozzá az intézmény. A kar életében óriási lépésnek nevezte a 15 millió forintos adományt, amely lehetőséget teremt az elektronikai gyártásspecializáció beindítására az egyetem mechatronikai mérnök mesterszakán. A szoftver segítségével az alapképzésben új alapokra helyezhetik az áramkörtervezést és a szimulációt, továbbá a mesterszakon tanulóknak oktatott kiberfizikai rendszereket és a virtuális mechatronikai megoldások oktatását is – fűzte hozzá.
Szerző: - JGY -
2019.01.23.
A nyár rejtett adója a vállalkozásoknál Szakértői becslések szerint a hazai közép- és nagyvállalatok éves nyereségének akár néhány százaléka is eléghet a július-augusztusi időszakban. A veszteséget azonban nem maguk a nyári leállások okozzák, hanem egy új jelenség: a hibrid munkavégzés és a tisztázatlan helyettesítések találkozásából született információs káosz.
Svájci befektetővel nyit Nyugat-Európa felé a magyar gépipari cég Tulajdonosi és vezetési struktúrájának átalakításával lépett új növekedési szakaszba a Savaria Ipartechnika Kft. Az Ipar 4.0 elvárásainak idehaza az elsők közt eleget tevő gyártóvállalat tulajdonosi háttere svájci kötődésű intézményi befektetőkkel erősödött meg.
Kapcsolóberendezések újracsomagolva Díjat nyert a WorldStar Global Packaging Awards-on „Electronics” kategóriában a DS Smith és a Schneider Electric közösen fejlesztett csomagolási rendszere, amit az utóbbi vállalat nagyteljesítményű elektromos kapcsolóberendezéseihez alakítottak ki.
Radikális karbonlábnyom-csökkentést hozhat az ipari méretű papírpalack-gyártás A globális bor-, szesz- és élelmiszeripar egyre nagyobb nyomás alatt áll, ami a csomagolást illeti. Az üveggyártás akár 1500°C-os, jellemzően fosszilis energiával fűtött kemencéket igényel, az elmúlt évek energiaválságai, költségemelkedése és alapanyag-hiánya azonban erősen sújtotta ezt az iparágat.
A rugalmatlanság drága dolog: 20 milliárd forintot égetett el idén a villamosenergia-piac A negatív áramár nem a bőség, hanem a rugalmatlanság tünete. Idén eddig nagyságrendileg 43 millió euró (mintegy 20 milliárd forint) a negatív árú órákban realizált piaci veszteség. Cikkünkben a Green Cloud szakértői elemzik a kialakult helyzetet.
