Megelőzhető a váratlan áramkimaradás
Akár több százezer forintos veszteséget is okozhat a termelésben egy váratlan leállás. A meghibásodások mellett az áramkimaradás a leggyakoribb ok a gépek leállására, azonban már vannak olyan szünetmentes tápegységek, amelyek az ipari vállalatokat is segíthetik az ilyen helyzetekben.

 

Tarthatatlanná váló határidők, tönkrement alapanyagok, extra költségek, sérülő reputáció – számos negatív következménye lehet a termelőcégeknél a nem tervezett leállásoknak, és igen költséges is lehet egy ilyen incidens a vállalkozásoknak. Az Aberdeen Research elemzőcég például azzal számolt, hogy óránként akár 260 ezer dollárba is kerülhet egy cégnek, ha váratlanul leállnak a gyártó berendezései.

A nem tervezett leállások egyik fő oka a gépek meghibásodása, viszont a váratlan áramkimaradások is a leggyakoribb gondok közé tartoznak. Magyarország szerencsére viszonylag jó helyzetben van ebből a szempontból, hiszen a Világbank adatai alapján 2019-ben havonta átlagosan 0,6 áramszünettel kellett szembesülnie egy hazai vállalkozásnak.

Figyelmeztető jel lehet ugyanakkor, hogy hat év alatt duplájára nőtt ez az érték, mivel 2013-ban még csak 0,3 volt. Míg a berendezések meghibásodásának megakadályozásában a szakszerű üzemeltetés és az időben végzett karbantartás segíthet a cégeknek, addig az áramszünet hatásainak enyhítését a szünetmentes tápegységek (UPS) biztosíthatják.

"Amikor a kereskedelmi és ipari alkalmazásokban az áramvédelem és az akkumulátoros tartalékolás kérdését mérlegelik, az üzemeltetőknek az áramellátás megbízhatóságára kell összpontosítaniuk, és figyelembe kell venniük az állásidő magas költségeit. Ha az áramellátás nem szabályozott, az számos problémához vezethet, beleértve az adatvesztést és azt, hogy az automata gépeket a nulláról kell újraindítani a kiesések után.

A Schneider Electric Easy-UPS megoldása segít a kereskedelmi és ipari környezetben dolgozó üzemeltetőknek abban, hogy távfelügyelettel és távmenedzsmenttel biztosítsák az irányítást, és így teljes mértékben megvédjék beruházásukat" – mondta el Vincenzo Salmeri, a Schneider Electric Kereskedelmi és Ipari Secure Power divíziójának alelnöke.

Az ipari felhasználásra szánt szünetmentes tápegység 2022-ben világszerte elérhető lesz. A terméket az OEM (Original Equipment Manufacture) gyártók és a rendszerintegrátorok igényeit figyelembe véve tervezték. A könnyen telepíthető és szervizelhető készülék kialakítása lehetővé teszi az egyszerű integrációt az ipari vezérlőberendezésekbe, robusztus kialakításának köszönhetően pedig széles hőmérséklettartományban alkalmazható, akár 50°C-ig.

(Forrás: Schneider Electric)

(Címlapkép: Schneider Electric)

Okosabb védelem, tervezhetőbb üzembiztonság
A kompakt megszakítók az energiaelosztó rendszerek megbízhatóságának fontos elemei, állapotuk azonban rendszeres ellenőrzések nélkül nehezen követhető. Karbantartást előrejelző, kommunikációképes kompakt megszakítókat mutatott be a Siemens.
A klímaváltozás már a vállalatok működését is átírja
A kormány augusztus 1-jén módosította a villamosenergia-ellátási válsághelyzet kezelésének szabályait, ami jól mutatja, hogy az energiaellátást érintő kockázatok kezelése egyre nagyobb figyelmet kap szabályozói oldalról is.
Vállalkozói energiaösszefogás: ingyenes energiaaudit vállalkozásnak
A Duna rekordalacsony vízállása miatt a Paksi Atomerőmű a napokban részleges leállásra kényszerült. Bár az ország villamosenergia-ellátása biztosított, az esti csúcsidőszakban minden megtakarított kilowattóra hozzájárul ahhoz, hogy elkerülhetők legyenek a kötelező korlátozások.
Még Paks kiesését is áthidalhatná a megfelelő energiatárolás
A paksi atomerőmű teljes leállása nem a megújuló energia korlátait, hanem a hazai energiatárolás hiányát teszi látványossá. Miközben a napelemek napközben Paks kiesése mellett is nagy mennyiségű áramot termeltek a nyári kánikulában, estére a tárolók hiánya miatt megnőtt az importigény.
A jövő kiberbiztonsága: új technológiai határterületek
A mesterséges intelligencia (AI) alapjaiban alakítja át a kiberbiztonságot. Gyorsítja az innovációt és új védelmi lehetőségeket teremt, ugyanakkor új típusú kockázatokat is létrehoz, amelyekre a szervezeteknek reagálniuk kell.